Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-16 / 33. szám - X. Pius pápa családja (arczképpel) 546. oldal / Élet- és jellemrajzok - Bárdos Arthúr: Könnyet ne ejts 546. oldal / Költemények
548 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 30. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. muzsikaszó mellett táncz volt hajnalhasadtáig. Szép arató-ünnepet rendezett augusztus 9-dikén gróf Apponyi Albert gerendási uradalmi tisztsége is. A gazdaság aratóit, a kik nagyobbrészt békéscsabai munkások, a csorvási vasúti állomáson az uradalmi tisztség fogadta. Az állomásról fellobogózott kocsikon hajtattak a gazdaság nagy majorjába, ahol hálaadó istentisztelet volt. Azután Korossy János uradalmi számtartó mondott beszédet az aratókhoz s felolvasta gróf Apponyi Albert levelét, melyben a gróf megdicsérte az aratókat fáradságos munkájukért s Isten áldását kéri rájuk. A gróf ezenkívül minden aratónak egy-egy hektoliter árpát adott jutalmul. A számtartó beszéde után áldomás, majd pedig tánczmulatság volt, a melyen az uradalmi tisztek is részt vettek. Honvédzászlók Moszkvában a Kremlben. Réthy László nemzeti múzeumi igazgató-őr, ki a nyár elején tett tanulmányutat Oroszországban, írja. A Kremlben az «Oruzsejnája Palota» nevű épület a czárok tulajdonképeni kincstára, melynek felső emeletén öt terem van, hol a czárok és czárnők, lengyel királyok s a hódolt tartományok fejedelmeinek díszfegyverzetei, pánczéljai, hadi trofeumok s más emlékek vannak összegyűjtve. A harmadik terem bejáratánál jobbra vannak felállítva 1849-ben Világosnál, Aradnál s Erdélyben elvett honvédzászlók; szemben velük azok a zászlók vannak elhelyezve, melyeket I. Napoleon a lengyeleknek adott (franczia sasokkal), midőn 1807-ben az elfoglalt lengyel tartományokból, a varsói nagyherczegséget állította fel, élén III. Frigyes Ágost szász királlyal, továbbá azok, melyeket I. Sándor és I. Miklós czárok adtak a lengyel ezredeknek s az 1830-iki forradalomkor kerültek vissza zsákmányul. A honvédzászlók mellett elhaladva érünk a negyedik (kerek) terembe, hol a czárok koronái (összesen 10), trónjai s koronázó jelvények vannak; a trónok közt az egyik Abbasz perzsa sah ajándéka 1604-ből, mely 2200 drágakővel van díszítve. Az épület földszinti termeiben vannak a czárok legszebb porczellánjai, Abbasz Mirza perzsa trónörökös s a khinai khán trónusai, Nagy Péter czár ágya, I. Napoleon két tábori ágya, melyet Berezinánál vettek el az oroszok, a czárok díszkocsijai és szánjai, fényes lószerszámokkal. Ez épülettől odább nagy udvaron áll az Arzenál, előtte terraszszerűleg felállítva Napoleon 875 ágyúja, melyek 1812-ben jutottak az oroszok birtokába. Földrengés: A budapesti meteorologiai intézet és az ó-gyallai csillagvizsgáló műszerei augusztus 10-ikén reggeli hatodfél órakor gyönge földrengést jeleztek. Ezt nálunk senki sem érezte, csak szélső hullámai lehettek annak a földrengésnek, mely déli Olaszországban már hevesebben, de nagyobb károk nélkül, de Görögországban kártevőn jelentkezett. Kitera szigetén három falu csaknem egészen elpusztult. A Vezúv és Elna tűzhányók forrongni kezdtek. Egy franczia zeneköltő századik születésnapjának ünnepe. Francziaországban, Dauphiné kies városában, Grenobleban augusztus 16-ikán ünneplik Berlioz Hektor franczia zeneköltő századik születésnapját. Felállítják szobrát, előadásokat rendeznek zeneműveiből. Magyarország is kegyelettel viseltetik a kitűnő franczia zeneköltő iránt, kinek egyik hatalmas műve a Rákóczi-induló átirata. Berlioz 1845-ben járt Magyarországon, hangversenyt adott a Nemzeti Színházban. Ekkor ismerte meg a Rákóczi-indulót, melyet följegyzett magának aztán