Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-16 / 33. szám - X. Pius pápa családja (arczképpel) 546. oldal / Élet- és jellemrajzok - Bárdos Arthúr: Könnyet ne ejts 546. oldal / Költemények
54. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 33. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. műveiből rendeznek gyűjteményes kiállítást s ekkor bemutatják a művésznek a szegedi árvízről festett nagy képét is, mely szeged város tulajdona. Az őszi kiállítás november 15-ikén nyílik meg. A budapesti színházak nyári szünete most már végéhez közeledik. Legelőször megnyílik, aug. 18-ikán, az Uránia tudományos színház. Ekkor mutatják be Strausz Adolf «Szerbia» czímű alkalomszerű újdonságát. A Népszínház augusztus 20-ikán tartja első előadását. A többi színházak szeptember elsején nyílnak meg ; az Operaszínház pedig szeptember 15-ikén, és Heintz Hugónak, a bizottság jegyzőjének beszélgetését, harmadik képünk pedig a kihallgatott szoczialista vezéreket mutatja be. V. B. X. PIUS PAPA CSALÁDJA. X. Pius pápa, mint életrajzában is közöltük, egyszerű, szegény családból származott; atyja községi jegyző volt a Treviso közelében fekvő Eiese faluban. Anyja, szintén közrendű falusi asszony, mintegy tíz évvel ezelőtt halt meg. A Sarto-család régi, az időtől megviselt házában, melyben X. Pius pápa született, most rokonai laknak. Egyik sógora Eiesében korcsmáros, a «Két kardhoz» czímzett falusi vendéglő gazdája. A pápa családjáról a következő adatokat közlik: Sarta Józsefnek, X. Pius nagyapjának, Eiese község jegyzőjének három fia volt: Antonio, Giacinto és Batinta. Az elsőnek, aki Pellizzari Luciát vette feleségül, öt gyermeke született: József, akinek felesége Barbirelli Mária; Péter és Lajos, kik nőtelenek maradtak; Jakab, aki pap; és egy leány, Matild, aki férjhez ment, de gyermekei nincsenek. Antonio gyermekei közül ma csak a külföldön tartózkodó Lajos és Matild él. Sarto József második fia, Giacinto, Sanson Mariettát vette feleségül, gyermekei azonban nem születtek. A harmadik fiú, Battista, felváltotta utóbb apját a községi jegyzőségben és feleségül vette Sanson Margitot, bátyja (Giacinto) feleségének húgát. Nyolcz gyermeke született: József, a mai X. Pius pápa, aki 1835 június 2-ikán látta meg a napvilágot; Angelo, aki 1836 márczius 26-ikán született, Róza, Teréza, azután Mária, Antónia, Lucia és Anna, akik sorrend szerint 1838-ban, 1840-ben, 1842-ben, 1844-ben, 1846-ban és 1848-ban születtek. A pápa nővérei közül Antonia Francesco de Bei salzanói szabóhoz ment feleségül s öt gyermeke született: Edvardo, Enrichetta, Mária, Battista s József. Luciának, aki Boschin Lajoshoz, a salzanói templom sekrestyéséhez ment feleségül, két leánya született, akik közül Margit csak nemrég esküdött meg a velenczei arzenál egy kishivatalnokával. A pápának harmadik férjes húga Teréza, akinek ura Parolin János, mesei korcsmáros; kilencz gyermekük volt: Antonio, aki már maga is két gyermeknek apja ; Angelo, akinek egy kis leánykája és két fia van, Amália és Mária, a kik meghaltak ; Sarolta, a ki férjnél van ; továbbá József, azután Gilda, Gilda, végre pedig Ker. János, a ki plébános Possagnóban, egyszerű, igaz természetességet mintha szándékosan kerülné s mintha hatásra számított, felötlő mesterkedésekkel összerótt frázisokban, fordulatokban keresné a siker titkát. S mivel nem a maga hangján beszél, nem