Vasárnapi Ujság – 1903

1903-08-23 / 34. szám - Lengyel látogatók Budapesten (képekkel) 562. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Római gyöngyök 562. oldal / Vegyes kisebb czikkek és közlemények

34. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 565 testparancsnok szemlét tartott a csapatok fölött. Az első honvéd huszárezred élén, mint őrnagy, József Ágost főherczeg állt. Kocsiban megjelent Auguszta főherczegasszony is. A szemle után a Ludovika Akadémia fiatal honvédjei ünnepeltek otthon. A há­rom évet végzett növendékek közül ötvenkettőt ne­veztek ki tisztté s ezeket ez alkalommal avatták föl. Az eskütételre a Rákóczi-induló hangjai mellett vo­nultak le az intézet nagy parkjába. A várbeli Má­tyás-templomban délelőtt 10 órakor tartott isteni tiszteleten megjelentek a miniszterek, az állami méltóságok, az országgyűlés két házának elnökei és tagjai s az összes hatóságok főbbjei, birák, az egye­temek rektorai, a konzulok. Az isteni tiszteletet az ország főpapja, Vaszary Kolos herczegprimás vé­gezte. Befejezésül a templomi zenekar Erkel hym­nuszát adta elő. Isteni tisztelet után a méltósá­gok és hatóságok képviselői a miniszterelnöki pa­lotába mentek, a­hol átadták üdvözletüket. Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök az ünnepélyek után ebédet adott, úgy Lobkovitz hadtestparancs­nok is. — Bécsben katonai szemle és tábori mise volt a smeltzi mezőn. Az uralkodót Rainer főher­czeg képviselte. Ő Felsége Schönbrunnban fogadta az uralkodócsalád és a legfőbb udvari méltóságok üdvözletét. Mária Valéria főherczegnő meglátogatta a kapuczinusok sírboltját és imádkozott édesanyja, Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös sírjánál. — Vilmos német császár a wvilhelmshöhei kastélyban udvari ebédet adott, melyen ott volt Szögyény-Ma­rich László berlini nagykövetünk is. A császár fel­köszöntőt mondott kipróbált barátjának és szövetsé­gesének egészségére. A Szentpéterváron az osztrák­magyar nagykövetség kápolnájában tartott isteni tiszteleten Lamsdorff orosz külügyminiszter is részt vett. Szent István ünnepének különös fényt adott most Budapesten, hogy az egyházi ünnepélyen megjelent a király is, ezúttal először, a Felségével együtt jelen volt a Mátyás-templomban tartott isteni tiszteleten. József Ágost főherczeg és neje, Auguszta főherczegasszony s a király udvari kísé­rete. A közönség is igen nagy számmal özönlötte el a reggeli órákban Budavárát. Az idén a vidékiek újra sokan érkeztek, jóval több ezren, mint az utolsó években, mikor a vasutaknál nem adtak olcsóbb jegyet, elég olcsó lévén a zóna. Most ismét életbeléptették a félárú jegyeket, melyeket kivált az alföld vett igénybe. Budapest utczáin augusztus 19-ikén már nagy csoportokban lehetett látni a de­rék magyar népet. A főváros nyaraló közönségének nagy része is haza érkezett a fürdőkről, a falukról, a hűvösre vált idő miatt. Az előkelő köröket az ud­var ittléte gyűjtötte össze. A Várba korán reggel megindultak az ezrek a nagy város minden részéből. Egyletek, társulatok, ipartestületek lobogóik alatt; a plébániák templomi zászlaikkal, énekszó mellett. A polgárság ünnepi ruhájában s a fiatal leányok fehérbe öltözve. Az idő borúlt, szeles és hideg volt. A királyi palota kápol­náját már virradatkor kinyitják s oltárra teszik a kristály üvegszekrényben levő ereklyét. Az áhítatos kegyelet először ide gyűjti az ünnepre legkorábban érkezőket. Hét órakor egyházi kísérettel, a korona­őrök közt, énekszóval és zsolozsmákkal átviszik a Szent Jobbot a Mátyás-templomba, az ünnepély fő­helyére. A Szent György-téren vásáros sátrak hir­detik a búcsút. A kápolnától a Mátyás-templomig