átdolgozott nagy zenekari művé. Egyik részlete a «Damnation de Faust» (Faust elkárhozása) zeneművének. A Berlioz-féle Rákóczi-indulót magyar zenekari hangversenyeken sokszor játszották s az operaszínház zenekara játssza most is ünnepi előadásokon. A grenoblei ünnepélyen is előadják a «Damnation de Faust»-ot, a Marseillaise azon hangszerelésével együtt, melyet Berlioz készített a franczia nemzeti indulóhoz. Berlioz 1869-ben húnyt el Párisban. Az aquincumi múzeum Ó-Buda felső részén, a római Aquincum területén egyre több régi emlék kerül ki a föld mélyéből, s kitárják egy régi kultúra eltűnt világát. A romok közt csinos kis múzeumi épületet emelt a főváros, abban gyűjtik össze a kőfaragványokat, feliratos köveket, szobrokat s minden tárgyat, melyet kiásnak. Már az épület annyira tömve van, hogy a városi tanács elhatározta a kibővítést, s az újabb építkezésre szerződést is kötött. * A Simplon átfúrása. A készülő simploni alagút a világ leghosszabb földalatti fúrása. Ugyanis eddig 14,988 métert fúrtak át, ami a már kész szentbernhardi alagút hosszát meghaladja. Még 4700 méter van hátra. Ha valami előre nem látott akadály közbe nem jön az alagút 1904 május 15-ére készül el A vasúti sínek és a villamos vezeték lerakása, valamint a kisebb kőműves munkák még hat hónapig tartanak, mire azután a személy- és áruszállítás kezdetét veszi. Ezen óriási nehézségekkel járt munka mellett még az egyiptomi gúlák építése is kisebbszerű vállalatnak mondható. Az olasz részről való fúrás alatt folyton földalatti források bukkantak elő. Ezek közt olyan is volt, melyből másodperczenként 800 liter viz ömlött ki s így nem egyszer attól kellett tartani, hogy a roppant víztömeg a gépeket és munkásokat elsodorja. Nem kevesebb fáradságba és költségbe került az alagút hőmérsékletének szabályozása. Szellőztetési készülékek nélkül a hőmérő az alagútban többnyire 57—59 fok Celsiust mutatott, mely hőségben a munkások nem dolgozhattak. Az olasz részről történt fúrások tartama alatt leginkább a hűsítő és szellőztetési készülékek hiányos volta okozott sok nehézséget. A munkát intéző angol és franczia mérnököket semmi sem riasztotta vissza, legfeljebb arról volt szó, hogy az építési költségek előirányzatát néhány millióval fel kellene emelni. A franczia, olasz és svájczi kormányok közt történt megállapodás szerint, az alagutat még akkor sem szabad elzárni, ha ezen hatalmasságok közt háború ütne ki. A Simpson-alagút építési költségei 350—380 millió frankra rúgnak. * Magyar tárgyú opera Londonban. A londoni Shaftesbury-színházban hetek óta magyar tárgyú operát játszanak. A darab czíme : «Kard vagy lant», szerzői: Legge, Louis Calvert és Raymond Roze. Az opera az angol lapok szerint a XV. századbeli magyar nemesség életét mutatja be. A hőse egy ifjú herczeg, akit zsarnok atyja elűz a Kárpátokon elterülő birodalmából, mert a fiú a kardforgatásnál jobban szereti a lantpengetést. A száműzött herczeg egy vándor czigány törzshöz menekül. A zsarnok apa meghal s az ifjú herczeg nőül vesz egy czigány leányt, a ki szintén egy czigánybandával kóborol. A túlságosan regényes szöveget a londoni lapok nem dicsérik, de a zenét dicséretben részesítik. * A léghajózásban több nő vett már részt. Sarah Bernhardt és az aostai herczegnő kijelentették, hogy a léghajózást az utazás legélvezetesebb nemének tartják. Lipót Salvator főherczeget léghajójával tett felszállásain több izbén nejes leánya Margit főherczegnő is kisérték. Az erős hányás és nyári hasmenés elhárítására a legalkalmasabb a csecsemőket Kufeke-gyermeklizsttel táplálni. A Kufeke-gyermekliszt a tehéntejbe keverve finom pelyhesre olvasztja meg a tejet a gyermek gyomrában, hasonló