Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-13 / 37. szám - Garibaldi Menotti (arczképpel) 611. oldal / Élet- és jellemrajzok - Sarafov Boris (arczképpel) 611. oldal / Élet- és jellemrajzok - Osváth Kálmán: Tudja a jó Isten 611. oldal / Költemények
34. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. tette a várost: a megyeháza, városháza, a püspöki palota, a megyei közkórház, a reformátusok nagy temploma és gimnáziuma, több más iskolával együtt, mely épületekhez járult most az új szinház is. Az építési költségek közadakozásból gyűltek össze, maga Lonovics Gyula csanádmegyei birtokos, Lonovics - Hollósy Kornélia fia, 10,000 koronánál többet adományozott ; ezenkívül hozzájárultak a költségekhez az állam, Csanád megye és Makó város is. A színház külseje igen csinos, különösen a homlokzata ízléses; a szecesszió is érvényesült rajta, de kellő korlátok közt s általában az egész alkotás kellemes benyomást tesz a szemlélőre. A belső berendezés czélszerű, ízlés és csín jellemzi. Az építést Kardos Samu mérnök művezetése mellett Kövecs makói építész végezte. A makói közönség meleg érdeklődést tanúsít szinháza iránt, amit bizonyít az is, hogy míg eddig a bérletek összege sohase haladta meg a 2400 koronát, most mintegy 6000 koronára emelkedett. A megnyitó díszelőadás augusztus 18-ikán szép ünnepéllyel ment végbe. KRISTOFFY JÁNOS APÁT. GARIBALDI MENOTTI. 1840—1003. Inkább atyja, mint a saját érdemeiért gyászolta az olasz nemzet az öreg Garibaldi fiát, Garibaldi Menottit. A fiú élete sem volt ugyan méltatlan atyjáéhoz, de tehetségei nem igen emelkedtek a középszerűség mértékénél magasabbra. Az olasz nép azonban tisztelte, mint hős apának fiát s állami költségen fényes temetést rendeztek neki. Garibaldi Menotti 1840-ben született Braziliában, ahol atyja egy csapat élén a köztársaságért küzdött. Anyja brazíliai nő volt, aki hadi vállalataira is elkísérte férjét s két csata közti időben szülte meg fiát. Menotti már gyermekkorában az atyja akkori kalandos életét élte s alig volt még tizenöt éves, mikor beállt a seregbe. Az 1859-ben az osztrákok ellen viselt hegyvidéki hadseregben atyja oldalán volt, néhány hónappal később részt vett a sziczíliai merész és diadalmas hadjáratban, majd a Nápoly elleni harczban s jelen volt a Capua melletti győzelmes csatában. Mikor az öreg Garibaldi 1859 novemberében elkeseredve visszavonult Capri szigetére, csak három hű embere és fia, Menotti kísérték el, így követte Menotti apját rosz és jó sorsban, osztozott vele a diadalokban és a balszerencsében. 1870-ben atyjával a franczia seregben harczolt a németek ellen. Mikor Garibaldi József 1882-ben meghalt, az olasz nép hálásnak bizonyult szabadsághőse iránt, özvegyének és öt gyermekének egyenkint 10,000 líra járadékot szavazott meg a kamara s most Menotti halálakor is özvegyének és négy gyermeke mindegyikének egyenkint 4000 líra életfogytiglani járadék jutott. Menotti különben atyja halála óta nem igen játszott nagyobb szerepet; tagja volt a képviselők kamarájának, eleinte éles ellenzéki állást foglalt el a kormány ellen, később azonban mind mérsékeltebb lett. Az utóbbi években csaknem teljesen felhagyott a nyilvános szereplés VASÁRNAPI ÚJSÁG. sel. A szabadságszeretetet, mint atyja örökségét, híven ápolta ő is s az utolsó évtizedek alatt, ha másként nem, buzdító szavával rész vett az Európa egyes részein felbukkanó törekvésekben, melyek a szabadság kivívását írták zászlajukra. SARAFOV BORIS ARCZKEPE: A maczedóniai mozgalmak mind nyugtalanítóbbak. A felkelők már nem elégszenek meg azzal, hogy megtámadnak egy-egy kisebb török csapatot, kirabolják, öldösik a török vagy a velük nem tartó keresztény lakosságot, felgyújtják falvait. Most már bombával, dinamittal dolgoznak, mégpedig nemcsak a törökök ellen, hanem a keleti expressvonat ellen is merényletet követtek el s erős a gyanú, hogy a «Vaskapu» nevű magyar hajón történt robbanás is az ő művük. A fölkelés lelke a bolgár macedón bizottság volt elnöke, Sarafov Boris, kinek egy érdekes arczképét lapunk mai számában bemutatjuk. E képen Sarafov épen nem úgy tűnik elénk, mint egy balkáni forradalom hőse: elegáns európai ruhában, virágok között, mint európai világfi áll itt, mintegy megerősítéseül azoknak az adatoknak, melyek nagy míveltségű, jó modorú s nyugateurópai társaságokban is sokat forgolódott embernek mondják. Mindez azonban nem akadályozza meg abban, hogy ha kell, együtt ne barangoljon a fölkelőkkel hétszámra a maczedóniai hegyek között, vadon erdőkben, megosztva társaival minden fáradalmat, nélkülözést, részt véve kegyetlenkedéseikben s intézve merényleteiket, melyek nagy részt ártatlanokat sújtanak. 