is látjuk meg egyéniségét, legfeljebb egy-két halvány vonást belőle, nem is érezzük meg, hogy verseiben több van a szellemességre törekvő jelzők, fordulatok, nagyhangú szólamok halmozásánál, hogy része van bennük írójuk szivének is. Amilyen a versek tartalma, olyan a nyelvük is : mesterkélt, erőszakolt fordulatosságú, olykor túlterhelt s néha a jó magyarság ellen is vétő. A kötet azt a benyomást teszi, mint egy nem tehetségtelen ember munkája, a ki azonban nem birja önmagát, az egyéniségének megfelelő hangot eltalálni. A könyv díszes kiállításban, rajzokkal ékesítve jelent meg ; ára 3 korona, mutatványul álljon itt a kötet sikerültebb darabjai közül a következő: Könnyet ne ejts, Könnyet ne ejts, anyám, a sorsomon, Mikor sejtőn a lelkembe nézel, Az igazak keresztjét hordozom, Fölér ez tenger szenvedéssel. Hogy gyermekhittel csüggtem rajtad, Keresztről, lásd, nem szólt az ajkad — S nem tudta : pergő könnyed mit sirat, S nem tudta, miért? — csak sírt kicsiny fiad... Oh, ringasd még álmokba lelkemet! Ne lásd ott azt a bús keresztet! . .. Ne lásd, hogy többé nem repül veled, Hogy lelkem fáradt, lombjavesztett. Mesélj. Hallgatlak szomjan égve S mesét látok csak bús mesédbe, Ha az igaznak győzni nem lehet... Oh, sirjuk el a régi könyeket! Szolnok-Dobokavármegye monographiája. V. kötet Tagányi Károly és féthy László adatgyűjtései alapján irta Kádár József. Egyike ez a mű a legterjedelmesebb monográfiáknak, jelen kötete is 590 nagy negyedrét oldalra terjed. A most megjelent V. kötet a vármegye községeinek részletes történetét adja s jelen állapotáról is világos képet nyújt. Közli ezenkívül sok nemesi család czímerének rajzát, a mely családok vagy a vármegye területén éltek, vagy pedig ott valamikor nevezetesebb szerepet játszottak. Összesen 58 családi czímert mutat be, ezenkívül egy régi pecsétet s néhány megyebeli nevezetesebb épület rajzát. A könyv Deésen jelent meg s Szolnok-Dobokavármegye közönsége adja ki. A Műcsarnokból. A képzőművészeti társulat a Műcsarnok belsejét újra alakíttatta. A nagy középső termet négy kisebb fülkére osztották és ezentúl itt fogják elhelyezni azokat a kis képeket, amelyek a termek hatalmas falain teljesen elvesztek. Az újra díszített termekben az első kiállítást az elhúnyt kiváló magyar festőnek, Eisenhut Ferencznek hátrahagyott műveiből rendezik, a művész özvegyének javára. Az Eisenhut-kiállítás után még Vágó Pál MI ÚJSÁG? A válság. Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök a képviselőház augusztus 10-iki ülésén jelentette be, hogy a kormány lemondott, s Ő Felsége a lemondást elfogadta. A képviselőház elnapolta üléseit addig, míg az új kormány megalakul. Azóta a politikai események nagyon lassan fejlődtek, a válság megoldásáról semmi biztosat nem lehet tudni. A válság mostani bizonytalanságából majd csak akkor kezd kibontakozni, ha a király Budapestre érkezik, s a vezérlő politikusok véleményét meghallgatja. Addig a tájékozatlanságot még az is növeli, hogy a képviselőház szünetét a politikusok és képviselők nyári pihenőre használták fel, eltávoztak a fővárosból azok is, kiket miniszterelnök-jelöltekül emlegetnek. Gróf Apponyi Albert birtokára ment Eberhardra. Wekerle Sándor a Tátra hegyei között időzik. Széll Kálmán, mióta nem miniszterelnök, Bátótot el sem hagyta. Lukács László pénzügyminiszter (kit pillanatnyi fényképünk az Országház előtt kocsiba