az anyatejhez ami által az könnyebben lesz emészthető. A gyermeklisztben levő fehérnye anyagok megakadályozzák a betegséget okozó organismusok kifejlődését, ami által a gyermekeket a hányástól hasmenéstől stb. megóvják. HALÁLOZÁSOK: LEVETZOV ALBERT, német politikus és a birodalmi gyűlés volt elnöke, Rosztovban meghalt. Levetzov 1828-ban született s 1849-ben porosz állami szolgálatba lépett. Az 1866-iki háborúban részt vett, mint Landwehr-tiszt. A parlamentáris pályán 1877 óta működött s 1888-tól 1885-ig a birodalmi gyűlésnek elnöke volt. Erről az állásáról azért mondott le, mert a birodalmi gyűlés többsége Bismarck herczeg kanczellárt jubileuma alkalmából föliratban üdvözölni vonakodott. Levetzov később tagja lett a porosz államtanácsnak és az urak házának. Elhunytak a közelebbi napokban : SPIEGEL JÁNOS, a pozsonyi kath. főreáliskola mathematika-tanára. Számos értekezés jelent meg tőle a szaklapokban, főként a külföldi folyóiratokban. — NAGY SÁNDOR, a brailai (Románia) egyház lelkipásztora, 61-ik évében Budapesten. —• PÉNTEK FARKAS, Zilah város nyug. polgármestere, Péntek Ferencz budapestzuglói ref. lelkész édesatyja, 80 éves korában, Zilahon. — SIMONTSITS LAJOS, nyug. m. kir. honvédőrnagy, 71 éves korában, Budapesten. — PONGRÁCY IMRE m. kir. nyug. honvéd őrnagy, 54 éves korában Orsován. — RUTTKAY SÁNDOR dr. volt nyitramegyei kórházi orvos és m. kir. honvédfőorvos, 54-ik évében Kecskeméten. — SMITTELY ALAJOS magánzó Smittely Józsefnek a «Pesti Hírlap» segédszerkesztőjének édesatyja, 78 éves korában Budapesten. — WEINER SÁMUEL 1848—49-iki honvéd a Heller M. és Társa czég nyugdíjasa, 74-dik évében Budapesten. — Russ I. B. soproni füszerkereskedő, kinek üzlete még a 18-ik században keletkezett, de a soproni bank bukása következtében csődbe jutott. — WALKOVECZ GYULA, a budapesti kereskedelmi- és iparkamara védjegyirodájának vezetője, 42 éves korában. — STERN MÁRK, az esztergomi izr. hitközség volt elnöke, az izr. betegsegélyző-egylet alelnöke, 73 éves korában, Esztergomban. — TRÜMMER ISTVÁN, 69 éves korában, Czegléd-Berczel községben. — SEBŐ ANTAL, 48-as honvédfőhadnagy, Pestmegye tiszti ügyésze 73 éves korában, Budapesten. — CSIPKALA JÁNOS, 48 as honvédtizedes, nyug. fogházőr 78 éves korában, Lőcsén. Az elhunyt ott volt Budavár ostrománál, a bicskei csatában és a világosi fegyverletételnél. — ÁMON PÁL, a mosonszentjánosi takarékpénztár igazgatója 62 esztendős korában, Mosonszentjánoson. — STIRLING JÓZSEF FERENCZ, volt bőrgyáros 84 éves korában, Szombathelyen. — DÖMÖTÖR LÁSZLÓ, az aradi főreáliskola tanára, ki a régészeti tudománynyal is buzgón foglalkozott, 52 éves korában Felkán, honnan holttestét Aradra szállították. — Dabasi HALÁSZ JENŐ, Pestmegye főszolgabirája, ref. egyházi gondnok, földbirtokos, életének 48-ik évében, Gyónón. — HOMAYER SÁNDOR, nyug. porosz őrnagy, ornithologus, afrikai utazó, 87 éves korában. Gyakran tett kirándulást Erdélybe, ahol Csató János alsó fehérmegyei nyug. alispánnal jó barátságot kötött. — ALEXY GYÖRGY, m. kir. főmérnök, a zalatnai vegyelemző hivatal főnöke, 57 éves korában, Zalatnán.— Kézdipolyáni KIRÁLY LAJOS, nyugalmazott főgyimnáziumi tanár, 66 éves korában, Kézdi-Polyánon. — HATHÁZI FERENCZ, a debreczeni dohánygyár igazgatója, Reichenhallban, honnan holttestét Kolozsvárra vitték s ott temették el. VÁRADY-SZAKMÁRY DONÁTNÉ, szül. Dessewffy Natália 57 éves korában Kapronczán. — KORÁNYI KÁROLYNÉ, szül. Szentléleky Ilka 52 éves korában. Kassán. — Özv. HANTKE KÁROLYNÉ, szül. Ordódy Bokányi Gyula elnök, Polónyi Géza és Heincz Hugó. Goldner Adolf, Grossmann Miksa és Bokányi Dezső. Pillanatfényképek a parlamenti vizsgálóbizottság üléseiből.