Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-20 / 38. szám - Renan szobra (képpel). K. Gy. 626. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
626 VASÁRNAPI ÚJSÁG. térség művelés alatt álló részei 1ó gazdaságra és hét erdészeti területre vannak osztva. Majdnem középen az alsó-baranyai hegység vágja ketté az uradalmat, mely Baranyavár-Monostornál kezdődve, másfél mérföldnyi hosszúságban Batina falunál könyököl ki a Dunára. Ez a déli Alpok végső nyúlványa, melyet már a rómaiak is ismertek Monsaureus (arany hegy) név alatt. E hegyláncztól éjszakra csupa sokácz és sváb helységek vannak, délfelé pedig tíz népes magyar falu terül el, köztük Béllye a Savoyai Eugen által építtetett kastéllyal. Az uradalomban a gazdálkodás mintaszerű. Szántóföldjeit gőzekék hasogatják, erdeit kitűnően gondozzák, istállóiban több ezer fejős tehén két millió liter tejet szolgáltat. Vagy száz holdon komlót is termesztenek. Az egész birtokon a kezelési és szolgálati nyelv magyar, magyar a 800 főnyi személyzetet vezető 40 tagból álló tisztikar s magyarúl tanítanak abban a nyolcz uradalmi iskolában is, a melyekben egyre-másra 500 növendék nyert oktatást. És a mintagazdaság hatása az uradalom területén levő községekben is észlelhető, úgy a földmívelésben, mint az állattenyésztésben és építkezésben. A községekben sűrűn emelkednek a szilárd anyagból cseréptetőre épített, oszlopos tornáczú földmíves házak, méternyi magasságú padlózattal. A ragyogó tisztán tartott utczai homlokzatokat rendesen három zöld redőzetű ablak díszíti, az udvarok belsejében pedig emeletes csűrök, magtárak hirdetik a nép jóllétét. Érdekes a béllyei uradalomnak szomszédsága is. Keletre tőle az 50 ezer holdnyi dárdai uradalom terül el. György, Schaumburg-Lippe uralkodó herczegének tulajdona, a ki rendesen őszön és tavaszon eljön ide vadászni. Fentebb Német-Bóly, Montenuovo berczegnek, királyunk főudvarmesterének birtoka fekszik, melyben szintén sok a szarvas. Gr. Draskovics Iván uradalma szintén nagy vadbőségéről nevezetes. Szintén a szomszédságban, habár már Szlavóniában van a Majláth grófi család dolnji-miholjáczi birtoka, ahol Ferencz Ferdinánd főherczeg szeret vadászni. A béllyei uradalmat Savoyai Eugen herczeg kapta Lipót királytól 1687-ben a törökökön nyert nagy győzelmei jutalmáúl. Eugen herczeg 1736-ban elhalván, mivel örökösei nem maradtak, a birtok visszaszállott a koronára, majd 1784-ben Mária Krisztina főherczegnőé, Albert főherczeg nejéé lett. A főherczegi pár azonban szintén utódok nélkül halt el, mire aztán az óriási uradalmat 1822-ben Károly főherczeg kapta ajándékul. Az ő halála után fia, Albrecht főherczeg örökölte, akiről aztán Frigyes főherczegre szállott, aki alatt folyton értékesebb lesz a 140 ezer holdnyi, az országban nagyságra nézve negyedik birtoktest, így többek közt lecsapolásokkal sok ezer hold posványos területet változtattak kitűnő, dúsan termő szántófölddé. A német császár rendkívül kedveli a béllyei pompás vadászterületet, a mit az is bizonyít, hogy tiz év alatt most harmadszor kereste fel. Először 1893-ban vadászott itt Albert szász királylyal s Lipót bajor herczeggel s innen küldte Bismarknak is azt a táviratot, mellyel a vaskanczellárral kibékült s ide érkezett Bismark köszönő távirata is. Másodízben 1897-ben vadászott itt a német császár, midőn királyunk is ott volt. Minden alkalommal sok szép szarvast és egyéb vadat lőtt II. Vilmos s az eredményt esténként mindig meg szokta táviratoztatni a császárnénak. A «Sophie» hajó a mohácsi partoknál. 37. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. és R. Creemer brit képviselők; /und és Horst, a norvég képviselő testületek elnökei; Van Souten, hollandi volt belügyminiszter, Borgesius hollandi képviselő; Joao de Paira a portugáli semmitőszék bírája; Pozzi szenátor és Maggiorino Ferraris képviselő Olaszországból; vagy tíz román szenátor, képviselő, tábornok stb. Szóval minden czivilizált országból a parlamentek előkelőségei közül jelentek meg Budapesten. S itt pompásan szórakoztak. Fővárosunk nagyon megtetszett nekik s voltak, kik több napig maradtak még körünkben. Beernaerték felutaztak a Tátrába, néhányan a Balatont tekintették meg, a romániaiak közül többen Mehádián álltak meg. E látogatás által sok és lelkes barátot nyertünk hazánknak. PL: AZ INTERPARLAMENTÁRIS KONFERENCZIA TAGJAI BUDAPESTEN. Az interparlamentáris konferenczia az idén Bécsben tartotta meg szokott évi közgyűlését. Tavaly ez elmaradt, mivel a csehek azzal fenyegették a rendező német képviselőket, hogy fel fogják hozni az ő nemzetiségi kérdésüket. Ezt most nem tették. Mindössze Herold cseh képviselő jelentett ki annyit, hogy a békével a nemzetek szabadsága nem áll ellentétben. «Béke — mondá — csak akkor lesz Európában, ha minden nemzet eléri szabadságának és állami létének biztosítását.» A bécsi nagygyűlést tehát semmi sem zavarta meg s a programmon levő pontokat mind annak rendje szerint letárgyalták. Az ülések a Reichsrath egyik termében tartattak. Ennek az akusztikája azonban oly rost, hogy a szónokokat csak közvetlen közelről lehetett megérteni. A legtöbb szónok beszéde ezért elveszett a hallgatóságra nézve. Kivétel volt a gróf Apponyi Albert pompás beszéde. Ekkor ugyanis oly csend keletkezett, hogy a magyar államférfiú erőteljes, szép hangja győzött a rosz akusztikán s minden egyes szavát ki lehetett venni. Apponyi beszéde rendkívüli hatást keltett. A magyar csoport aztán meghívta külföldi kollégáit egy-két napig tartó kirándulásra, Budapestre. Szeptember 10-ikén reggel 9 órakor különvonaton érkezett ide 174 külföldi kongresszusi tag, hozzá számítva a velük jött nőket is. Európának 16 parlamentje és az Egyesült Államoké volt nálunk képviselve, köztük ismert nagy alakok, mint Beernaert volt belga miniszter és képviselőházi elnök; Houreau de Lecaie, belga szenátor; Lockroy, volt franczia tengerészeti miniszter (nejével, ki Victor Hugo leánya), Labiche, franczia szenátor ; Stanhope RENAN SZOBRA. Francziaország legklerikálisabb érzelmű vidékén, Bretagneban, Trégnier városában született Renan, a klerikalizmus híres ellensége, s most tisztelői szobra fölállítására ezt a kis városkát találták legalkalmasabbnak. Minden szobornak czélja ugyan az volna, hogy egy köztiszteletben álló férfiú emlékezetét őrizze, — ez esetben azonban a francziák épen azon pontját választották ki hazájuknak e czélra, hol Benannak tisztelője lehetőleg kevés, támadója s tanainak ellensége azonban annál több van. Bretagneban szokott ugyanis Francziaország antiklerikális kormánya legnagyobb ellenállásra találni, mely ott az utóbbi időben is nem egyszer népzendülésekre vezetett. E szobor fölállítása tehát politikai tüntetés számba ment. Maga a miniszterelnök, Combes, beszédében, oly lépésnek nyilvánította a szobor fölállítását, mely a Bretagne «szellemi szolgaságtól való megszabadítására fog vezetni.» Magától értetődik, hogy a máskép gondolkozók sem maradtak tétlen, hanem minden úton-módon meg akarták akadályozni az ünnepség nyugodt lefolyását. Benan szobrának eszméjét annak idején még Zola felkarolta s Francziaország kiválóságainak nagy része : Waldeck Rousseau, Leygues Jauris, Clémenceu Bostand, Anatole France, Pierre Loti is hozzá csatlakoztak. Jókora összeg is gyűlt össze, úgy hogy a szobrásznak — Paul Boucher-nek — módjában volt monumentális művet alkotnia. A szobor Benant úgy ábrázolja, amint padon ül, mintegy hosszú út után pihenve ; fölötte egy magas karcsú női alak (Athéné) olajágat tart kezében. Kezdetben nem tudtak megállapodni arra nézve, hogy a filozófust élete mely korában ábrázolja a szobor? Voltak — ezek közt vele egykorú barátai — kik a 40—45 éves Benant szerették volna megörökíttetni, abban a korban tehát, melyben «Jézus élete» czímű híres munkáját megirta; későbbi barátai s tanítványai azonban olyannak szerették volna látni a szobron is, a milyennek az ő Jobbról báró Fejérváry Imre főispán, mellette Ludvigh Gyula, a magyar királyi államvasutak elnökigazgatója, tőle balra Jilly főszolgabíró, a baloldalon sokácz nők csoportja látható. II. VILMOS CSÁSZÁR MEGÉRKEZÉSÉRE VÁRAKOZÓK A MOHÁCSI PÁLYAUDVARON. Zelesny Károly fényképei.