Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-13 / 37. szám - Garibaldi Menotti (arczképpel) 611. oldal / Élet- és jellemrajzok - Sarafov Boris (arczképpel) 611. oldal / Élet- és jellemrajzok - Osváth Kálmán: Tudja a jó Isten 611. oldal / Költemények
612 VASÁRNAPI UJSÁG. 35. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. Aranka, a jeles művésznő, magyaros eredetiséggel és mély érzéssel Dankó néhány népdalát adta elő Rácz Pali és bandája kísérete mellett. Hegyi Aranka egy másik előadás alkalmával Pintér Pál, a kiváló czimbalmos kísérete mellett adja elő Dankó néhány dalát. Ezután Berkes Béla, a tizenhat éves prímás, majd Balog Károly bandája játszott még az este. A közönséget érdekli a czigányverseny s a második előadásra szintén szorongásig megtelt a szinház. Ekkor Farkas Pali, Balog Gábor (Egerből) és Pege Károly bandájának játékát kísérte nagy érdeklődéssel a közönség. Balog Gábornál általánosan feltűnt, hogy balkézzel játszik. Horvát Rezső tárogatója és Lányi Géza czimbalma növelte a hatást. A Vígszínház alig hogy megnyílt a nyári szünet után, szeptember 6-ikán már újdonsággal állt elő. Hennequin és Bilháud «A korbács» czímű bohózatát játszották Molnár Ferencz fordításában, egy inkább zajos és lármás, mintsem elmés darabot, melyben a túlzások hatnak leginkább. Két anyós és két nő körül forog a sok összevisszaság és a tanulság. Az egyik anyós nagyon jó, nagyon szelíd a veje iránt, kedvében jár, hogy minél jobban találja magát otthonában. Mégis a férj görbe utakon jár. Udvarol egy spanyol tánczosnőnek, akinek az atyja bikaviador volt, az anyja állatszelidítőnő. Ez a másik állatszelidítőnő anyós, korbáccsal tartja fenn a házi rendet. Hunyadi Margit finoman játszotta az egyik anyóst, Nikó Lina jó humorral a másikat. Góth, Hegedűs, Tanay, Balassa, Szerémi, Vendrey, a többi szereplő az előadásban. A színház új tagja, Harmath Hedvig ezúttal mutatta be magát s ügyes játékával tetszést aratott. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar orvosok és természetvizsgálók kolozsvári nagygyűlése. A még a negyvenes években alakult magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlését az idén Kolozsvárit tartották szeptember 6-ikától 10-ikéig. Harminczkettedik gyűlés volt ez, mert a szabadságharcz alatt és az utána következő években szünetelt s újabb időkben csak minden második évre szervezkedik a régi testület. Kolozsvár hatósága és közönsége nagy érdeklődéssel, meleg vendégszeretettel fogadta a gyűlés tagjait. Szeptember 5-ikén délután érkezett meg a gyűlés tagjainak legnagyobb része. A fogadásnál ott volt gróf Eszterházy Kálmán, a nagygyűlés elnöke, dr. Apáthy István, az egyetem rektora, Béldy főispán a polgármester a városi tanáccsal, Fekete Gábor táblai elnök, stb. Az érkezőket a város nevében Szvacsina polgármester, az erdélyi múzeum-egylet nevében pedig Szamossy János alelnök üdvözölte. Az érkezők nevében Chyzer Kornél miniszteri tanácsos felelt, s hangoztatta Kolozsvár művelődési jelentőségét s hazafias feladatait az ország keleti részén. A vendégek fellobogózott utczákon vonultak be a városba. Este ismerkedő estély volt. Szeptember 6-ikán az egyetem termében nyílt meg a gyűlés, általános érdeklődés közt. Gróf Eszterházy Kálmán elnök a megnyitó beszédben emlékezetbe idézte, hogy ötvenkilencz évvel ezelőtt tartották a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésüket első ízben Kolozsvártt. A mostani közgyűlés meggyőződhetik a nagy haladásról, melyet Kolozsvár elért az unió törvénybe igtatása óta. A tudomány és szabadság közti benső összefüggésről szólt még. Hosszan éljenezték beszédét s aztán egymásután