Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-13 / 37. szám - Kristóffy János (arczképpel) 610. oldal / Élet- és jellemrajzok - A makói szinház (képpel) 610. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
610 VASÁRNAPI ÚJSÁG. pedig a 7-ik hadtest honvéd hadosztályára, mely magát a Lippától délkelet felé elvonuló hegy hátán elsánczolta. A honvéd hadosztály feladata az volt, hogy az előre nyomuló 12-ik hadtestet a Maros völgyében feltartsa. A csatárlánczokra feloszlott zászlóaljak következetesen amaz erdős magaslatok felé nyomúltak, honnan a 12-ik hadtestnek kitörnie kellett. Kilencz óra felé az erdő szélei megelevenítitek; megjelent a 16-ik gyalog és a 38. honvéd hadosztály elővéde. Ekkor a tüzelés, — melyben a 7-ik hadtest tüzérsége is részt vett — megkezdődött és hosszas tüzérségi harczczá fejlődött. Tizenegy órakor az éjszaki fél, a 12-ik hadtest, erősítéseket kapott, míg végre a több ágyúval és gyalogcsapattal rendelkező 7-ik hadtest ellenfelét visszavonulásra kényszerítette. Ferencz Ferdinánd főherczeg, ki reggeli hét óra óta a lippai magaslatokról a harcz minden mozzanatát figyelemmel kisérte, a gyakorlatot 12 órakor beszüntette, nehogy a csapatok túlságosan kimerüljenek. Ez okból menetelés közben is többször pihenőt tartottak s a csapatokat friss vízzel ellátták. Szeptember 5-én mindkét hadtest a Zábrány és Keszinez községektől keletre elterülő magaslatok birtokáért folytatott harczot, mely a Körös völgyétől Világoson át délre előnyomuló s a 12-ik hadtesthez tartozó 35-ik gyalog hadosztálynak a Paulisnál vert hadihídon történt átkelése és a 7-ik hadtest csapatainak oldalban való megtámadása következtében az utóbbi hadtestnek Szépfalu és Allios vonaláig való visszavonulásával végződött. A csapatoknak a hadihídon való átkelését a környékről odasereglett közönség élénk érdeklődéssel szemlélte. Szeptember 6-ika, tekintettel az ünnepre és a szokatlan rekkenő hőségre, pihenő nap volt. Szeptember 7-ikén a 7-ik hadtest szándéka az volt, hogy ellenfelét a Maros völgyébe visszanyomja, miért is az előrenyomulást Újfalu felé megkezdte. A 12-ik hadtest ellenben Újfalunál állást foglalva. balszárnya egyik hadosztályával ellentámadást intézett, addig is állását műszakilag megerősítve. Az intézkedések nyomán a 12-ik hadtest csapatai reggeli hetedfél órakor kijelölt állásaikban voltak; hét órakor a hadtest tüzérsége a Szobos hegyhátra indíttatott. A 7-ik hadtestnél az egyes hadosztályok szintén előre nyomultak, azonkívül a tüzér-dandárparancsnoknak, Eühling vezérőrnagynak meghagyatott, hogy tiz üteget a balháti magaslatokon állítson fel, a mi az ellenfél heves ágyútüze daczára is sikerült. Nyolcz órakor a 17-ik gyalog s a 23-ik honvéd hadosztály első hadoszlopai, erős tartaléktól követve, előre nyomultak, sőt a 23-ik honvéd hadosztály tüzérsége is működésbe lépett. Az ebből támadt tartós tűzharcz a 23-ik honvéd gyalog hadosztály visszavonulásával végződött. A 7-ik hadtest mögött állott lovassági tömegek közt nagyobbszerű összeütközés nem történt. A 7-ik hadtest lovas dandárának több lovas százada lóról leszállva a 12-ik hadtest 70-ik gyalog-dandára zászlóaljaival, melyek Paulisnál a hadihidon a Maroson átkeltek, tűzharczot folytatott s a többi századokkal a Maros mentén Újfalu felé nyomult előre. Ekkor azonban Ferencz Ferdinánd főherczeg a gyakorlatot lefúvatta s a hadtestgyakorlatok véget értek. A főherczeg Temes-Ujfaluban a gróf Zselénszky Róbert kastélyában szállott meg a gyakorlatok idejére; a kastélyt a király részére fényesen berendezték volt, de a király tudvalevőleg a válság miatt nem jelenhetvén meg a hadgyakorlatokon, Ferencz Ferdinánd trónörökös helyettesítette 0 Felségét. A főherczeg katonai kíséretével szeptember 7-ikén