katonaság állt sorban, utat tartva a tömeg közt, mely rendesen nyolcz óra után érkezik meg, hogy az ereklye visszavitelét lássa. Mert a­mikor a Má­tyás-templomba viszik, az még csak a kis proc­es­­szió. A proc­essziót teljes fényűvé a Mátyás-temp­lomban összegyűltek teszik. Itt foglalták el helyü­ket a méltóságok, a miniszterek, az országgyűlés elnökei, a polgármesterek, mindazon testületek, fő­iskolák, bíróságok képviselői, melyek a fővárosban székelnek és a tábornoki kar. A Mátyás-templom­nak­ István-kápolnájában állították oltár elé az ereklyét s Kanter apát, a Szent­ Jobb őre állt mellé. Hét órakor érkezett meg fényes fogatán Vaszary Kolos herczegprimás és az oltár melletti emelvé­nyen foglalt helyet, mialatt dr. Mihály­fi Ákos czisz­terczi-rendi tanár egyházi beszédet mondott a nagy és szent királyról és népéről. A főoltár bal felén, eme­letnyi magasságban épült az oratorium a királyi csa­lád számára két nyílással. Az egyik az udvari kíséret­nek való. Az egyházi beszéd után érkezett meg az ud­var. A feladásra a herczegprímás a ragyogó egyházi öltözetben volt papsággal a bejárat elé vonult. A ki­rályi palotából először József Ágost főherczeg és Auguszta főherczegnő hajtatott a Mátyás-temp­lomba. A főherczegnő egyenesen fölment az orató­riumba, férje a templom főbejáratánál foglalt állást. A király a tömegnek egy pillanatra sem szűnő él­jenzése közt hajtatott a királyi palotától a Mátyás­templomhoz. A templomnál a katonai zenekar a Gotterhaltet játszotta. A herczegprímás csókra nyújtotta­­ Felségének az arany feszületet, s a templomi zene- és énekkar a magyar himnuszra zendített. Ő Felsége az oratóriumban elfoglalván helyét, végig hallgatta a prímás által szolgált nagy misét. Az énekkar szebbnél-szebb régi egyházi éne­keket adott elő. A mise után a király a főherczegi pár­ral és udvari kíséretével eltávozott, követte a papság. A felség a templom kijáratánál rövid ideig beszél­getett a herczegprímással. Az ünnep igazi képe ez­alatt fejlődött ki a felzászlózott Budavárban. A rend­kívüli sokaság tüntető lelkesedéssel köszöntötte a királyt. Most kezdődött a nagy proczesszió, a Szent Jobb visszavitele, mindazon előkelőségek kíséreté­ben, kik a templomban voltak. A templomi isteni tisztelet alatt s most is a Vérmezőn felállított ágyúk és a katonaság sorlövései szóltak közbe, Budán és Pesten zúgtak a harangok. A várkápolnában az ereklye visszahelyezésekor tartott Te Deum-ra a király a főherczegi párral ismét megjelent az ora­tóriumban. Tíz órakor végződött az ájtatos szertar­tás. Ekkor a közönség is bemehetett a kápolnába s egész estig járult a Szent Jobb elé. Már dél volt, mikor Budavár keskeny kijáróin szétoszlott a rop­pant tömeg, s ment szerteszét. A budapesti iparos tanonczok és segédek ki­állítása nyílt meg Szent István napján a városligeti iparcsarnokban. Az érdekes kiállítást Láng Lajos kereskedelmi miniszter nyitotta meg a fővárosi ipartestületek vezetői jelenlétében. Jelen volt Khuen-Héderváry miniszterelnök is. A német császár Baranyában. Vilmos német császár szeptember hónapban Frigyes főherczeg béllyei uradalmának vendége lesz. Vilmos császár ismét a karapancsai uradalomban fog vadászni s az ottani vadászkastélyban lakik. Ez a terület a mohácsi szigeten van s 9000 katasztrális holdat fog­lal magában, a mely kétharmadrészben erdőből, egyharmadrészben nádasból, legelőből és buja kuko­riczaföldből áll, és tele van szarvasokkal. Izabella főherczegnő jótékonysága. A Tátra kedvelt nyaraló telepén, Tátra-Lomniczon Fri­gyes főherczeg neje, Izabella főherczegasszony, az ottani katholikus és protestáns templomok ja­vára vásárt rendezett. A sátrakban