Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-23 / 34. szám - A szombathelyi kiállitás (képekkel) 561. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
34. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 561 teli poharat, köztük még újra Széll Kálmán is, ki ezúttal az iparosokat és a közönséget éltette. A kiállítás a legsikerültebb s leggazdagabb vidéki ipari kiállítások közé tartozik s valóban szépen mutatja be Vasvármegye iparosainak életrevalóságát és szorgalmát. A magyar népies különlegességek: a tulipános szűrök, czifra bundák, más effélék ugyan hiányzanak, de annál inkább kitűnnek a pompás gépek, munkaeszközök, közhasználati bútorok, tárgyak sokasága ; szóval az olyan ipari termények foglalják el a tért, amelyek a mindennapi élet szükségleteire ma már nélkülözhetetlenek. Vannak a gépek közt olyan alkotások is, amelyek szakértők nyilatkozata szerint, bármely világkiállításon feltűnést kelthettek volna. Ilyen többek közt egy turbina, mellyel óriási munkaerőt lehet kifejteni; a körülte álló nagy malomgépeket könnyen, zajtalanul bírja ez az aránylag kicsiny, elmés szerkezet hajtani. Kitűnő gazdasági gépek és olajgyártási czikkek nagy tömege is van kiállítva. Köztük egy hidraulikus borsajtó, mely valódi óriás a maga nemében; 80 ezer kilogramm nyomást képes kifejteni s néhány percz alatt szárazra sajtolja a szőlőt. Érdekes az ethnográfiai kiállítás is, ahol be van mutatva a vármegye lakosságának néprajza. Ügyesen vannak csoportosítva a különféle ruházati tárgyak, edények, háztartási eszközök, hímzések, varrottasok, halászati eszközök, stb. A szombathelyi kiállítás nemcsak látványosságul, hanem elsősorban tanulságul is szolgál, ami az ilyen kiállítások fő czélja. A SZOMBATHELYI KIÁLLÍTÁS. Szép ünnepe volt e hó 16-án a túl a dunai részek egyik virágzó központjának, Szombathelynek, mely e napon nyitotta meg iparkiállítását. Igen sikerült a kiállítás és örvendetesen mutatja hazai iparunk nagy haladását, de az országos közfigyelmet főkép Széll Kálmán volt miniszterelnöknek a megnyitási alatt tett kijelentései fordították rá. ünnepélyek A kiállítás napján ünnepi hangulat uralkodott a városban, zászlók lengettek mindenfelé s a közönség is ünnepi díszben hullámzott az utczákon. A délelőtt kilencz órai vonattal érkezett meg Széll Kálmán, a kiállítás védnöke, gr. Széchenyi Tivadar, Széll Ignácz államtitkár, Bernrieder János és mások kíséretében. Reiszig Ede főispán fogadta fényes küldöttség élén s üdvözölte lendületes szavakkal. Széll Kálmán meleg hangú beszéddel válaszolt. Erre a menetzúgó éljenzés közben hosszú kocsisorban megindult a Széll Kálmán utczán át a felállított díszkapuhoz. Itt az érkezőket Brenner Tóbiás polgármesterrel a városi tanács s képviselő-testület tagjai várták. Az igen nagy számú közönség a tűzoltókkal s a vasvármegyei aggharczosokkal sorfalat képezett. A polgármester lelkes beszéddel üdvözölte a volt miniszterelnököt, aki szép szavakkal köszönte meg a szíves fogadtatást. Beszédében megemlékezett gyermekkori emlékeiről, melyek őt Szombathelyhez fűzik, e városnak, szülőföldének nagy nemzeti hivatásáról, jelenlegi örvendetes fejlődéséről, mely a város polgársága komoly munkájának és erős köztudatának eredménye. Ezután a menet a városházához vonult, hol Széll Kálmán többek tisztelgését fogadta. Következett az ünnepélyes istentisztelet, melynek végezte után Széll Kálmán a többi előkelőségekkel a kiállítás területére ment, hol díszes baldachin alatt foglalt helyet s Éhen Gyula orsz. képviselő kiállítási elnök üdvözlő szavai után, nagy hatást keltett beszédével megnyitotta a kiállítást. Megnyitó beszédében az ipari munka fontosságát fejtegette a nemzeti termelésben s azt a jótékony hatást, melyet az ilyen kiállítások tesznek, midőn szak szerint, vidékenként mutatják be a szorgalom termékeit. Végül köszönetet mondott mindazoknak, akik a kiállítás sikerében közreműködtek. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a társaság a kiállítást szemlélte meg, mely általános és élénk tetszést keltett úgy gadagságával, mint szép berendezésével. Délután két órakor lakomára gyűlt a kiállítás közönsége, melyen mintegy 150-en vettek részt leginkább a város és vármegye előkelőségei. A lakoma során felállott Széll Kálmán s rendkívüli érdeklődéssel fogadott felköszöntőt mondott a királyra, lelkesen magasztalva uralkodói erényeit s bizalmát fejezve ki az iránt, hogy a mostani nehéz viszonyok közt is meg fogja találni a nemzet a boldogulás ösvényére vezető utat. A beszédet, mely hivatva van arra, hogy visszhangot keltsen országszerte, melléklapunkban, a «Politikai Újdonságok»-ban közöltük. Kitörő lelkesedés követte az emelkedett szellemű beszédet, mely után még számosan emel BUDAPESTI NEVEK Azt a közel kétezer oldalas vaskos kötetet, melyet a Franklin-Társulat évről-évre «Budapesti czím- és lakásjegyzék» czím alatt ad ki, kevesen tartanák érdekfeszítő olvasmánynak s nem sokan forgatják csupa szórakozás okából. Pedig a legszárazabb dolgoknak is vannak vonzó vagy derűs és tanulságos oldalai. S egy nagyváros háromnegyed milliónyi lakossága neveinek statisztikai tanulmányozása bizonnyal sokkal több érdekes anyagot rejt magában, mint amennyit sejteni lehetne. Ha végig futunk az egyhangú sorokon, tarkábbnál tarkább ellentétek és hasonlóságok, nem is sejtett vonatkozások támadnak s egy fejlődő főváros egész jelleme domborodik ki előttünk polgárainak neveiből. Hogy Budapest lakossága meglehetős kozmopolita jellegű, azt eddig sem tagadhattuk, de a legmerészebb képzelet sem sejtette volna a nemzetiségeknek, illetőleg a különböző nemzetiségű neveknek azt a valóságos Bábelét, melynek a magyar főváros hajlékot ad: Franczia, Dán, Bajor, Lengyel, Szerb, Horvát, Zsidó, Muszka, Rácz, Burkus, Britt, Német, Török, Olasz, Busnyák, Magyar, Orosz, Czigány, Oláh, sőt még Szerecseny is. Nemzetközi jellegünkről tanúskodik a sok idegen, de legtöbbnyire német városnévre valló családnév is. a Ranzig, Frankfurt, Berlin,burg, Brünn, Elszász, Baden, Hannover, Regens-Trier. Széll Kálmán védnököt üdvözli Éhen Gyula, a kiállítás elnöke. Széll Kálmán megérkezése a kiállítás megnyitására. A kiállítás főkapuja. A SZOMBATHELYI IPARKIÁLLÍTÁSBÓL.— Knebel Jenő fényképei után.