611 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Osváth Kálmán: Szivárvány. Költemények, Budapest, 1903. Jóindulattal kell fogadnunk ezt a verskötetet, új ember bemutatkozását az irodalomban, mert derék törekvés nyilvánul benne s nem is siker nélkül. A megénekelt tárgyak nem terjednek túl a hagyományok határain; haza, szerelem, a szülők, a természet, a gyermekkori emlékek, vallás, mulandóság, részvét a szerencsétlenek, a szenvedők iránt, ezzel körülbelül kimerítettük a a versek tartalmát. A hang, amelyen a szerző érzéseit, gondolatait elmondja, szintén hagyományos, a nép-nemzeti költészet hangja. Valami kiváló eredetiséget nem árulnak el e versek, sőt gyakran érezzük egyes nagy költőink kelleténél erősebb hatását. Bensőség, őszinte érzés azonban sok van e költeményekben, ezért néha még jól ismert dolgok elmondásával is némi újszerűség hatását tudja kelteni, néha pedig csinos, színes fordulatokkal érezteti lelke igaz megindulását. Az egész kötetben úgy, mint egyes darabjaiban is meglehetős nagy az egyenetlenség, sikerültebb verset gyöngébb követ, s ezért van, hogy a kötet egészében kedvezőbb hatást tesz, mint egyes részleteiben. Legsikerültebb versei azok, melyek egyszerű hangon egyszerű érzéseket mondanak el. A kötet a szerző kiadásában jelent meg, ára nincs rányomtatva. Mutatványul a sikerültebb versek közül a következőt közöljük : Tudja a jó Isten... Tudja a jó isten, Mi lehet a bajom ; De érzem : maholnap Beföd a sírhalom. —Eltemetlek, gyöngyöm, Nem temető-kertbe, Kis ablakom alá, Virágos kertembe. —Ha meghalok, kincsem. —Ültetsz-e egy rózsát Eltemetsz-e engem, Síromnak halmára? Puszta, hideg sírba — Ültetek, ültetek A temető-kertben ? Rózsa-erdőt rája. — Meg is öntözöd-e Patak hűs vízével? — Mégis megöntözöm Könyűm özönével. Margitay-kiállítás. Margitay Tihamér képeinek gyűjteményes kiállítását a Nemzeti Szalonban művész személyes felügyelete alatt rendezik. E hó a 12-ikén délelőtt nyílik meg. A lapunk mai számában közölt képek közt látható Margitay műterme is, magával a művésszel és nejével együtt. Margitay múlt hó 4-ikén vette nőül Homoki Fekete Annust, özv. Homoki Fekete Károlyné ungmegyei földbirtokosnő leányát, aki maga is művészi hajlamokkal bír s egy Botticelli modorában festett képe (férje tervei után), mely a műtermet ábrázoló képünk bal felső részén is látható, a Nemzeti Szalonban most megnyíló tárlaton is ki lesz állítva. Népszínház: A tavasszal halt meg Dankó Pista, aki számos szebbnél-szebb magyar nótát szerzett, amelyek országszerte elterjedtek. A poétikus lelkű czigány holttestét szülőhelye Szeged városa hazavitette és ott temették el. Most érczemléket akarnak neki állítani Szegeden, s ennek költségére rendeznek előadásokat a Népszínházban, több czigánybanda közreműködésével. Dankó Pista több népszínművet is írt. Ezek közül szeptember 9-én színre hozták a Czigányélet czíműt, melynek meséje röviden ez: Egy czigányprímás elhagyja feleségét, Párisba megy pénzt keresni, ott egy grófnő komornájával ismerkedik meg, akivel hazajön, de itthon mégis csak visszatér a régi feleségéhez. Naiv az egész darab, de a czigányokat jól festi, népies nyelve pedig tőrül metszett. Ebből is látszik, hogy Dankó Pista a nép fia volt, mint ahogy dalaiban a nép érzése és a magyaros ritlmus szól. Az előadást egy csinos kis prológ nyitotta meg. Szövegét Pósa Lajos írta («Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje), Se&óTe Gyuláné szerzette hozzá a zenét és Raskó Géza érczes hangon énekelte el. A felvonásközökben czigányzenekarok léptek föl és Dankó dalaival versenyeznek egymással még több előadáson is. Nagy hatása volt első este, mikor Hegyi A HOLLÓSY KORNÉLIA-SZÍNHÁZ MAKÓN.