Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-30 / 35. szám - Az országos dalverseny Temesvártt (képpel) 579. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Kihallgatások a királynál (képekkel) 579. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
34. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. tér, addig a drót rövid ideig sokkal több áramot is vezethet, mint a mennyit, — a teljes biztonság szemmeltartásával — rá lehetne bízni. Például egy olyan dróton, mely eredetileg csak hat lámpa ellátására van szánva, akár tizenkét lámpa számára is lehetne áramot vezettetni, csakhogy aztán az ilyen túlterhelésből előbbutóbb veszedelem származhatik, nevezetesen ha az említett biztosítási készülék hiányos, mert a drót áttüzesedik, észrevétlen elszenesíti az elszigetelő réteget, majd hirtelen lángot vet a drót s felgyújt maga körül minden éghetőt. KIHALLGATÁSOK A KIRÁLYNÁL. A királyi palota rendesen csöndes tájékát máskor is föleleveníti a király ittléte, most azonban nagyobb mértékben irányult az egész nemzet érdeklődése a páratlan szépségű új várpalota felé, mint valaha, hiszen nagyfontosságú és nehéz ügyeket tárgyalt ott a király a magyar államférfiakkal, akiket maga elé hívott, hogy meghallgassa véleményüket a mostani politikai válságról. Nem csoda tehát, ha e kihallgatások napjai alatt mindig nagy számmal akadtak, akiket odavitt a vár elé a kiváncsiság, hogy ha nem tudhatják is meg, mit és hogyan beszélnek a politikusok a királylyal s mond-e véleményt s ha igen, milyet. Ő Felsége: legalább lássák a kihallgatásra meghívottakat bemenni és kijönni. A két hatalmas kőoroszlánnal diszített várkapun ugyan nem eresztenek be senkit, csak akinek odabenn dolga van, de ez nem riasztotta el a kíváncsiak csapatát, akik a déli melegben is rendületlenül ott ácsorogtak, egyikmásik órák hosszat is, a kapu előtt s a Szent György téren. Jobb mulatság híján aztán a külsőségeken nézelődtek: egy-egy főbb rangú katonatiszt érkezésén, a várbeli őrség felváltásán, ami tudvalevőleg katonazenével, díszruhás katonák tisztelgésével jár. Ha azután jött egy hintó, melyben a meghívottak valamelyike ül, ez foglalt le minden érdeklődést. Látni persze nem sokat lehetett, abból pedig, amire leginkább kíváncsiak az emberek, semmit, mert a kocsikban ülők komoly arcza ugyan el nem árult semmit. A nézelődők tehát nem tehettek egyebet, mint hogy megjegyezték a külsőségeket, számítgatták, ki mennyi ideig volt benn a királynál s milyen arczczal jött ki tőle. A kihallgatásra meghívottak mind frakkba, vagy fekete szalonkabátba öltözve, fehér nyakkendőben járultak a király elé, némelyikük a frakk fölé könnyű porköpenyeget öltött. Csukott kocsiban csak a főrendiház elnöke, gróf Csáky Albin ült, a többiek : gróf Apponyi Albert, gróf Szápáry Gyula, Wekerle Sándor, gróf Zichy János, báró Bánffy Dezső, Hieronymi Széll Kálmán, gróf Tisza István, Falk Károly, Miksa, Lukács László gummikerekű bérkocsin, gróf Károlyi Sándor pedig saját díszes magánfogatán hajtattak be a várba, az oroszlános kapun át a jobb szárny kapujáig, amely a király lakosztályaiba vezet. A portás hajlongva fogadta őket, az udvari zsandár katonás feszességgel tisztelgett, mikor kiszálltak. Kocsijuk lassan, zajtalanul tova gördült s a várudvar egyedüli árnyékos sarkában várakozott, míg a kihallgatás véget nem