Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-20 / 38. szám - Gyöngyösy László: Évek multak. - Gyászos az ég 630. oldal / Költemények
630 nak nálunk nincs talaja, a magyar építő-stílusra való törekvést azonban minden magyar építésznek elő kell mozdítani. Mindaz, ami magyar stílus jelige alatt máig keletkezett, csak többé-kevésbbé sikerült kísérlet; ebben maga is munkásnak vallja magát. Ne valamely új építő-stílus fölfedezésének meddő munkájában akarják erejüket fölhasználni, hanem a meglevő stílusoknak korunk szellemében való további kiépítését és magyar motívumokkal való gazdagítását tűzték ki czélul. Szólott ezután a műegyetemi építészi oktatás irányáról, a tananyagról és óhajtandónak tartja, hogy az építészeti szakosztály tanfolyamát öt évre fölemeljék. Az ünnep ezután a rektor és a tanárok éltetésével véget ért. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 37. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Gyöngyösy László : A régi ösvényen. Budapest 1903. E kis verseskönyv szerzője buzgó és lelkes mívelője irodalmunknak, eddig megjelent munkáival tehetségéről is szép bizonyságot tett. Mint novellaírót lapunk közönsége is ismeri, Arany János életrajzának megírásával pedig a nagy költőnkre vonatkozó ismeretek terjesztésében tett hasznos szolgálatot. Most megjelent versei kiegészítik azt a kedvező képet, melyet munkásságáról alkothattunk. Csakugyan a «régi ösvényen» halad s nem a moderneskedés hajszolásával, hanem magyarosságával akar hatást kelteni. S e magyarossága, — érezzük lépten-nyomon, — nem mesterkélt, csinált dolog, hanem egyénisége lényegéhez tartozó vonás. Erősen hajlik a népiesség felé s ami manapság nem mindennapi jelenség, népiessége a népélet és nyelv igazi, benső ismeretén, a néppel való érzelmi közösségen alapszik. Ritkán hallani olyan keresetlen, tiszta és mégis fordulatos magyar nyelvet, mint Gyöngyösy verseiben. A nagyobbára apró szerelmi dalokból álló kötet tartalma lehetne mélyebb, a versekben megénekelt érzelmek egyénibb színezettel is lehetnének dalokká alakítva, — akkor tartalmuk is jobban lekötné az olvasó figyelmét. Egy hosszabbacska elbeszélő vers is van a kis kötetben, «A takács» czímmel. A kötet ára egy korona. Mutatványul a következő verseket közöljük belőle : Évek múltak. Évek múltak, én hallgattam, És most dalra nyílik ajkam. Félve, lopva, ének zendül, Bohó, játszi szerelemről. Vak sötétben jártam eddig, Talán most már reggeledik. Vagy csalóka lidérczfény ez, Fáklyaláng a temetéshez ? Gyászos az ég ... Gyászos az ég, búsan kopog az eső, Ez a tájék óriási temető. Tarlott fővel égnek mered minden fa, Varjak, hollók ülnek rajtok károgva. Szomorúság, gyászos élet, gyászos vég . Csak egy sugárt, csak egy kis fényt láthatnék. Csak lehetnék boldog, ha egy perezre is . Akkor aztán temethetnek engem is ! Mathematikai és természettudományi értesítő. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának folyóiratából, melyet König Gyula osztálytitkár szerkeszt, a XXI. kötet 3-dik füzete jelent meg, magvas tartalommal. Kosutány Tamás érdekes adatokat közöl a búzasikérről és búzalisztről, Istvánffy Gyula némely spórák életképességéről, Melczer Gusztáv az úrvölgyi aragonitról értekezik. Farkas Géza és Scipiades Elemér az emberi test nedveiről végzett újabb vizsgálatok eredményét ismertetik. Schilberszky Károly pedig a levélszervek számbeli ingadozásáról közöl tanulmányt. Száz darab tízkoronás aranyat tűzött ki Szabadka város tanácsa egész estét betöltő drámára, vígjátékra, vagy népszínműre. Egyenlő irodalmi érték mellett a Szabadka történetére, vagy néprajzi viszonyaira vonatkozással bíró színdarab előnyben részesül. A jutalmat csak irodalmi értékkel bíró és színpadi hatást ígérő műnek adják ki. A pályaműveket dr. Bíró Károly polgármester czimére 1904. május 1-ig kell beküldeni. A Margitay - kiállítás. A Nemzeti szeptember 12-ikén