Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-23 / 34. szám - Szigetvár története (képekkel) 559. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak
34. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 559 SZIGETVÁR TÖRTÉNETE. Szigetvárnak, a magyar történelem egyik dicsőségtől övezett eseménye színhelyének történetét nagy terjedelmű, tartalmas munkában megírta Németh Béla. A négyszáz nagy oldalra terjedő vaskos könyv létesülését báró Biedermann Rezső szigetvári nagybirtokos áldozatkészségének köszönheti, aki a mű megírásának és kiadásának nem csekély költségeit fedezte s gondoskodott arról, hogy szép kiállításban jelenhessen meg. Számos kép illusztrálja a könyvet, nyomdai kiállításának ízléses volta a pécsi irodalmi és könyvnyomdai részvénytársaság érdeme. Báró Biedermann, akit a Szigetvár és környéke érdekében tanúsított áldozatkész bőkezűségéért polgártársai már régebben a város díszpolgárának választottak, intézkedett, hogy a munka ingyen küldessék szét a hazai középiskoláknak, vármegyéknek, tudósoknak, íróknak stb. A könyv Szigetvár őstörténetén kezdi; megtudjuk belőle, hogy első ismert neve Moten vagy Muten volt, később római telepítvény volt a helyen, Limosa névvel, amely mocsaras helyet jelent. A honfoglalás után monostor épült ott, honnan premontrei szerzetesek terjesztették a kereszténységet és iskolájuk által a művelődést. Szigetvár a török háborúkban mint jól megerősített vár és fekvésénél fogva a Dunántúl nagy részének katonai főhelye, nagy fontosságra jutott. Régebben egy Szigeti nevű előkelő nemesi család volt ott a legnagyobb birtokos, melytől több ma is virágzó somogymegyei család származik. Egyik tagja Nagy Lajos idejében nem csekély fényt vetett rá: tanár volt a párisi világhírű egyetemen, később pedig kalocsai érsek lett. A XV. század második felében Szigetvár az Enyingi Török család tulajdona volt, melynek leghíresebb tagja, Szapolyai János király jeles vezére, Török Bálint itt töltötte élete nagy részét. Udvarához tartozott hű énekese, Tinódi Sebestyén, akinek származására a könyv új világot igyekszik vetni. Az eddig uralkodó nézet szerint Tinódi valószínűleg a fejérmegyei Tinód pusztáról származott. Németh Béla új könyvében azt igyekszik kimutatni, hogy a Tinódi-család eredete a Szigetvárhoz közel fekvő Tinódon keresendő s az okiratok tanúsága szerint Szigetváron a költővel egy időben több Tinódi nevű ember is szerepelt. 1543-ban Szigetvár királyi vár lett. Pécs akkor már török kézen volt s Ferdinánd Szigetvár megszállásával gondoskodni akart arról, hogy tovább ne terjeszkedhessék. A várkapitányokat ezentúl a király nevezte ki; az őrség úgyszólván folytonos harczban állott a mindenfelé portyázó török seregekkel. Ali basa vezérlete alatt 1556-ban kísérletet is tett a török a vár megostromlására; hogy ez nem sikerült neki, abban már akkor nagy része volt Zrínyi Miklósnak. Zrínyi nem sokkal ez ostrom után. 1561-ben lett Szigetvár kapitánya, s ezzel megkezdődött a várnak az a szereplése, mely mindenkor történetünk legszebb lapjai közé fog tartozni. Zrínyi alakjával a könyv szerzője részletesen és behatóan foglalkozik, nemcsak az eddig ismert irodalmi és okirati anyagot dolgozza föl, hanem saját kutatásai révén új adatokat is hoz felszínre. Fő czélja, melyet hazafias lelkesedéssel tűzött ki, megczáfolni azokat a vádakat, melyeket régibb és újabb történetírók a szigetvári hős magánélete, az általa alkalmazott vagyonszerzési módok ellen felhoztak. Ezután részletesen leírja Szolimán szultán hadi készülődéseit Szigetvár ellen. Zrínyi előkészületeit az ostrom fogadására, a tulajdonképeni várat körülvevő óváros elestét, a vár fölmentésére irányuló, de eredményre nem vezetett készülődéseket, a vár ostromát és «A tragédia utolsó jelenetei» czímmel Zrínyi és társai hősi halálát. Zrínyi halála után Szigetvár több mint egy századig (1566-tól 1689-ig) török kézen maradt. Ez utóbbi évben visszafoglalták a császári hadak s ekkor a várra és városra magyarellenes szellemű katonai uralom következett, melynek az volt a törekvése, hogy e helyen német központ létesüljön. Az ekkori viszonyokat a könyv tüzetesen ismerteti. A XVIII. század közepén Szigetvár uradalmát a báró Neffesern család kapta királyi adományul, később a Szily, Festetich és Czinderycsalád birtokába került. Ez utóbbi család fiágon kihalván, a szigetvári uradalom leányágon a nemrég meghalt gróf Andrássy Aladár tulajdona lett. A könyv Szigetvár jelenkori állapotának leírásával végződik. Mai számunkban kettőt bemutatunk a könyv képei közül. Ezek egyike Zrínyi Miklós, Szigetvárt álló emléke, másika pedig a várat mutatja mai állapotában. A SZIGETVÁRI ZRINYI-EMLÉK. SZIGETVÁR VÁRA MA. EGYVELEG * I. Jakab angol király annak idején a Sussex grófságban levő billinsburthi uradalmat tízezer esztendőre egy angol nemes családnak adományozta, mely család az urijog elismeréséül a koronának évenként egy piros rózsát tartozik: beszolgáltatni. * A pápa ruhatárát nők gondozzák. Miután a pápa mindig csak fehér selyem- vagy posztóruhát visel s ezeken a legkisebb folt is hamar meglátszik, az öltönyöket legjobbnak látják nőkkel gondoztatni, akik erre alkalmasabbak, mint a férfiak. * Drága szivarok. Egy kubai dohánygyárban a minap egy new-yorki milliomos számára 1500 darab szivart készítettek. Egy darab 50 korona 40 fillérbe került, vagyis az 1500 darabos láda szivar 75 ezer koronánál nagyobb értékű volt. * A föld lakosságának sűrűsége: Európában minden angol négyszög mérföldön átlag 107 ember lakik, Ázsiában 58, Afrikában 11, Ausztráliában kettő sem esik ugyanekkora területre. * A robbanások ereje. Midőn Toulonban a múlt év elején egy 56 ezer kilogramm lőport tartalmazó raktár felrobbant, ennek zaját Olaszországban Ventimigliában tisztán meghallották, habár a távolság több mint 110 mérföld. Úgyszintén egy Johannesburgban történt ötven tonnás dinamitrobbanást Pretóriában is megéreztek, holott e két várost egy magas hegyláncz és 33 mérföldnyi távolság választja el egymástól. * A belga törvényhozó-testület tagjai évenként 3840 korona tiszteletdíjat és vasúti szabadjegyet kapnak.