ért. Akkor aztán a kocsi kifordult a várudvarból — s a kíváncsi nézők most is csak annyit tudtak a «válságról», mint azelőtt. A tizenkét meghívott államférfiú közül fényképészünknek négyről sikerült pillanatfelvételt készíteni; ezeket mai számunkban közöljük. Eötvös Károly volt az ünnepi szónok. Jelen volt Kossuth Ferencz s több országgyűlési képviselő is. Maga Kossuth Ferencz úgy nyilatkozott, hogy a mellszobor igen találóan ábrázolja Kossuth Lajost. KUBELIK ÉS MENYASSZONYA A BUDAPESTI LÓVERSENYTÉREN. AZ ALMÁDI KOSSUTH-SZOBOR. A Balatonvidék egyik legkiesebb pontján. Almádiban, augusztus 23-án, vasárnap délután leplezték le Kossuth mellszobrát, mely Holló Barnabás szobrászművész munkája. A fiatal, de gyorsan haladó szép fürdőtelep közönsége alig egy évvel ezelőtt határozta el, hogy a Balaton partján elterülő tizenkét holdas parkban szobrot emel Kossuthnak. Hamarosan meg is valósították az eszmét, úgy, hogy már megtörténhetett az ünnepélyes leleplezés is. Nagy közönség volt jelen. A környékről mindenfelől százával érkeztek a vendégeket hozó kocsik és vagy tízezerre tehető azoknak a száma, akik az ünnepélyen jelen voltak. VASÁRNAPI ÚJSÁG. AZ ORSZÁGOS DALVERSENY TEMESVÁRTT. Az ország különböző részeiből a dalversenyre Temesvárit gyűltek össze az idén a dalárdák. Több ezer látogató növelte a város elevenségét. Három napig mindenfelé kokárdás alakokat lehetett látni és hangzott a dal. A házakat fellobogózták s a város gyakorolta a vendégszeretetet. A dalegyletek versenyére nagy csarnokot állítottak, oly deszka épületet, melynek emelvényén elfért kétezer dalos, a nézőhelyen pedig hatezer főnyi közönség. A dalünnepek augusztus 21-én kezdődtek. A dalárdák próbaéneket tartottak, majd az országos dalárszövetség közgyűlése következett a Vigadó termében. Küldöttség hívta meg a gyűlésre Németh József fölszentelt püspököt, Dessewffy Sándor megyés püspök helyettesét, mert Dessewffy gyöngélkedése miatt nem jelenhetett meg. Lung György fővárosi tanácsos, a szövetség elnöke üdvözölte a főpapot, Németh József az ének és a magyar dal nemzeti, művelődési, politikai és társadalmi jelentőségéről mondott beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Ennek tárgya a dalárszövetségről szóló évi jelentés volt. Tizenegy órakor kezdődött a dalcsarnokban a dalegyesületek versenye. A versenyre König Péternek Pósa Lajos egyik költeményére szerzett dala volt kitűzve. Huszonkét dalegylet versenyzett. Délután is folytatták az előadást. Este több helyen lakomákat rendeztek. A döntő nap augusztus 23-ika volt. Az ünnepi hangverseny délelőtt 11 órakor kezdődött a dalcsarnokban. A dalárok gróf Zichy Géza «Gemma» czímű tánczkölteményét adták elő, amelyet a zenekar a szerző vezényletével játszott. Ezután két pályanyertes zenei újdonságot mutattak be : Lányi Ernő «Hunyadi Lászlón-ját a temesvári és miskolczi, Aggházy Károly «Hunyadi János»-át a temesvári dalosok énekelték. A jelenlevő szerzőket viharosan megtapsolták. Befejezésül gróf Zichy Géza «Petőfi szelleme» czímű zenekölteményét énekelték el zenekari kísérettel a temesvári filharmonikusok és a budapesti Ganz-gyári daloskör. Ezt is a szerző maga dirigálta és a közönség nem távozott el addig, míg a zeneköltemény egész második részét meg nem ismételték. Délben a Vigadóban díszebéd volt, amelyen a királyra Molnár Viktor