nyílt meg Margitay Szalonban Tihamér 140 festményéből a kiállítás. Wlassics közoktatási miniszter, kinek el kellett utazni, már előtte való nap megtekintette s kifejezte elismerését a művésznek. A miniszter képviseletében Molnár Viktor miniszteri tanácsos jelent meg szeptember 12-ikén a kiállítás megnyitására s vele sokan a múzeumok, művészi egyesületek és festők köréből. A műértőket érdekelte a művésznek a vidám életképekből a drámai és jelképies festéshez történt átmenete, a « Virradat» czímű nagy kép. Margitay azonban már évek óta több drámai kompozícziót állított ki. Ezek tanúskodnak, hogy az átmenetet hosszabb készület előzte meg. Margitay újabb vázlatai közt értékesek a különféle magyar tanulmányfejek, néhány tájvázlat is. Kiállított arczképei közül pedig kiválik Firczák Gyula munkácsi püspök díszruhás képmása. A kiállítást díszítik még Barcza Lajos tehetséges ifjú szobrásznak művei, melyek közül egy szökőkút gyermekcsoportja a legjobb. Az Operaszínház szeptember 15-ikén nyílt meg. Múlt évben legkiválóbb eseménye volt, hogy színre hozta Goldmark új operáját,a Berlichingeni Götz-öt. Ugyanezzel kezdte az új idényt is, a dalművet azokkal a változásokkal adván elő, melyeket a szerző azóta tett rajta. Ezek az átalakítások nem lényegesek, de előnyére válnak. A közönség az előadás szereplői közül nagy tetszéssel fogadta Takács Mihályt és Krammer Terézt. Az Operaszínház állapotában a szünet alatt az a változás történt, hogy véglegesen megerősítették Máder Raoul igazgatót vezető állásában. Az első tenor szerepére Anikesz György német művészt szerződtették, Márkus Dezsőt pedig hazahozták egyik karnagynak. A Népszínházban a czigányzenekarok e hó 9-ike óta versenyezve játszanak esténkint az elhunyt Dankó Pista tervezett emléke javára. A Dankó hátrahagyott népszínműve, a «Czigány-élet» felvonásai közt egymás után jelennek meg a fővárosi és vidéki zenekarok s egy-egy művésznő dalát kisérik. Mindnyájan Dankó dalait adják elő. A közönség estéről-estére megtölti a színházat. A versenyző zenekarok közt több arany- és ezüstérmet fognak kiosztani s szeptember 26-ikán adják át a színpadon. A következő napon a fővárosi aranyérmes bandák fognak egymás között versenyezni és pedig a Szemere Miklós által felajánlott értékes aranyóráért, Porzsolt Kálmán igazgató által adott ezüstkoszorúért és egy ezüst szivartárczáért, melyet Barcsay Domokos adományozott. Dankó Pista «Czigány-élet» czímű darabja e népszerű hangversenyek keretében sok előadást ér meg s így tetemes összeg fog jutni Dankó Pista Szegeden felállítandó érczszobrára. A «Czigány-élet»-be eredeti mélabús czigánynótákat is szőnek be, melyeket Pintér Pál tanít be, ki az előkelő czigányok közt legjobban, egész folyékonyan beszél czigányul. A czigánynótákat a darab első női szereplője, Szentmiklósy Irén és Kovács Mihály (Csicsó czimbalmos) éneklik. Blaha Lujza, a kitűnő művésznő is föllép szeptember 19 én és a czigány-zenekarok kíséretével több Dankó-nótát énekel. A közül eddig fölléptek: fővárosiak: czigány-zenekarok Balog Károly, ifj. Berkes Béla, Rácz Pál, Banda Marczi, Vörös Elek, Farkas Pali, Dénes Jóska, Ióczé Antal, Radics Béla, Vörös Miska, Pege Károly, Rácz Laczi; vidékiek: Magyari testvérek (Debreczen), Lukács Károly (Sátoralja-Ujhely), Rácz Gyula (Kassa), Kiss Jancsi (Balaton-Füred), Márkus Péter (Dunaföldvár), Balog Gábor (Eger), Farkas Laczi (Nagykőrös), Farkas Sándor (Pécs). A további előadásokra jelentkeztek még : Balog Bandi (Kecskemét), Rácz Gyula (Nagy-Becskerek), Horváth Jancsi (Budapest), Rácz Budi (Losoncz), Darázs Miska (Székesfejérvár), Oláh Józsi (Budapest). II^HBHI·HHHHHmHI :imki MAJOM-TANULMÁNYOK. — Simay Imre rajzai. «VASARNAPI UJSAG» 50-ik évfolyam. A «Vasárnapi Újság» a legrégibb magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, évenként több mint 130 íven, s több mint ezer képpel s rendkívüli mellékletek-