Vasárnapi Ujság – 1903

1903-09-13 / 37. szám - Garibaldi Menotti (arczképpel) 611. oldal / Élet- és jellemrajzok - Sarafov Boris (arczképpel) 611. oldal / Élet- és jellemrajzok - Osváth Kálmán: Tudja a jó Isten 611. oldal / Költemények

39. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRN­API UJSÁG. 62- ben alakult interparlamentáris egyesület idei kon­ferencziáját, a tizenegyedik nemzetközi értekezle­tet most tartotta meg Bécsben. A magyar tagok meghivására a konferenczia tagjai közül százhetve­nen Budapestre is eljöttek, a­hol pár napot töl­töttek. Bécsben a konferenczia a képviselőház termében gyűlésezett s e hó 7­ ikén nyilt meg. Tárgyai leg­inkább a hágai nemzetközi állandó bíróság szerve­zetére, határozataira vonatkoztak. A megnyitó ülé­sen hatszázan vettek részt. Képviselve volt Auszt­rián és Magyarországon kívül Németország, Fran­cziaország, Anglia, Belgium, Dánia, Norvégország, Svédország, Portugália, Hollandia, Románia, Svájcz és az Éjszakamerikai Egyesült­ Államok. Körber osztrák miniszterelnök üdvözlő beszéde után, az előkészítő­ bizottság előterjesztésére meg­választották elnökké Plener Ernő számvevőszéki elnököt. Alelnökök lettek: gróf Apponyi Albert, Bernaert, Hirsch, Horst, Labiche és Stanh­ope. Plener dr. elnök megnyitó beszédében a nemzet­közi értekezlet szükségességét fejtegette. Rámuta­tott arra, hogy a nemzetközi választott bíróság ügye az utóbbi években nagyot haladt, a nemzet­közi viszonyok az államok között folyton javul­nak. Legfőbb összekötő kapocs a kereskedelem s az azzal járó nemzetközi szerződések, a világ posta­egyesület stb. Igaz ugyan, hogy a nagyhatalmak még csak másodrendű kérdéseket bíznak a válasz­tott bíróságra. A népek érzik a béke szükségességét, azonban ábránd volna még az általános leszerelés elvét hangoztatni. Utána Körber osztrák miniszter­elnök franczia nyelven üdvözölte a gyűlés tagjait, majd németül folytatta nézeteinek fejtegetését. Gróf Nigra olasz nagykövet üdvözlő beszéde után a kon­ferenczia Ferencz József királynak táviratilag fe­jezte ki hódolatát. Ezután az érdemleges tárgyalás vette kezdetét, melynek folyamán báró Pirquet (osztrák) indítvá­nyozta, hogy azok az államok, melyek a hágai érte­kezletet aláírták, szerződéseikben vegyék föl a vá­lasztott bírósági záradékot, viszályok esetén első­sorban a hágai állandó bírósághoz forduljanak. A vita a másnapi ülésben folyt. Berzeviczy Albert hatásos beszédet mondott franczia nyelven a be­adott határozati javaslatokról. A szeptember 9-iki ülésen gróf Apponyi Albert nagy figyelem közt szólt a nemzetközi sajtóunióról, melynek eszméjét már korábban ő vetette fel s most ismét lelkesen ajánlotta. A nemzetek materiális lefegyverzése lehe­tetlen, ha az nem általános. Ezt szükségszerűleg megelőzve be kell következnie az erkölcsi lefegyver­zésnek, melyet a sajtónak kell előkészítenie és amely csak akkor idézhető elő, ha a sajtó e czélból nem­zetközileg van szervezve. Még mindig hallunk baná­lis ellenvetéseket, hogy a háborút mi nem fogjuk eltörölni. Igen, mi nem fogjuk a háborút eltörölni, de ép úgy azoknak, a­kik az iskolák szaporításán fáradoznak, azt lehetne mondani: ti sohasem fog­játok a tudatlanságot megszüntetni. A­kik az orvo­sok, kórházak és nyilvános egészségügyi intézetek számának szaporításán fáradoznak, azoknak is azt kellene mondani: álmodozók vagytok, sohasem fog­játok a betegséget és a halált eltörölni. Igaz, a be­tegséget és a halált nem fogják megszüntetni, de meg fogják hosszabbítani az emberek átlagos élet­idejét. (Élénk, tartós tetszés.) A gyűlések szeptember 9-ikén értek véget, midőn elhatározták, hogy a jövő évi konferencziát Ameri­kában St.