Vasárnapi Ujság – 1903

1903-09-27 / 39. szám - Régi himzések a zsolnai iparkiállitáson (képekkel) 642. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon

1642 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. Trefort-utczai részén, az ismert kolozsvári Há­zsongárd alján épültek, — az ideg- és kedély­bajosok számára az idén elkészült pavillont. E pavillon a klinika többi részétől elkülönítve áll s 15 férfi és ugyanannyi női beteg számára van benne hely. A férfiaknak s a nőknek is külön társalgó-termük, étkezőjük, verandájuk és fürdőjük van, a társalgóban zongora, billiárd s többféle szórakoztató játék is van. Az összes klinikák a «Karolina országos kór­ház» alkotó részei, melyet 1895-ben bocsátott át a belügyminisztérium a vallás- és közokta­tási minisztérium fenhatósága és kezelése alá s így vált lehetővé a kórház új, a tudomány s a tanítás kívánalmainak megfelelő felépítése a régi, rozzant helyiségek helyett. Az új kórházi épületek a megvolt orvoskari intézetek között helyeztettek el, azon a terüle­ten, mely nyugat felé a Múzeum-kerttel hatá­ros ; e kertben ismét a vegytani és állattani in­tézetek és a botanikus­ kert leltek otthont. Az egy czélt szolgáló intézeteknek elhelyezése egy telepen, nemcsak a hallgatóknak könnyebbség, de az egyes intézetek működésénél is a köl­csönös támogatást, együttes működést meg­könnyíti s ezzel a közös czélnak tesz szolgá­latot. A kórház épületei a kettős czélnak megfelelő­leg, nemcsak mintái a jó kórháznak, a mely a betegek elhelyezése és gyógyítása czéljából a legjobb elhelyezésre és berendezésre törekszik, hanem a tanítás és tudományos búvárkodás helyiségeivel is gazdagon vannak fölszerelve. Az épületek tervrajzai a különböző czélokra szolgáló helyiségeknek oly átlátszó, czéltuda­tos elrendezéséről tesznek tanúságot, a­mit kiállhatja a versenyt. Kívánatos, hogy a tanulás­csak az orvos- és technikus-szakértőnek együt­­nak és tudományos búvárlatnak ezen eszközeit, tes munkája, egymás kölcsönös megértése tesz- minél számosabban keressék fel, mert az ország nek lehetővé. A kórházi épületek tervezői Korb áldozatkészségének annál nagyobb lesz a gyü-Flóris és Giergl Kálmán műépítészek, a tekh- mölcse, minél behatóbban és minél szélesebb iika legújabb vívmányainak felhasználásával körben szolgálnak ezen eszközök czéljaiknak. oldották meg feladatukat. _­­ről Az emlékkönyvben a különböző helyiségek­fölvett fényképeken, az egyes intézetek RÉGI HÍMZÉSEK A ZSOLNAI IPAR­ leirásában, nagyszámú a tanításnak és tudomá­­t­T­Á­T­T­TT Á tioN­nyos búvárlatnak szánt helyiségről, berende­­ l1A111111A&UJ­. zésről és felszerelésről van említés téve. me- A felvidéki ipari kiállításoknak mindig erdé­lyek meggyőzőleg bizonyítják, hogy nincs két­­késsége, speczialitása a felvidéki tót nép hím­ség az iránt, hogy minden klinikának laborató­­zései. Ezeket a hímzéseket használta s hasz­k­uma bőven ad helyet és eszközt a tudományos nálja még most is a tót nép egyszerű ruházata­munkálkodás­á­­nak díszítésére. Hímző munkával foglalkoznak Hazánk második egyetemének orvosi kara. a a falusi leányok télen, midőn a zord időjárás tanulásnak és tudományos munkálkodásnak miatt a szobába szorulnak, de tavaszkor és eszközeivel annyira fel van szerelve, hogy ha­ nyáron is, midőn a zöld pázsiton legelő nyájat sonló nagyságú külföldi egyetemmel is bátran őrzik. Természetes, hogy a hímző leányok verse­nyeznek egymással a munka szépségét, pontos­ságát illetőleg, de az egyes vidékeken használni szokott hímző mintáktól nem térnek el. A felvidéki tót nép hímző munkája megnyerte Izabella főherczegnő tetszését, ki a felvidéki hímző házi­iparnak leghatalmasabb támogatója lett. Az ő terve volt a pozsonymegyei hímző háziipar egyesület alapítása, mely egyesületnek ő fensége a védnöke s tagjai Pozsony és a szom­széd vármegyék előkelő hölgyei. Ő fensége gyak­rabban ellátogat az egyesület czifferi hímző-isko­lájába, hol a falu leányai és asszonyai hímző munkával foglalkoznak, a felvidéki néphímzés mintáit bemutatja, méltó ügyességet alkalmazva uri ruhák, misemondó ruhák, különféle fehér­neműk díszítésére. A czifferi hímző iskola hím­zéseit újabban látni lehet minden felvidéki kiállításon s mindenütt feltűnnek szépségükkel, gondos kidolgozásukkal s ízléses összeállítá­sukkal. Hogy a felvidéki tót népnél már rég el volt terjedve a hímzés, bizonysága annak a «Zsivena» tót nők egyesületének értékes gyűjteménye, mely a zsolnai iparkiállításon keltett méltó feltűnést. Ezt az egyesületet a pozsonyi mező­gazdasági kiállításon a mult évben aranyérem­mel tüntették ki s Darányi miniszter dicsérő és buzdító levelet intézett hozzá a szövő háziipar készítményeinek gyűjtéséért. A Zsivena még az 1887. évben létesített e czikkekből gyűjteményt s ugyanekkor Sochan Pál akadémiai festő vezetése alatt nagy him­zési kiállítást rendezett Turócz-Szent-Márton­ban. Sochan nagy buzgalommal gyűjtötte össze a tót háziipar termékeit s e czélból többször beutazta a felvidéket; az általa összegyűjtött munkák szolgáltak a Zsivena gyűjteményének alapjául. A mostani zsolnai kiállításon bemutatott tár­gyak nagyobb részben régiségek, a XVI—XVII. századból valók s többnyire unikumok, melye­ket Soc­an sikerűit fényképekben reprodukálva ki is adott szakiskolák, könyvtárak, múzeumok számára, hogy az érdeklődők mintákat hasz­nálhassák. Ezen tót diszítményeket ábrázoló ÉTELHORDÓ KÉZI KOCSI A KOLOZSVÁRI EGYETEMI KLINIKÁN. A­­­ Zsivena» egylet gyűjteményes kiállításából. Középen 1654. évből való kehelyterítő. Ágyterítő zöld selyemmel hímezve. Küh­elyterítő 1693. évből. RÉGI HÍMZÉSEK A ZSOLNAI IPAR-KIÁLLÍTÁSON.

Next