üdvözölték a gyűlést Kolozsvár városa, az egyetem, törvényhatóságok és testületek nevében. Hoor Károly dékán az egyetem orvoskara nevében átadta az elnöknek azt a díszművet, amelyet az orvosi kar a kormány segélyével nyomatott s amely a kolozsvári egyetem intézeteit ismertetik. A díszműből egy-egy példányt felajánlott a gyűlés minden tagjának, amit éljenzéssel fogadtak. Az üdvözlő táviratok közt volt Hegedűs Sándoré, Berzeviczy Alberté, gróf Khán Gézáé. Majd dr. Prochnov József az állandó választmány titkára olvasta följelentését. Megemlékezett az ötvenkilencz évvel ezelőtt Kolozsvártt tartott vándorgyűlés titkárairól, Szőcs Józsefről és Brassai Sámuelről. A központi választmány új pályakérdés kitűzését határozta el, melynek tárgya : «A nép táplálkozása Magyarországon, különös tekintettel a halandóságra.» Szabó Dénesnek «Kovács József emlékezete» czímű előadása következett a kitűnő néhai orvostanárról. Az értekezésért a legutóbbi gyűlés előre aranyérmet szavazott meg. A fölolvasás után gróf Eszterházy Kálmán elnök a gyűlés tagjainak éljenzése között átadta Szabó Dénesnek az aranyérmet. Végül Apáthy István kolozsvári egyetemi rektor, a vándorgyűlés alelnöke tartott előadást «Hódításaink a mikromilliméter világában» czímmel. Délben lakoma volt. — Szept. 1-én megalakultak a gyűlés szakcsoportjai s még aznap megkezdték működésüket. Az orvosi szakcsoportban Lechner Károly egyetemi tanár tartott előadást a «Psychopatiai irány a gyógyászatban» czímmel. A természettudományi csoportnál Fabinyi Rudolf egyetemi tanárt «A német vegyi ipar fejlődése» czímű felolvasásával nyitotta meg az ülést. A társadalomtudományi szakcsoportban Ruffy Pál miniszteri tanácsos. «A társadalom a közigazgatásban» czímű közérdekű értekezésével nyitotta meg az ülést. A központi választmány is ülést tartott s a jövő gyűlésre elfogadták Szeged város meghívóját. Szeptember 10-ikén ment végbe a bezáró ülés. A felolvasott jelentések szerint a gyűléseken és külön osztályokban összesen 110 előadást tartottak. Szeged város nevében dr. Faragó főorvos köszönte meg, hogy a jövő gyűlést 1905-ben Szegeden tartják meg. Végül Biró Lajos tartott felolvasást Il Guiniáról, a pápuák földjéről. Az elnök köszönetet mondott Kolozsvár városának és elismeréssel emlékezett meg a központi választmány elnökéről, Chyserről. Dr. Verebély fejezte ki még a vendégek nevében köszönetét a vendégszeretetért Kolozsvár városának, mire a gyűlés véget ért. A következő napokon folytatták a szaküléseket.Többen kirándulásokra mentek Sonkolyosra, Tordára, Toroczkóra, Nagy-Enyedre, a Magurára, Bánffy-Hunyadra. A Szépművészeti Múzeum. Az új Szépművészeti Múzeum városligeti palotájának nagyobb része annyira elkészült, hogy már megkezdhették az Országos Képtár átköltöztetését. A Tudományos Akadémia palotájából, ahol a képtárnak oly sok ideig volt otthona, egymás után szállítják el a nagyértékű gyűjteményeket. Elsősorban a történelmi képcsarnokot, majd a Pulszky-féle gyűjteményt és végül a modern képeket viszik át a szépművészeti múzeumba. Az átköltöztetést dr. Térey Gábor igazgatóőr ellenőrzi. Az elszállításnál épúgy, mint az átvételnél az Országos Képtár tisztviselői őrködnek. Körülbelül harmadfélezer képet vittek már át az Országos Képtárból és a Nemzeti Múzeumból a Szépművészeti Múzeumba, melynek ünnepies megnyitása a jövő évben lesz. MI ÚJSÁG? A király elutazása. Ő Felsége szeptember 9-én utazott el Budapestről, anélkül, hogy a nagy válságot sikerült volna megoldani. A király szeptember 3-ikán este már másodszor jött a magyar fővárosba a válság miatt. A maros melléki hadgyakorlatokra is e miatt nem mehetett