­Louisban tartják meg. Az interparlamentáris konferenczia tagjai Budapesten. A Bécsben befejezett gyűlés után a konferenczia tagjainak egy része szeptember 10-én délután két órakor Budapestre érkezett. Különösen Apponyi Albert gróf és Dessewffy Arisztid háznagyi titkár érdeme, hogy a kirándulók olyan nagy szám­ban jelentkeztek, összesen százhetvenen, az angol, franczia, német, olasz, belga, norvég, svéd, holland, portugál s más törvényhozó testületek több tekinté­lyes tagja, némelyik családjával. A vendégek az előkelő fogadókban előre kibérelt szállásukra hajtattak, délután megtekintették a vá­rost, este hat óra tájban pedig ellátogattak az új ország házába. A parlament új palotáját erre az alkalomra fényesen kivilágították s a főbejárót kinyitották. Lenn a kapuban Dessewffy Arisztid háznagyi titkár köszöntötte az érkezőket, a kik fényes díszruhába öltözött szolgák sorfala között mentek föl a kupolaterembe. A hatalmas palota és a fény meglepte az idegeneket, kik már előbb is csodálkoztak, hogy Budapest ilyen nagy, szép és eleven város. A képviselőházban a kormány tagjai közül jelen voltak : Wlassics Gyula, Darányi Ignácz és Láng Lajos miniszterek. A miniszterelnök Hé­dervárra utazott. Az étkező teremben teát és hűsí­tőket szolgáltak. Megtekintették az egész palotát. A képviselőházban a hölgyek fesztelenül foglaltak helyet a miniszterek bársonyszékeiben. Este a tár­saság legnagyobb része a színházakba ment. Szept. 11-ikén a várost járták be és felhajtottak Buda­várába. Délutánra a Margit-sziget meglátogatása, estére a Park-klub estélye volt kitűzve. Az idegen vendégek vasárnapig maradnak itt. A budavárában talált csontvázak. A budavári ko­ronázó Mátyás-templom környékének rendezésekor és a Halászbástya fölásatása alkalmával megtalálták a régi dominikánus­ templom alapfalait és kriptáját. A sírbolt mellett egy bástyaüregben óriási halmaz­csontra és koponyára bukkantak. Egyes lapok azt írták, hogy az üregben a Budavár visszafoglalásakor elesett törökök koponyája lett volna fölhalmozva. A régészeti társulat titkára dr. Szendrei János azon­ban megállapította, hogy az üreg a dominikánus­templom csontgyűjtője (ossariuma), a­hová a kriptá­ban elhelyezett tetemek csontjait tették el időnként, ha már a sírbolt teljesen megtelt és az újabb temet­kezésekre helyet akartak csinálni. A dominikánus­templom a XVII-ik századtól a XVII-ig a magyar uri családok temetkező helye volt és így a kriptá­ban, illetőleg mellékhelyiségében régi úri családaink maradványai vannak felhalmozódva. A csontgyűjtőt egyelőre érintetlenül hagyták, mert valószínű, hogy a csontok közül sok régi becses ékszer és fegyver is kerül majd elő. A csontvázakat dr. Török Aurél egyetemi tanár, az embertani múzeum igazgatója veszi vizsgálat alá. Adomány Fiume városának. Fiume város leg­utóbbi közgyűlésén dr. Bellen jelentette, hogy két fiumei polgár alpolgármester be­négyszázhatvan­ezer koronát ajándékozott a városnak kórház és menhely építésére. A két jótevő nem akarja meg­nevezni magát Maróczy Géza, a hírneves