Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-23 / 34. szám - Lengyel látogatók Budapesten (képekkel) 562. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Római gyöngyök 562. oldal / Vegyes kisebb czikkek és közlemények
574 VARÁRNAPI UTSÁG. 35. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. Budavár 1849-iki visszavételének képe. Budapest hatósága elhatározta, hogy Budavárának 1849-ben történt visszafoglalásáról nagyobb képet festet. Csak magyar állampolgárok pályázhatnak. A pályaművek vázlatait 1904 szeptember 15-ig kell beadni. Az első díj 5000, a második 3000, a harmadik 2000 korona. Állandó színház Makón. Makón állandó színházat emeltek s Hollósy Kornélia színháznak nevezték el a kitűnő énekesnő emlékére, ki mikor a Nemzeti Színháztól megvált, Makón élt, mint Lonovics csanádi főispán neje. A színházat augusztus 18-ikán nyitotta meg az aradi színtársulat. Várady Antal prológja a nagy művésznő emlékezetének volt szentelve; tetszéssel fogadták Csécsy Imre prológját is. A díszpáholyban gróf Festetich Andor színészeti felügyelő és Hollósy Kornélia családja, Lonovics Gyula földbirtokos és gyermekei foglaltak helyet. A nézőtér egyéb részeit is a város és a megye előkelő közönsége töltötte meg. A közönség lelkes tapsokkal kísérte a megnyitó előadást, melyet Hollósy Kornélia emlékére szánt apoteózissal fejeztek be. A Népszínház augusztus 20-ikán nyílt meg. Egyelőre Krecsányi Ignácz társulata játszik benne, mely a Krisztina-városi színkörben nagy hatással hozta színre a jeles orosz író, Gorkij Maxim «Éjjeli menedékhely» czimű drámai rajzát. A színkörben harminczszornál többször adták már. A Népszínházban is megvolt a hatása mind a darabnak, mind az előadásnak. A színház szorongásig megtelt, kivált a vidékről jöttek örültek, hogy színházi előadást is láthatnak. Úgy is oly hideg nap volt, hogy a szabadból fedél alá igyekezett mindenki. Krecsányi társulata szeptemberig marad a Népszínházban. Ezalatt a társulat énekes és vígjátéki tagjai játszanak a színkörben. Az Uránia-színház augusztus 18-ikán nyílt meg a nyári szünet után. Strausz Adolf tanárnak, a Balkán-országok alapos ismerőjének a Szerbián czímű műve kerül bemutatásra. Ismerteti az annyi viszontagságot átélt ország múltját egész a legújabb időkig. A fényképek sokasága illusztrálja a történelmi és néprajzi előadást. A befejező rész a királygyilkossággal és az új király megválasztásával foglalkozik. Az itt használt fényképek és mozgóképek nagyobbára Gaston franczia író eredeti felvételei után készültek. Különösen érdekes a darab középső része, mely a szerb népéletet mutatja be. Hatásosak a szerb népdalok és versek is, amelyek különös szomorúságukkal hatnak. Eredeti volt a kóló-táncznak mozgófényképekben való bemutatása és a katonák táncza. A szinház teljesen megtelt közönséggel, melynek soraiban feltűnő sok szerb volt. A szerzőnek minden felvonás végén lelkesen tapsoltak. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A tanítók Eötvös-alapja. A mult ünnepek alatt a fővárosban a tanítók több egyesülete tartott gyűlést. Ezek közt az Eötvös-alap, vagyis az országos tanítói segélyegyesület is gyűlésezett. Ez a harminczkét év előtt alakult egyesület, melyet Péterffy Sándor fővárosi tanító teremtett meg, azt tűzte ki czélul, hogy a vidéken levő tanítók gyermekei részére lehetővé tegye a főbb iskolázást. Báró Eötvös József, az új idők első közoktatásügyi miniszterének nevét adták az intézetnek s a tanítók egyesülésének szervezésével alapították meg az intézetet, melynek immár díszes háza van a fővárosban a Szentkirályi utczában és oly alapja, hogy 120 főiskolai tanulót láthatnak el. A kormány is támogatta a törekvést s Kolozsvárt is fölépíthették a Tanítók Házát. A Tanítók Háza közgyűlését augusztus 17-ikén tartották meg Újvári Béla királyi tanácsos elnöklése mellett, aki örvendetes adatokat közölt a mult év eredményeiről. Négyezerről a tagok száma hétezerre emelkedett. Jelentette még, hogy