Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-30 / 35. szám - A «Párisi áruház» égése 577. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
34. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 577 A «PÁRISI ÁRUHÁZ» ÉGÉSE. Fájdalmas részvéttel tölt el mindenkit az a nagy szerencsétlenség, melyet augusztus 24-én a főváros egyik legnagyobb üzleti épületében kitört tűzvész okozott s a melynek több emberélet is áldozatul esett. A budai ördög-árok 1879-iki kiáradása óta ily megrázó szerencsétlenség Budapesten nem történt. Tűzvész pedig ily rettenetes, nem is tudni, mikor volt. Kigyúlt egy nagy négyemeletes bérház, mely «Párisi Áruház>> néven volt ismeretes Kerepesi-úton. Az áruház a pinczétől a második emeletig elfoglalta árúival a hatalmas épület nagy részét, sőt kibérelte a szomszédos házak egy részét is, azok falát áttörte és ott szintén bolti helyiségeket tartott. Az udvart üvegtetővel látta el s ott is állt a vásár. A nagy üzleti helyiség egyesítette magában a legkülönbözőbb czikkeket: szövet, ruha, kalap, edény, szerszám, óra, porczellán, norinbergi árú, vas ágy, kés, keztyű, czipő, fogas, fegyverek, töltények, tűzijátékhoz való holmik, pipereszer, minden volt itt. Csipkék, függönyök, szőnyegek, egyéb gyúlékony holmi mindenfelé. A nagy saroképületben több magánlakás is volt. Szerencsére a lakók legtöbbje nyaralt, vagy távol volt. Az áruház földszint gyúlt ki esti hét órakor s rövid időn már az első emelet is lángba borult. Akik fentebb voltak, életveszéllyel, füst és lángok közt birtak lejutni. De nem mindenki. A tűz elállta útjukat, mert a felső részekből csak egy helyen lehetett lejutni, egy szűk kapunyíláson. Ez is kirakat gyanánt szolgált, mindjárt kigyúlt és lángolt. Akik az épület felső részeibe szorultak, a harmadik és negyedik emeletről ugráltak le. A tűzoltók ponyvát tartottak. De nem mindenki ugrott a ponyvába, néhányan az utcza kövezetére estek, ott halálosan összezúzták magukat. A nagy tűzhöz a tűzoltók nem bírtak hozzáférni és ezernyi tömeg szeme láttára történtek az iszonyatos jelenetek. Most foly a vizsgálat, kiknek a mulasztásából lehetett berendezni oly árútelepet, melynek helyiségeit tűzálló falak nem választották el, kijárata pedig csak egy volt az emeletekről, alig két méternyi széles, annak két oldala is kirakat. Az árúraktárakból falépcsők vittek föl az emeletekre. Szabálytalan volt az is, hogy a szomszédos házakba áttörték a tűzfalat. Az áruházból átcsapott a láng a szomszédos négyemeletes palotába s ennek üzleti helyiséggé alakított első emelete is pokoli lánggal égni kezdett. A házat dr. Szénássy Sándor építette alig tíz évvel ezelőtt. A Goldberger testvérek» czég vette bérbe; később hozzá bérelték még a Kerepesi úton özvegy Kohn Arminné szomszédos házából az első emeletet, a Klauzálutczában szintén a szomszédos ház egy részét. A nagy telepnek egyemeletes külön villamos világítási berendezése volt. Augusztus 24-ikén kevéssel esti hét óra előtt a gépész az üzlet kirakatainak kivilágítására szolgáló készüléken indította meg az áramot s ekkor támadt a tűz, még eddig nem tudni, «rövid zárlat» vagy egyéb ok következtében-e. A lángok hallatlan gyorsasággal terjedtek. A borzalmas események aztán gyorsan következtek egymás után. A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott volt, akik még megmegmenekülhettek, bár egy-kettő égési sebeket szenvedett. A lakók közül azonban már nem mindenki bírt megszabadulni. Ezek az épület sarkán a negyedik és harmadik emelet ablakaiban jelentek meg, onnan vetették le magukat. Goldberger Henrikné, az egyik üzlettulajdonos neje, ki ép aznap jött vissza nyaralásából, a negyedik emeletről, lakásáról ugrott le s eszméletlenül vitték a szemközti Rókus-kórházba, ahol néhány percz múlva meghalt. Utána egymásután szállították a többi szerencsétlent is, többnyire asszonyokat, leányokat. A veszedelem utáni reggel már tizenkét halott volt kiterítve a Rókusban, sebesültet is tizenhatot vittek oda, de ezek legnagyobb része kisebb sérülést szenvedett s már is eltávozhatott a kórházból. Egész éjjel tartott a szörnyű tűzvész, mely a házban oly gazdag táplálékot talált. Csak hajnalban bírtak bejutni a tűzoltók a földszinti helyiségekbe, aztán az első emeletre, ahol az öntözéstől át volt ázva minden. Feljebb a méternyi magas törmelékek még forrók voltak. Ezekből még másnap és harmadnap is kitört a láng s a tűzoltóknak ismételten az öntöző csövekhez kellett nyúlni. A sok ezernyi tömeg szeme láttára végbement katasztrófa színhelye Budapest egyik legnagyobb forgalmú útvonalán, a Kerepesi út derekán van. A Párisi Áruház» a Kerepesi-út és Klauzál-utcza sarkát foglalta el. Mellette a Swohn-féle négyemeletes ház, ezen túl az «Orient» szálloda. A három nagy ház előtt kis park terül el, a Rókus-kórház és Népszínház közt. Ezt a két közintézetet is veszedelem fenyegette, mert az égő pernye és zsarátnok özönlött rájuk. Egyik képünk feltünteti a vész színhelyét, a Rókus-kórházzal s a téren levő földszintes régi Kaszelik-házzal; a felvétel a múlt évben készült Kossuth születésének századik évfordulója idején. Az egész területet a következő napokon elzárták a közlekedés elől, mert az épület párkányzatai omladoztak. Még harmadnap is dolgoztak a tűzoltók. Ekkor tudtak csak a felsőbb emeletekbe hatolni. Egy tűzoltó a harmadik emelet saroklakásának fürdőszobájában még egy ismeretlenségig összeégett halott maradványaira, a tizenharmadik áldozatra talált. A király már este értesült a szerencsétlenségről. Másnap augusztus 25-ikén pedig megjelent a Rókuskórházban, a sebesültek közt. A kapunál gróf Khuen- A király megérkezése a Rókus-kórházhoz. A király főhadsegédével a Rókus-kórházból távozóban. Augusztus S3-ran reggel fölvett pillanatnyi fényképek. A közönség a Rókus-kórház előtt várja a sebesültekről szóló híreket. Katonai és rendőri kordon a Kerepesi úton, a «Párisi Áruház» előtt.