sakkmester a főváros szolgálatába lépett s a ferenczvárosi polgári iskolá­hoz a mennyiségtan és a mértan tanárává nevezték ki. Maróczy a műegyetemet végezte, s ott szerzett tanári oklevelet már évek előtt. Jules Verne-rő­l, a népszerű franczia regényíró­ról nem­régiben az a hír terjedt el, hogy megvakult. Most maga az agg írónak a párisi «Gaulois» szer­kesztőjéhez intézett levele czáfolja meg ezt. Verne­nek kisebb szemgyulladása volt s az is elmúlt már. Alkoh­ol nem erősitőszer. Gyenge gyermeket czélszerü táplálással kell erősíteni. Az eddig használt mész-vas-piros phatok, nehezen oldódó fehérnyekészít­mények, csukám­áj olaj stb. csak a gyomrot terhelik. Epenséggel károsan hat ha a gyermekek erősítésére szesztartalom szereket adunk, ha ezek vasat, chinát stb. tartalmaznak is. Valóban ártalmatlan erősitőszer a Somatose, melyet a gyengébb gyomor is könnyen bír el. Pintér Pál czimbalmos Hegyi Aranka énekét kiséri. "Rácz Vali zenekara Hegyi Aranka énekét kiséri. CZIGÁNYZENEKAROK VERSENYE A NÉPSZÍNHÁZBAN. HALÁLOZÁSOK. HETYEY SÁMUEL pécsi püspök holtteste szeptem­ber 5-ikén délelőtt érkezett Pécsre Karlsbadból. A vasútnál a káptalan, a papság és nagy közönség várta. A beszentelést az állomásnál Troli Ferencz nagyprépost végezte. Az uton egészen a püspöki palotáig nagy közönség várta a menetet. A halottat a püspöki rezidenczia házikápolnájában helyezték ravatalra. A temetés e hó 7-ikén nagy gyászpompá­val ment végbe. A ravatalra koszorút küldött Szö­gyény-Marich László berlini nagykövetünk családja, özvegy Kállay Béniné, Schaumburg-Lippe György herczeg stb. A gyászszertartást Kohl Medárd püs­pök végezte. Beszentelés után a papság vállán vitte a koporsót a templomba, hol a gyászmise után a néhai Király József és b. Szepesy Ignácz püspökök sírja fölött ásott fülkében helyezték el. Hetyei püspök halála alkalmából a királyi kabinetirodától a káptalanhoz távirat érkezett, mely a király rész­vétét tudatta. Gr. DEYM FERENCZ, Ausztria-Magyarország londoni nagykövete e hó 3-án meghalt morvaországi birto­kán, Eckersdorf­ban. 1838-ban szül. Katonai pályára lépett, de 1864-ben diplomácziai szolgálatra ment. Gróf Károlyi Alajos halála után 1890-ben londoni nagykövetté nevezte ki a király. A mult év óta foly­ton betegeskedett Deym gróf s már nyugalomba is szándékozott vonulni. Londonban mind az udvar­nál, mind a diplomácziai körökben szerették. Az ottani magyarság is sok figyelemben részesült tőle. Elhúnytak még a közelebbi napokban: Cseleji és nagybessenyői FERENTZY IMRE, Szent Péterről neve­zett egervári prépost, főszékesegyházi olvasó kano­nok, aranymisés áldozópap, a kath. lelkészi kar nesztora, 98 éves korában Egerben. — Udvardi CSERNA ISTVÁN bálványosi ref. lelkész, 1848—49-iki honvédhadnagy, életének 79-ik, lelkipásztorkodásá­nak 52-ik évében. A szabadságharczra vonatkozó visszaemlékezéseiből lapunknak többször írt közle­ményeket. Temetése az egész vidék nagy részvéte mellett ment végbe. Az elhunytat, a ki messze vi­déken közbecsülésben állott, tisztelőin kívül széles­körű rokonság gyászolja, köztük vejei : Kájel József és Turi Károly ref. lelkészek nejeikkel és fia, Cserna Károly fővárosi állami tisztviselő. — MENTOVICH GYULA, kir. törvényszéki elnök Mentovich Ferencz­nek, az egykori jeles írónak fia, 55 ik évében, Ko­lozsvárt, a­hol nagy részvéttel temették el. Halálát

Next