Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-23 / 34. szám - Lengyel látogatók Budapesten (képekkel) 562. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Római gyöngyök 562. oldal / Vegyes kisebb czikkek és közlemények
34. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 573 induló hangzott föl s erre kitört a nagy éljenzés. A czigány zenekarok a lengyelek szomorú hymnuszát játszották viszonzásul: «Búsul a lengyel.» Weberszki és Janovics lembergi polgárok vették át a fogadó bizottság üdvözletét. Zseni József a Nemzeti Szövetség nevében magyarul, dr. Kovács Ernő pedig lengyelül mondott üdvözletet. Az egyetemi ifjúság szónoka Gulyás István volt, mint az egyetemi kör elnöke. A lengyelek részéről Weberszki és Janovics lengyel nyelven válaszoltak. A beszédek után zászlók alatt indult meg a tömeg. Elől czigányok játszottak lengyel dalokat. Közbe a lengyel zenekar szólt. Amíg a Kerepesi úton haladtak, a vendégek egy része az útközben eső fogadókba ment, úgy hogy a Belvárosig már csak kevesen érkeztek. A Nemzeti Színház előtt a lengyel zenekar újra eljátszotta a Rákóczi-indulót, s itt szétoszlottak, hogy pihenni menjenek. Délben fél kettőkor azonban már a Margit-szigeten gyűltek össze a vendégek, ahol népünnepet rendeztek a lengyel és magyar árvízkárosultak javára. Az ünnep előtt ebéd volt. Az első felköszöntőt Almády Géza fővárosi tanácsos mondta, aki a főváros nevében üdvözölte a vendégeket. Utána sok felköszöntő hangzott. Ebéd után séta következett, majd konfettidobálás, biczikli-korzó volt s a mulató közönség közt le-fölvonult a lengyel nemzeti zenekar, magyar s lengyel nótákat játszva. Megérkezett hajón a 32-es gyalogezred zenekara is s szintén játszott lengyel darabokat. A sziget szépen föl volt díszítve s mindenfelé lengett a lengyel és magyar zászló. Bódékban leányok, hölgyek árultak virágot, czukorkát s mindenféle emléktárgyat. A közönség azonban csak lassan gyülekezett, úgy hogy a rögtönzött színpadon jó későn kezdhették meg az élőképek bemutatását. Ezeket Nemes Mihály festő tervezte s a magyar történelemből a lengyel barátságra vonatkozó mozzanatokat mutatott be. Az utolsó kép az 1848-iki magyar szabadságharczból Bem, Dembinszky, Visloczky és herczeg Woronieczky alakjait tüntette föl. Az élőképek után Kisinszki lengyel költeményt szavalt el s ezzel a színpadi előadás tíz órakor bevégződött. A közönség visszasétált a kivilágított alsó vendéglőbe s vacsorához ült. Számos felköszöntő után táncz következett s a társaság éjfélutánig együtt mulatott. A lengyelek négy napra tervezett itt időzésük alatt mindenütt, a hol megjelentek, a legbarátságosabb fogadtatásra találtak. Augusztus 20-ikán a várost, a múzeumokat tekintették meg s részt vettek a budavári körmenetben. Augusztus 21-ikén megkoszorúzták Petőfi szobrát. Onnan a kerepesi úti temetőbe mentek a fogadó bizottsággal. Először az 1849-iki lengyel vértanú herczeg Woronieczky sírját keresték föl, melyre egyetemi ifjak koszorút tettek, onnan Kossuth nyugvó helyéhez mentek, ahol Lovászy Márton képviselő s a vendégek egyike tartott beszédet. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. «Aranyfüst». Mai számunk «Regénytár» mellékletében kezdjük meg ifj. Korányi Frigyes «Aranyfüst» czímű társadalmi regényének közlését. Felhívjuk e közleményre olvasóink figyelmét: minden tekintetben figyelemreméltó, komoly írói tehetség munkája a regény. A szerző csak az imént tűnt fel az irodalomban s máris mint kész író lép az olvasó elé, a kezdők szokott hibái, tapogatódzása nélkül. Regénye tartalmában mindvégig érdeket keltő olvasmány, formailag s előadás dolgában pedig kiváló elismerést érdemel biztossága, szép kifejező stílusa. A regény minden tekintetben magas irodalmi színvonalon áll és mindenkinek élvezetet szerezhet. Goró Lajos rajzolt hozzá számos illusztrácziót. Szepessy László: Csalogánydalok. Budapest, 1903. Arab korona. E kis könyv szerzőjétől nem egészen egy éve jelent már meg egy kötet vers; a második tehát elég gyorsan követi az elsőt. Az ilyen termékenység néha erény, többnyire azonban hiba, mint e kötet is mutatja. A több mint száz lapon közölt versek között nem akad egy sem, amely megérné az elolvasást; szerelmi dal mind, igazi érzés nélkül, népieskedő, népies eredetiség nélkül. Csupa sujtás, csupa sallang, a szív természetes hangja, valódi költői lendület