el. Szeptember 4-ikén ismét megkezdődött az irányadó politikusok kihallgatása. Gróf Andrássy Gyula, Hieronymi Károly, Gróf Tisza István, Lukács László pénzügyminiszter két izben, gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök többször jelentek meg a Felség előtt. Lukács László pénzügyminisztert egy napig már miniszterelnöknek is emlegették, de Lukács a király előtt kifejtette az okokat, melyeknél fogva az ő személyét mellőzni kérte. Széll Kálmán kihallgatásával végződtek az audiencziák. Több politikust aztán nem hívtak a király elé, aki ezután még csak a miniszterelnököt fogadta. A király szeptember 9-ikén elutazott Bécsbe, hogy jelen legyen Erzsébet királyné halálának évfordulóján a gyász isteni tiszteleten. Az új kormány megalakítása, a súlyos helyzetből való kibontakozás semmit sem haladt előre. Ő Felsége szeptember 20-ikán ismét visszatér Budapestre, noha programmja e hó végéig máskép volt megállapítva. Időközben a király elmegy a galicziai hadgyakorlatokra ; szeptember 18-ikán pedig Vilmos német császárt fogadja Bécsben. Szeptember 20-ikán Budapestre siet. Innen 29-ikén ismét Bécsbe kell mennie a ezár fogadására, ki 30-ikán érkezik s több napig Bécsben marad. Ha a politikai viszonyok addig máskép nem alakulnak, a Felség okt. 10-ikén újra Budapestre jön. A válság megoldását tehát nem igen lehet várni a legközelebbi napokra, de ez idő alatt is legkomolyabban foglalkoznak vele. Erzsébet királyné halálának napja. Szeptember 10-ikén volt öt éve Erzsébet királyné halálának. E napon, ez évben is gyászisteni tiszteleteket tartottak, s a középületekre fekete zászlót tűztek. Budapesten a hivatalos isteni tisztelet délelőtt tíz órakor a budavári Mátyás-templomban volt, melyet gyászpompával díszítettek. Az első padsorban ültek a miniszterek, a bíróságok, hatóságok képviselői, a tábornoki kar, a konzulok. A gyászmisét Vaszary Kolos herczegprímás abban az egyházi ruhában mondotta, mely a néhai királyné ruhájából készült. Bécsben Erzsébet királyné koporsóját már szept. 9-ikén gyönyörűen földíszítették virágokkal. A spanyol anyakirálynén kívül Lányai Stefánia grófné és Bécs város közönsége tett le koszorúkat. Pompás koszorú érkezett továbbá a gödöllői koronauradalomtól. Koszorúkat tettek le a királyné unokája , Erzsébet főherczegnő és férje,Windischgraetz Ottó herczeg. Ferenczy Ida, a boldogult királyné egykori felolvasónője, pompás ibolyabokrétát tétetett a koporsóra. Gizella főherczegnő Münchenből Bécsbe érkezett. A király szeptember 10-ikén reggel 18 órakor a kapuczinusok sírboltja elé hajtatott. A gvardián és a sírbolt őrzője kíséretében ment a sírboltba, hol imát mondott a királyné, majd pedig a trónörökös koporsójánál. Miután még a királyné sírján elhelyezett koszorúkat is megtekintette és szüleinek sírjánál imádkozott, elhagyta a sírboltot és visszatért a Burgba.. Délelőtt tíz órakor a kapuczinusok templomában, mint minden évben, gyászmisét mondottak. László főherczeg emlékezete. Szeptember 7-én nyolcz éve múlt, hogy László főherczeg, József főherczeg második fia vadászaton történt szerencsétlenség következtében elhúnyt. Halála évfordulóján, mint minden esztendőben, az idén is gyászmisét tartottak a budavári Szent István-kápolnában. A kriptában meggyújtották az összes kandelábereket, a főherczeg szarkofágját pedig virággal borították. A szarkofág lábánál s fejénél két óriás koszorú volt a család részéről. Klotild és Mária Dorottya főherczegnők a kriptában meglátogatták a korán elhúnyt főherczeg sírját. Az interparlamentáris konferenczia. Az állandó béke és a nemzetközi választott bíróságok érdeke- GARIBALDI MENOTTI. SANAFOV BORIS.