előkelő hölgyek árultak, a főherczegnő is leányaival. A porosz és angol vendégek voltak a legjobb vásárlók. A főher­czegnő automobilján is lehetett a jótékony czélra egy kis utat tenni, három perezre egy koronáért. A vásár bevétele több, mint 3000 korona. Az arató­ ünnepek. Darányi Ignácz földmívelési miniszter pár éve felhívta a gazdákat, hogy a régi jó arató ünnepeket, melyeket újabban már csak el­vétve rendeztek még itt-ott, ismét tartsák meg minél többen, mert ennek igen jó hatása lehet a gazda és munkás közti régi szívélyes viszony fel­újítására. És a felhívást sokan követték is, kivált a nagyobb uradalmakban. A miniszter komárom­megyei birtokán szinte szép arató­ünnepet rendeztek most az aratási munkák végeztével. A miniszter távollétében a jószágfelügyelő vette át az uraságnak szánt, kalászokból vont hagyományos koszorút, melyet az arató-gazda szép beszéd kíséretében nyúj­tott át. Az ünnep közben lelkesen éltették a nép­szerű minisztert. Szép arató-ünnepet tartottak a a múlt hét végén Szögyény- Marich László berlini nagykövet csoóri birtokán is. A munkások ünneplő ruhába öltözve Édes István tiszttartó vezetésével hosszú sorban vonultak a kastély udvarára, a­hol családjával együtt várta őket a földesúr, Szögyény-Marich­ László. A munkások nevében a tiszttartó mondott üdvözlő beszédet, a mire a földesúr szíves szóval felelt s megköszönte azt a szeretetet és ra­gaszkodást, a miben részesítik. A kastély udvaráról ezután az aratók a falu mellett lévő ligetbe vonul­tak, a­hol már készen volt a pompás lakoma és muzsikált a czigány. A mulató nép közé családjával és több előkelő vendégével ellátogatott Szögyény-Marich László is s több munkásával elbeszélgetett. A lakoma után táncz volt, a csárdásban részt vett a nagykövet viruló két szép leánya, Mariska és Ilonka is. Új egyetemi tanár. A király dr. Tangl Feren­czet, a budapesti állatorvosi főiskolán az élet- és szö­vettan nyilvános rendes tanárát a budapesti tudo­mány­egyetemen megüresedett élet- és kórvegytani tanszékre, nyilvános rendes tanárrá a szabályszerű illetményekkel kinevezte. Kubelik Jan, a híres cseh hegedűművész, ki Deb­reczenben Széll Farkas királyi táblai tanácselnök és kiváló történetíró leányával váltott jegyet, a leg­közelebbi napokban Debreczenbe érkezik, és mint debreczeni polgár leteszi az állampolgári esküt. Meg­váltja Debreczen ősi civil jogát is, s a Polgár-Ku­belik János nevet kívánja használni. Múzeum a városligetben. A budapesti városliget­ben van már a kereskedelmi múzeum. Ott épült fel a Műcsarnok, ott épül a szépművészeti múzeum nagy palotája. Az egykor a város szélére eső liget ma már Budapest közepe. Legújabban a mezőgazda­sági múzeumot építik azon a helyen, a­hol az 1896-iki ezredévi kiállításon a történelmi tárlatá­nak különböző évszázadok stílusában, magyar épí­tészeti maradványok utánzataiból épített csoportja állott. Ezt gazdasági múzeumnak újra építik állandó jelleggel. Augusztus 14-én az építéssel már annyira mentek, hogy az új múzeum falait tető alá hoz­ták. Az építő munkások megvendégelésére Darányi Ignácz földmívelési miniszter 3000 koronát utalvá­nyozott. A nyári lóversenyek: Augusztus 1o-én volt a buda­pesti nyári lóversenyek első napja, melyen az igaz­gatósági díjért futott verseny volt a nevezetesebb s mely báró Üchtritz «Passe par tout»-jának győzel­mével végződött. A második napon került döntésre az államdíj (győztes : gróf Forgách «Pázmán»-ja) és a 10,000 koronás czinkotai díj (győztes báró Ücht­ritz «Lili»-je). Az augusztus 19-iki versenynek két érdekessége is volt: a 10,000 koronás nyári han- Bevonulás a Kerepesi­ úton. LENGYELEK BUDAPESTEN.

Next