az újfalusi vasúti állomásról konopschti birtokára utazott. A gyakorlatokon részt vett csapatok többnyire vasúton tértek vissza állomásaikra. Csak az aradi helyőrség ment gyalog; a lovasság és tüzérség szintén nem használta a vasutat. A csapatok 68 vonaton 2664 kocsiban harmincz óra alatt indíttattak el. A 7-ik hadtest az aradi, vingai és alliosi állomásoknál, a 12-ik hadtest pedig Mária-Radnán és Gyorokon szállt a vasútra. Kallós testvéreknek a temesújfalui parkban fölvett fényképe. Az első sorban ülnek Yoda őrnagy (Japán), Christescu őrnagy (Románia), Nazir bey ezredes (Törökország), Constantinescu ezredes (Románia), Csukri pasa tábornok (Törökország), Nasturea tábornok (Románia), Ropp ezredes (Oroszország), Ribera alezredes (Spanyolország), a második sorban állnak: Held alezredes (Svájcz), Exarcu őrnagy (Románia), Floyd Harris (Éjszak-Amerika), Gróf Zselénszky Róbert, Irmiger alezredes (Svájcz), Faisholme alezredes (Anglia), Marquis de Lagiche (Francziaország). A KÜLFÖLDI KATONAI MEGHATALMAZOTTAK A DÉLMAGYARORSZÁGI HADGYAKORLATOKON. 36. SZÁM, 1903. 50. ÉVFOLYAM. KRISTÓFFY JÁNOS: Ritka szép ünnepélyt ültek augusztus 16-ikán Makó város római katholikus hívei: plébánosuk, Kristóffy János apát, czímzetes kanonok aranymisés jubileumát. Az ünnepély az egész város ünnepe volt, mert az ősz lelkipásztor papi erényeiért és jótékonyságáért általános szeretetben részesül, mely a többi felekezetek részéről is nyilvánult iránta. Az ünnep díszét emelte az, hogy a jubiláns iránti tiszteletből megjelent Ivánkovics János rozsnyói püspök is s az aranymisén ő teljesítette a két vezető tisztét. A csanádi püspököt Kún László apátkanonok képviselte. Az aranymise után küldöttségek járultak az ünnepelt elé: az állami, megyei és városi hatóságok képviselői, a református és az evangélikus egyházak küldöttségei, akik szép szavakkal fejezték ki iránta való tiszteletüket. Kristóffy János Makón, 1827 október 25-ikén született, tehát ez év folyamán tölti be 76-ik évét. A gimnáziumot Szegeden végezte. Az érettségi vizsgálatot 1848-ban tette le s midőn Makóra haza ment, épen ott vonult keresztül a pesti légió, melybe azonnal beállott. Mint honvéd, főhadnagyi rangban végig küzdötte az összes délvidéki harczokat, Titelnél megsebesült. A szerencsétlen temesvári csata után fogságba esett s csak úgy tudott menekülni az osztrákok kezéből, hogy éjjel a táborban kis papnak öltözött s mint ilyet, Bóka József akkori püspöki helynök a szemináriumba befogadta. A temesvári szemináriumban a négy évi tanulmányt elvégezvén, 1853 augusztus 14-én szenteltetett fel pappá. Ezután segédlelkész volt Tornyán, Pécskán, Német-Szent-Péteren, majd ismét Tornyán. Plébánossá 1863-ban neveztetett ki Szajánba. 1885-ben Apátfalvára, 1899-ben pedig Makóra helyezte át a megyés püspök. 1894-ben csanádi székesegyházi kanonokká, 1900-ban pedig apáttá neveztetett ki. Életét csendes egyszerűség, a feltűnés kerülése és igazi jószívűség jellemzi. Méltó példája a hivatását híven betöltő magyar papnak. A MAKÓI SZÍNHÁZ, Makó, Csanád megye székhelye, az Alföld legvirágzóbb városai közé tartozik s 33,000 főnyi tiszta magyar lakossága messze földön hires szorgalmáról, különösen pedig kertészeti ügyességéről s némely terménye világkereskedelmi czikké lett. De kiválik Makó lakossága a közművelődés terén tanúsított haladásával is, melynek legújabban szép jelét adta azzal, hogy állandó színházat is építtetett, melyet «Hollósy Kornélia Szinház »-nak neveztek el a kitűnő művésznő emlékére, a ki midőn a Nemzeti Színháztól való megválása után, mint Lonovics csanádi főispán neje, Makón élt. Már eddig is több szemrevaló középület díszí- Kalics testvérek fényképe. GRÓF ZSELÉNSZKY RÓBERT TEMES-ÚJFALUI KASTÉLYA : A főhomlokzat.