főispán mondott felköszöntőt. Az egyleti díszelnököket Laky Mátyás főreáliskolai igazgató, Dessewffy püspököt gróf Zichy Géza, a központi elnökséget Telbisz Károly polgármester és Temesvár polgárságát Lung György éltette. Este 6 órakor nagy hangverseny volt, amely után a 28 díjat osztották ki. Az egyesületi nagydíjat az egri dalkör, Temesvár város díját a miskolczi dalárda, a püspök díját a lugosi magyar dalegylet, a főispán díját a kolozsvári dalárda és az Ábrányi-díjat a kecskeméti dalkör nyerte meg. 579 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Tacitus művei magyarul. Érdemes tudósunk és írónk, Csiky Kálmán magyarra fordította és kiadta a legnagyobb római történetírónak, Tacitusnak összes korunkra maradt műveit két vaskos kötetben. A fordító nagy és nehéz, de hálás munkát végzett ; ismeretes, hogy Tacitus gondolatainak súlyossága, stíljének sokszor szinte túlhajtott tömörsége, az aforisztikus kifejezések keresése nem egyszer okoz nehézséget még annak is, aki a latin nyelvben teljesen jártas. Természetesen még nagyobb nehézségekkel kell küzdenie annak, aki az ily módon írt szöveget modern nyelvre akarja fordítani. E nehézségekkel Csiky Kálmán sok szerencsével birkózott meg; nem annyira a szószerinti hűségre törekedett, mint inkább arra, hogy a nagy római író gondolatait adja vissza híven s fordításában Tacitus gondolkozásmódja is érezhető legyen, amint az stílusában tükröződik. A fordítás úttörő munka nemcsak annyiban, hogy ezúttal először nyújtja Tacitus összes műveit magyarul, hanem annyiban is, hogy nemcsak a klasszikai filológiával szakszerint foglalkozóknak, hanem a nagyközönség szélesebb köreinek is hozzáférhetővé teszi a római császárság legnagyobb szellemeinek egyikét. A munkák két kötetre oszolnak; az elsőben az «Évkönyvek», a másikban a «Történetek», az «Agricola», a «Germánia» és a «Szónokokról» szóló párbeszéd foglaltatnak. A két kötet Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter támogatásával jelent meg s az egyetemi nyomda állította ki. A «Magyar Iparművészet», a magyar iparművészeti társulat díszes folyóiratának utolsó két száma a budai királyi lak építését és belső berendezését ismerteti. A világ ez egyik legszebb királyi palotájának minden része a magyar építészet és ipar alkotása és késő időknek szóló emléke. A jeles folyóiratnak szövege ezt mondja el, s erről közöl két füzetében számos képet. Klauszmann Alajos tanár a palota építésének vezetője «A királyi vár belső kiképzése és iparművészeti felszerelése» címen adja elő az építés fő mozzanatait, a magyaros jellegre való törekvést és a hazai iparművészetnek juttatott feladatokat, melyeket ez nagy ízléssel és szolidsággal oldott meg. A királyi palotára vonatkozó képeink egy részét e folyóirat után közöljük. A kettős füzetben még Czakó Elemér a régi magyar ötvös rézmetszőkről, Dömötör István az utczák képeskönyvéről (a czégtáblákról), Nagy Sándor a dunántúli faoszlopokról. Van még bő különféle az iparművészet köréből. A folyóirat díszénél tartalmánál és művészi illusztráczióinál fogva nagyon érdemes a közönség pártfogására. Előfizetési ára egész évre 10 korona. Verskötetek: Nagy Lajos « Újabb költemények» czímű kötete a sok apró-cseprő egyéni bajon panaszkodó versfüzet között előnyösen válik ki azzal, hogy a szerző nemcsak befelé, a maga bánatára vagy örö-