Gaál Ferencz, néhai kolozsvári tanítóképzőintézeti igazgató, az egyesületnek 10,000 koronát hagyott. A Tanítók Háza internátusába fölvettek 120 egyetemi és más főiskolai hallgatót. A közgyűlés táviratban üdvözölte Péterffy Sándort. Több ösztöndíjat is osztottak ki jó előmenetelű főiskolai tanulók jutalmazására. Sáros megyei múzeum Bártfán, Erzsébet királyné szobrának augusztus 16-ikán Bártfán történt felavatásakor, népes értekezlet is volt, amelyet a vármegye főispánja, Bárdossy Jenő hívott össze egy vármegyei múzeum létesítése érdekében. A múzeumot az ódon városházában akarják berendezni. A közoktatásügyi miniszter képviseletében Zsilinszky Mihály államtitkár volt jelen, továbbá Berzeviczy Albert, a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának elnöke, Fraknói Vilmos püspök, orsz. főfelügyelő, és mások. Berzeviczy Albert behatóan ismertette egy Sáros vármegyében létesítendő múzeum hivatását. Indítványozta, hogy az értekezlet kebeléből kiküldendő bizottság memorandumot dolgozzon ki, azt a megyei közgyűlés elé terjessze, amely azután a közoktatásügyi miniszterhez hasonló fölterjesztést intézzen. Az értekezlet megválasztotta az előkészítő bizottságot, melynek elnöke Bárdossy főispán. Az országos dalárversenyt most tartják Temesvártt. A dalegyletek augusztus 20-ikán érkeztek meg, s a hozzájuk csatlakozott érdeklődőkkel együtt vagy hatezren lehetnek. Este ismerkedő estély volt a dalcsarnokban, ahol az összes egyletek énekeltek. A versenyek fő napjai augusztus 22. és 23-ika. MI ÚJSÁG? A király Budapesten. Ő Felsége félbeszakítván Ischlben nyári pihenőjét, a politikai válságban való intézkedések czéljából több napot Bécsben töltött, aztán augusztus 19-ikén este Budapestre érkezett. A vasútnál Márkus József főpolgármester, Rudnay Béla rendőrfőkapitány, a magyar államvasutak legfőbbjei, köztük Ludvigh Gyula elnökigazgató fogadták, kikhez a Felség több kérdést intézett. Az indóház körül és a Budára vezető útvonalon összegyülekezett sokaság éljenzéssel üdvözölte a királyt. A királyi várban pedig József Ágost főherczeg és neje, Auguszta főherczegnő s a palota első tisztjei várták. A politikai világ szereplői nagyrészben összegyűltek Budapesten, hogy közelből kísérhessék figyelemmel azoknak a kihallgatásoknak eredményét, melyeken Ő Felsége tizenkét előkelő politikust kívánt meghallgatni. Az országgyűlési politikai pártkörökben nagy az élénkség. A király budapesti időzésének határideje nincsen előre meghatározva. De augusztus utolsó napján a Felségnek már Bécsben kell lenni, hogy a most Marienbadban időző angol király látogatását fogadhassa. Azután a hadgyakorlatokra megy a király ; előbb arra, amelyet osztrák területen tartanak meg, innen pedig azonnal a magyarországira jön Lippa környékére, hol szeptember 7—10-ike közt folyik le a gyakorlatok fő része. Aztán Galicziába indul. A kihallgatások, melyeket oly nyughatatlan érdeklődéssel vár az egész ország, augusztus 21-ikén kezdődtek. Déli egy órára gróf Csáky Albin, a főrendiház elnöke, két órára gróf Apponyi Albert, a képviselőház elnöke volt meghíva a Felséghez. Utánuk a volt miniszterelnökök kihallgatása következett. A király születésnapja. Augusztus 18-ikán ülte meg O Felsége 74-ik születésnapját s vele együtt őszinte bensőséggel hazánk népei is. De tiszteletének, rokonszenvének kifejezést adott a külföld sajtója is az alkotmányos, uralkodói kötelességét szigorú pontossággal teljesítő és viszontagságos uralkodása alatt, sok fájdalmában is mindig bölcsen vntézkedő király iránt. Budapesten lengő zászlók hirdették a nevezetes napot. A templomokat vallásfelekezeti különbség nélkül megnyitották a hálaadó isteni tiszteletre. Kora reggel megdördültek a díszágyúlövések, azután a katonaság fényes csapatai harsogó zenével vonultak Buda felé a Vérmezőre. A fővárosi helyőrség itt hallgatott tábori misét, és herczeg Lobkovitz had- A lengyelek zenekara. Fogadtatás a keleti pályaudvar előtt. LENGYELEK BUDAPESTEN.