sehol. Zavarosság, kongó pátosz lépten-nyomon. Micsoda költészet például ez: Nem birom a jobb karomat emelni, Bánom is én, úgy sincs haszna de semmi, Ha jobb karom nem ölelhet tégedet, Jobb•s, hogyha fölemelnem sem lehet. Avagy van-e valami értelme ennek a versszaknak : Koporsóm, koporsóm, Ha átölel téged, Ki miatt most néma, Könnytelen búéget, Én a boldogságtól Csaknem elolvadok, S kívül nem a szemkönny, Az átvert gyöngy ragyog . .. Semmi sem alkalmas annyira a népies költészet hitelének megingatására, mint az efféle költőietlen, mondvacsinált népieskedés. János gazda elmélkedései. Irta Jánossy Gábor. A szerzőnek az volt a czélja, hogy apró elbeszélésekben, párbeszédekben megmagyarázza olvasóinak, milyen áldásos a népre a nemrég felállított gazdasági munkás- és cselédsegítő pénztár, milyen hasznos a gyümölcsészet, a selyembogár-tenyésztés stb. Végül az Amerikába való kivándorlás ellen ír. A 115 oldalas munka a nép számára készülvén, népies nyelven van írva s alkalmas arra, hogy szerzője nemes czéljának hathatós szolgálatot tegyen. A könyv szerző saját kiadásában, Szombathelyen jelent meg. Az esztergomi főegyházmegyei «ex libris» könyvjegyeinek lajstroma. Az «ex libris»-ek sok érdekes emléket őriztek meg korunk számára s a fenti czímű kiadványban, melynek Némethy Lajos esztergom főegyházmegyei könyvtárnok a szerzője, 350 «ex libris» van felsorolva, melyek mindegyike többnyire főpapi könyvtárnak egykori létezéséről tanúskodik. Mint ismeretes, mielőtt a nyomtatott ex librisek használatba jöttek, ilyeneket a könyvekbe festettek, vagy rajzoltak. Ilyen a XV. századból négy van e lajstromban fölemlítve, köztük a Hunyadi Mátyásé. A XVI. századból már 14 ex libris van bemutatva, köztük a Bakócz Tamás bíbornok miniatűr festésű, birtokát jelző czímere. A következő századokból aztán mind több az ex librisek száma. A lajstrom, mely egy színnyomatú és tizenkét eredeti rézmetszetű képpel van díszítve, nem kerül a könypiaczra, czélja csupán az ex libris megkedveltetésének szolgálni. Esztergomban Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában jelent meg. Az «Egyetemes Regénytár» czímű vállalatból három új kötet jelent meg. Egy közülük eredeti : Váradi Antal «Szent Ágota levelei» czímű regénye, mely fiatal leányoknak is alkalmas olvasmány. Pierre Loti hírneves franczia író regénye, tAzigadén, egy angol tengerésztiszt naplójából vett töredékek alakjában mond el egy a Keleten játszó történetet. Blicher Clausen skandináv író t Heine Inga» czímű regénye szintén mindvégig érdekes olvasmány. A vállalat minden egyes piros táblájú kötetét egy koronáért bocsátja áruba a kiadó, Singer és Wolfner czég. Rabséta és egyéb tárczák. E czímen adott ki Gál Lajos egy kötet apró elbeszélést. Tárgyait a vidéki életből merítette s a mint látszik, nagyobbára megtörtént dolgokat beszél el, de sokszor fölösleges elmélkedésekbe is merül. A könyv Sátoralja-Ujhelyen jelent meg. Hazai selyemtenyésztésünk örvendetes haladásáról tanúskodik azon két füzet, melyet most az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiadott. Kitűnik a közlött kimutatásokból, hogy néhány vármegyében a kisgazdák szép összegeket vesznek be a selyemtenyésztésből. Hogy pedig ez a kereseti ág annál szélesebb körökben elterjedjen, a felügyelőség «Selyemtenyésztők naptára» czím alatt szakkönyvet is adott ki, melyben részletesen le van írva mindaz, ami a selyemtenyésztés elsajátításához szükséges. E munkát a Szegzárdon székelő felügyelőség a hozzáforduló érdeklődőknek ingyen adja. A magyar birodalom gazdasági újjáalakulása. A szerző, Manheim S. Márk azt fejtegeti, hogy mindenekelőtt anyagi és szellemi erőt kell gyűjtenünk, aztán bizonyos kor elérte után minden honpolgár nyugdíjban részesüljön, iskolák és gyógyíttatás ingyenesek legyenek, telepítsünk kisbirtokosokat, építsük ki az összes szárazföldi és vízi utakat, létesítsünk öntöző csatornákat, stb. A füzet Politzer Zsigmond és fia kiadásában jelent meg Budapesten. Ara 3 korona. Az «Ember tragédiája» Bécsben. Madách Imre nagy drámai művét több német színpadon előadták már, és Bécsben is színre hozták 1892-ben a nemzetközi szinészeti kiállítás alkalmából. Most a bécsi Jubelium-szinház készül rá és szeptemberben hozza színre fényes kiállításban. A párisi métropolitain-vasúton történt szerencsétlenség áldozatainak feltalálása a «Couronnes» állomásnál.