szállásakor tűntet föl), augusztus 10-ikén mindjárt a képviselőház ülése után Ischlbe utazott, ahol osztrák kollegájával volt elintézni valója a czukor-egyezmény ügyében, és a király is fogadta kihallgatáson. A király a válság következtében eljött már Ischlből és augusztus 12-ikén este Bécsbe érkezett, onnan pedig közelebb Budapestre jön. Ő Felsége Bécsben a hadsereg vezetőit hallgatja meg, katonai tanácskozást rendelt el. Gróf Khuen-Héderváry augusztus 14-ikére volt a királyhoz kihallgatásra híva, hogy utódjára, illetőleg a királyi kihallgatásra meghívandó magyar államférfiakra nézve előterjesztést tegyen. A király, ha megjön, Gödöllőn fog lakni s onnan látogat be a fővárosba, valahányszor ittléte szükséges lesz. Megérkezése napja, miszerint, a bécsi tárgyalásoktól és katonai tanácskozástól függ. Szombaton és vasárnap ünnep, ünnepnapokon pedig a Felség nem szokott utazni; július 18-án, kedden Ö Felsége születésnapja lesz, amikor rendszerint családi ebéd szokott lenni a bécsi Burgban. Meglehet tehát, hogy Ő Felsége csak augusztus 19-ikén érkezik meg. Augusztus 20-ikán Szent István ünnepe, amikor a miniszterek isteni tiszteletben szoktak résztvenni. A válság tehát még napokig bizonytalanságban maradhat. Az angol király Bécsben. Edvárd angol király Marienbadba érkezett, hol a fürdőn kívül béreltek számára egy villát. Augusztus 31-én Edvárd király uralkodónk látogatására Bécsbe megy s két napig marad ott, aztán visszatér Marienbadba. A király szava fonográfban. A bécsi tudományos akadémia két tagja néhány nap előtt Ischlbe utazott, hogy fonográffal fölvegye és megörökítse Ferencz József : Felsége hangját a bécsi akadémia Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök eltávozása a képviselőház aug. 10-iki ülése után. (Mellette a kocsiban titkárja, báró Skerlecz Iván ül.) PILLANATFÉNYKÉPEK AZ ORSZÁGHÁZ ELŐTT. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Bárdos Artúr: Két ösvény. Budapest 1003. Fiatal Írónak nagy veszedelme, ha mindjárt pályája kezdetén beletéved a modorosságba, hogy ha nem a saját természetes lelkéből fakadt hangján mondja el, a mi mondanivalója van, hanem eltanult, magára kényszerített hangon. E kötet szerzője erősen beletévedt ebbe a veszedelembe: az KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Nyári közgyűlések és vándorgyűlések. Július és augusztus hava az évi közgyűlések és vándorgyűlések ideje, mert a két nyári hónap alatt akad leginkább ideje a különböző foglalkozású embereknek a gyűlések színhelyére utazni. Ilyenkor van az országos dalárünnep is. Az országos dalegyesületek most Temesvárit szállnak versenyre s augusztus 20—24-ikén tartják a dalünnepet. — Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Brassóban tart közgyűlést és augusztus utolsó három napján, 24-ikétől 31-ikéig sűrűbben fog ott hangzani a magyar szó a német és oláh mellett. Rendeznek csángó házi kiállítást, kirándulásokat. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlését Kolozsvár hívta meg az idén. Szeptember 6—10-ik napján tart a gyűlés Sáros megye múzeuma. A bártfai városház, amely Magyarországnak legrégibb, de egyúttal egyik legbecsesebb műemléke, rövid idő alatt államsegélyen sárosvármegyei múzeummá fog átalakíttatni. Az intézet jövőjének biztosítása czéljából a bártfai Erzsébet-szobor leleplezésének napján, augusztus 16-ikán értekezlet lesz Bártfa-fürdőn.