Vasárnapi Ujság – 1903

1903-08-16 / 33. szám - X. Pius pápa családja (arczképpel) 546. oldal / Élet- és jellemrajzok - Bárdos Arthúr: Könnyet ne ejts 546. oldal / Költemények

33. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. fonográf-gyűjteményében. Ez az intézet történelmi személyiségek hangját gyűjti össze és a jövő szá­mára megőrzi. A király meghallgatta a fonográfból a bécsi opera egy tagjának énekét, egy áriát Tell Vilmosból, aztán maga is belebeszélt a fonográf kürtjébe. A király szavait három lemezen vették fel s azokat a gyűjteményben 1. 2. 3. számokkal jelezték. A budai királyi palotán most már a befejezés munkáit végzik. Az új termekben a művészi díszí­tések vannak hátra, s a nagy palota külsején is ezekkel foglalkoznak, leginkább a szobrászati mű­vekkel. A tágas négyszögletű udvar kapujánál kívül és belül fölállították két oldalt a kőoroszlánokat. A két külső oroszlán nyugodtan figyelő helyzetben ül a kőlapon, a két belső pedig támadásra kész állásban van. A nagy négyszögletes udvart aszfaltba rakott faburkolat fedi. Egyik oldalon a feljáró a királyi lakosztályba vezet, a másik József Ágost főherczegébe. Az udvar díszítésére szolgál a főbe­járattal szemközti és a kertbe vezető kapu két olda­lán Sennyei két szoborcsoportozata életnagyságú alakokkal, bronzból «Béke» és «Háború». A palota falainak oszlopai közt és a párkányokon is allego­rikus kőszobrok vannak elhelyezve. Általában az egész palotán sok a szobordísz. A dunai homlokzat főkupoláját a szobrok egész gyűjteménye ékesíti. Előtte nagy terraszon áll Savoyai Eugen lovasszobra, Eóna műve. A terrasz másik szobordísze egy szökőkút, magyar halászok­kal, a mint a hálót húzzák ki. A gyönyörű kert a palota előtt nyitva áll a közönség számára is s a hegyoldalon alá- és felkígyózó fehér, porondos úton sűrűn jár-kel a közönség. A lovagló épülete előtt ismét egy nagy bronz szobor, Vastagh «csikósa» látható, a mint egy szilaj paripát tart kantárszáron. Az udvari kápolna hátsó falánál most helyezik el Stróbl szoborművét, a vadászó Mátyás királyt. A király bronzalakját már fölállították. A háttér erdőt tüntet föl s ennek kifaragásán dolgoznak most. A Szent-György-térről a sikló mellett kő­oszlopok közt van egyik bejárója a kertnek. Ide egy oszlopra nagy turulmadarat faragott Donath szobrász. Ha fölállítják, a pesti oldalról is meg le­het látni. Napról-napra a kíváncsi közönség százai verik föl a palota környékének, udvarának kertjé­nek mély csöndjét és gyönyörködve szemlélik, mint közeledik a hatalmas gyönyörű palota befejezéséhez. Gróf Khuen-Héderváry és iskolatársai, Pécsről irják: Gróf Khuen-Héderváry Károly ezelőtt 35 év­vel tett érettségi vizsgát a pécsi zirczi rendház fő­gymnáziumában. Az érettségi vizsgát tett növen­dékek elhatározták akkor, hogy bizonyos időközben találkoznak. Augusztus 12-ére volt kitűzve az össze­jövetel. Gróf Khuen-Héderváry a következő távirat­ban mentette ki távolmaradását: «A mai nap 35 éves ünnepén, sajnos, nem jelen­hetek meg, pedig épen most esett volna jól azok között lenni, a­kikhez zavartalan bajtársi és baráti kötelékek fűznek. Fogadjátok szivem mélyéből eredő meleg üdvözletemet. Isten áldása kisérjen továbbra is az élet útjain. Szerető iskolatársatok: Kimen-Héderváry Károly». Eljegyzés: Wlassics­niszter és neje, Csengery Gyula közoktatásügyi mi-Etelka leányát, Margit kisasszonyt e hó 8-ikán eljegyezte ifj. Szent-Iványi József, a Csorba-tó volt tulajdonosának, id. Szent-Iványi Józsefnek fia. Az eljegyzés Csorba-tón tör­tént. Új egyetemi tanár. A király dr. Katona Mórt, a pozsonyi jogakadémia nyilvános rendes tanárát, a budapesti tudomány­egyetemen újonnan rendszere­sített második magyar magánjogi tanszékre a sza­bályszerű illetményekkel nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. Vaszary herczegprímás Rómában. A pápa­választásról szóló hírekkel kapcsolatban, több