Vasárnapi Ujság – 1903
1903-11-01 / 44. szám - A franczia demokrácziáról. Szigetvári I. 729. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
32. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI1 ÚJSÁG. 741 — Úgy van, — szólt a nő, tiszta szemeit hivőleg emelve az éghez. * Zárszavak. A kis történet leirása tetszeni látszott Deák Ferencznek, ki előtt feltűnt, hogy kifejezéseit is megtartám s igyekeztem felhasználni. Midőn «Margit» czímű regényemnek egy díszpéldányát elküldtem nevenapjára, mint hálám jelét e szép történetért, Puszta-Szent-Lászlóra, a következő levelét vettem, melyet úgy őrzök, mint szent emlékét a mult ezen reám nézve jelentékeny mozzanatának. Megilletődve s jósága felett ma is megindulva jegyzem ide : Fuszta-Szt. -László, okt. IO. 1860. Kedves Mariskám! Bocsásson meg e szives, bizalmas megszólításért, de én levélben nem tudok feszesebb, kimértebb hangot beszélni, mint szóval s ha nem neheztelt, midőn szóval így neveztem, eltűri s talán szívesen veszi azt levélben is. Nyájas, szívélyes soraira, miket nevemnapjára írt s miket én csak tegnapelőtt vettem, majd pár hét múlva szóval válaszolok Pesten s akkor köszöntöm meg «Margitot» is, mert szóval sokkal szívélyesebben, melegebben lehet köszönni, mint levélben, most csak annyit, hogy «Margit» nékem szives, kedves emlék lesz mindenkor s örvendek, ha kis történetemnek még most is oly őszintén örül Kegyed. Isten áldja legszentebb áldásával! Igaz barátja: Deák Ferencz. A FRANCZIA DEMOKRÁCZIÁRÓL. Párisi élményeimből. I. Egy angol utazó már 1839-ben azt írja, hogy a francziáknál az osztálykülönbség nem nagy s jól öltözött emberek egész bizalmasan beszélnek az alsó osztálybeliekkel. Loubet Emil, a franczia köztársaság elnöke a mult év folyamán meglátogatta az orosz czárt, viszonozva ennek Francziaországban tett látogatását. Ez alkalommal egyebek közt fogadta az orosz parasztok küldöttségét, kik ősi szokás szerint kenyeret és sót nyújtottak át neki. «Moi aussi, je suis le fils d'un paysan» (én is paraszt ember fia vagyok), mondta nekik az elnök. Képzelhető, hogy ez a nyilatkozat udvari körökben nagy elképedést okozott. Egy államfő, a mindenható czár vendége és barátja nyíltan hirdeti, hogy egy paraszt fia ! Loubet előde, Faure Félix szintén volt I. Miklós czár vendége. Ő róla, ha maga nem hirdette is, mindenki tudta, hogy mint bőrkereskedő fia, iimár mesterséget tanult ifjú korában. Loubet esete tehát nem kivételes, sőt ilyen előd után a montelimari ügyvéd — arisztokrata szemmel nézve — talán még emelkedést is jelent. Azt hisszük, e példák eléggé bizonyítanak a franczia demokráczia létezése mellett. Ahol császárok és királyok képviselői, többnyire maguk is százados arisztokraták, egy volt tímárlegénynek vagy egy paraszt fiúnak mutatják be megbízó levelüket, ott a születés nem lehet akadálya az egyén érvényesülésének, ott a demokrácia élő valóság. Ha már most ennek alapjait keressük, elsősorban természetesen a köztársaságot találjuk. Nincs fejedelem, tehát nincs fejedelmi udvar tisztségekkel, nincs uralkodó család a herczegek és herczegnők külön udvartartásával. Van ugyan a köztársaság elnökének is fényes háztartása fényes palotában, ahol nemcsak nagyköveteket, hanem fejedelmeket is megfelelő módon lehet fogadni, de ez természetesen nem udvar és legkevésbbé sem arisztokrata társaság. Nem tudom, van-e az egész Elysée palota katonai és polgári személyzetében egyetlen nemes ember is. Hogy a kormány tagjai közt egyetlen egy sincs, azt biztosan tudom. Tizenegy miniszter és a posták államtitkárja — egy sem nemes , és ezek kormányozzák ez idő szerint Francziaországot. Ez pedig nem véletlen, hanem szabálynak mondható. Semmi olyan biztosan el nem zárja a francziáknál valakinek az útját a hatalomtól, mint az arisztokrata születés. így van ez Mac-Mahon bukása óta, a mióta t. i. a köztársaság nem a monarkhia előkészítője, mint addig volt. E negyedszázad alatt egyik minisztérium a másikat érte, három-négy hónap elég volt egy kabinet lejáratására s ha egy évig állott, már hosszú életűnek mondhatta magát. És a minisztereknek egyre szaporodó számában alig öt-hat viselt nemesi czímet. Az a szabály tehát, hogy csak returer (nem nemes) juthat hatalomra, megtűri a kivételt most is és ezután is, épen ezért szabály csak és nem törvény. Gondolom, azt nem is képzeli senki, hogy törvény tiltana el valakit pusztán születése miatt bizonyos állami funkczióktól. Nem törvény, hanem egészen természetes és egyszerű oka van e helyzetnek : az t. i., hogy a franczia nemesség egészben véve nem csatlakozik a hatalmon lévő párthoz, hanem vele ellenzéket képez. Márpedig parlamentáris kormány itt is a többség soraiból alakul. Trouillot kereskedelmi miniszter a múlt év folyamán egy Hadovinsky fényképe. MATYAS KIRÁLY SZOBRA KOLOZSVARTT. FADRUSZ JÁNOS SZOBORMŰVE.