tájé­kozatlanságból eredt furcsaság is látott napvilágot egyik-másik külföldi lapban, így pl. némelyik azt írja, hogy Vaszary Kolos herczegprímás bíbornok egész huszárezredet tart fenn a maga költségén. A vele volt díszes öltözetű huszárja pedig egész Ró­mában különös feltűnést keltett s e derék szálas le­gényt is, a mint tollas süvegében a prímás kocsijának bakján meglátták, sokan, — köztük olasz és fran­czia újságírók is­­— valóságos katonának, a magyar herczegprímás saját külön testőrségéből vagy épen ezredéből való vitéznek nézték. Petőfi fehéregyházi sírja. A fehéregyházi csata­téren, a­hol Petőfi is eltűnt, azt a helyet, mely alatt az elesettek pihennek, eddig Haller Lujza grófnő gondozta. Most azonban, miután 1900-ban a fehér­egyházi uradalmat megvette telepítési czélokra a magyar kincstár, a birtokkal együtt a sírok gondo­zása is az államra hárul. A kolozsvári Országos Történelmi Ereklyemúzeum részéről gróf Esterházy Miguel tiszteletbeli elnök több ívre menő előter­jesztést adott át Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszternek a kegyeletes hely gondozásáról. Az előterjesztést másolatban megküldötték a Petőfi-Társaságnak, Sándor János székely kormánybiztos­nak, a segesvári ünneprend­ezőségnek, több kép­viselőnek s azoknak, a­kik az idei Petőfi-ünnepély alkalmával Fehéregyházán és Segesvárt e tárgyban tartott értekezleten részt vettek. A kassai Rákóczi-kiállítás. Kassáról írják, hogy a Rákóczi-kiállítás végrehajtó-bizottsága dr. Takács Menyhért elnöklésével ülést tartott, a­melyen föl­olvasták azt az indítványt, hogy a kiállítást bezá­rása után a fővárosba helyezik át. Az indítványt a bizottság nem fogadta el, hanem kimondta, hogy a kiállítást szeptember 20-ikán ünnepiesen bezárják és a­­z ereklye-tárgyakat a kiállítóknak visszaküldik. A minorita rendfőnök megválasztása augusztus 12-ikén ment végbe Aradon a rend nagygyűlésén. A rendtagok bizalma ezúttal is, már harmadszor, Csák Alajos Czirjék felé fordult, ki 1895 óta tarto­mányi rendfőnök Aradon. Lengyelek látogatása Budapesten. A lembergi vasúti tisztviselő-egyesület minden évben kirándu­lást szokott rendezni az európai nagyobb városokba. Most Budapestre jönnek épen Szent István ünne­pére, augusztus 19 ikén délelőtt érkeznek meg s négy napot töltenek itt. Lemberg utczáin falraga­szokon hívták fel a közönséget részvételre s mint­egy ezren jelentkeztek. A lengyel vendégek fogadására Budapesten bizott­ság alakult, a­melynek tagjai közt vannak a polgár­mesterek, a közélet több férfia, az irodalomból Jókai Mór és Rákosi Jenő, ezenkívül a budapesti lengyel­egylet és több más egyesület és testület is közre­működik. A vendégek részt vesznek augusztus 20-án délelőtt a budavári körmenetben. Fényesnek ígér­kezik a Margit-szigeti ünnepély, melyen lengyel zenekar játszik, a szabadban színpadot emelnek, ott lengyel műkedvelők tartanak előadást s bemu­tatják nemzeti tánczukat, a mazurt. Este a szigetet kivilágítják. A külön vonaton utazó lengyeleket először Munkácsnál üdvözlik. A fogadó­ bizottság tagjainak egy része Budapestről Hatvanig megy eléjük. Augusztus 19-ikén délelőtt 11 órakor érkez­nek Budapestre a Keleti pályaudvarba, a­hol egye­sületek, ifjúság fogadják s lobogók alatt, zene mel­lett vonulnak be a városba. Arató-ünnepek: Mailáth József gróf perbenyiki és karádi uradalmaiban augusztus hó 8-án és 9-én tartották meg az arató-ünnepet. A két uradalomban mintegy másfélezer aratómunkás működött. Az aratók nevében vezetőik üdvözölték a grófot, a ki megköszönte a jó kívánságokat s a munkásokat szorgalomra, kitartásra, takarékosságra buzdította. Az aratók számára lakomát is rendeztek, aztán Lukács László pénzügyminiszter eltávozása a képviselőház ülése után. Elől Dedovics György és Boncza Miklós, mögöttük egy csoportban Daróczy Aladár, Bakó Lajos, Urmánczi Nándor és Bagdy Béla képviselők. PILLANATFÉNYKÉPEK AZ ORSZÁGHÁZ ELŐTT.

Next