Vasárnapi Ujság – 1903

1903-09-27 / 39. szám - A tiszabecsi ütközet emlékei (képekkel) 643. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A férfi-divat furcsaságaiból 643. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

644 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 37. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. EGYVELEG. * Az angol hajóhad legújabb szerkezetű gyors­tüzelő hat hüvelykes ágyújával egy perez alatt tizennégy száz fontos robbanó gránátlövést lehet tenni. Ezek a lövegek 1000 ölnyi távolságra a leg­vastagabb aczéllemezeket is keresztül ütik. * Algír ez idő szerint nemcsak egész Franczia­országot, hanem Angliát is ellátja a téli hónapok alatt folyton friss zöldséggel és főzelékkel, zöld bab­bal, zöld borsóval, paradicsommal, burgonyával, stb. A kivitel Algírból a múlt évben csak Franczia­országba 14 millió kilogramm volt. Az algíri szőlő, őszi- és kajszinbaraczk pedig a párisi piaczokon egész esztendőn át elég olcsón kapható. akarta jelenteni, hogy az üdvözlőnek legalább egy-két rokona a guillotine alatt végezte pályá­ját. A szőke parókának két hosszú fürtje leló­gott az arcz hos­szában, mint a vizsla füle: ez tiltakozás volt az igazi köztársaságiak kurtára nyírt haja ellen. Az üvegzöld kabáton tizennyolcz gomb volt, — ez a szám a «király»-t, XVII. Lajos utódját jelképezte. Bal kezében lovagló­vesszőt, jobbjában pedig jó erős, bikabőrből font fütyköst hordott az akkori aranyifjú. Ez utóbbira szüksége is volt akkor, a­mikor az öltözködés e módja politikai tüntetés számba is ment. A fekete gallér például, mint a megdön­tött királyság utáni gyász jele nagyon kompro­mittáló dolog volt. — Kit gyászolsz? — kérdezte gúnyolódva egy sans-culotte egy fekete gallérostól. — Téged ! — felelt ez s fütykösének egy jól irányzott ütésére a sans-culotte halva terült el a Palais-Royal kövezetén. — Mért nem áldozza fel a fekete gallérját? — kérdezték egy másiktól. — Azért, — felelte ez, mert ha odaadom a galléromat, elkobozzák a kalapomat is, a kala­pom után pedig a fejemet. Ez a piperkőcz ifjúság nagyon harczias is volt. Csapatokra verődve fölkeresték a terroriz­mus még megmaradt párthiveit és verekedést kezdtek velük az utczákon; a directorium csak­nem minden nagyobb utczai verekedéséből ki­vették a maguk részét. Voltak azonban e kor divatának különb fur­csaságai is. Egyszerre csak elegáns dolognak tetszett, ha valaki betegesnek, sőt nyomorék­nak látszik. Igen rövid kabátot viseltek, a mely­nek háta ügyesen úgy volt csinálva, hogy pú­posnak látszassék benne az ember. Roppant nagy, az állat is elfödő nyakkendő járult ehhez, melynek jelképies neve «acron élique» (görvély­kóros) volt s úgy is jártak benne, mintha leg­alább is görvélykóros daganatok volnának alatta, vagy pedig jókora golyva. A nadrág nan­kinból készült s a térden át gombolták, a láb lehetőleg görbének látszott alatta. Az orron nagy szemüveg csillogott vagy legalább is lorg­nont tartottak a szem elé, mert rövidlátónak lenni, szintén az előkelőséghez tartozott. De drága is volt ám egy ilyen «incroyable» öltözéke. Egy nyakkendő ára 200 livre, egy pár czipő 25 livre, egy pár selyemharisnya több mint 500 livre. Volt olyan mellény is, a mely 1800 livre-be került. A forradalomban kiűzött arisztokraták nagy része Angliában telepedett meg s ezek hozták a királyság helyreállításakor Francziaországba az angol izlést. Angolországban akkoriban egy Brummel nevű úriember volt a divat hőse. Sikerült megnyernie a walesi herczeg, a későbbi IV. György király kegyeit ügyes, ötletes társal­gásával s ily módon a társaság kedvencze lett, a kinek szeszélye törvény. Uralkodása huszon­két évig tartott, azután elvesztette a walesi her­czeg kegyét szemtelensége miatt. Úgy mondják, hogy egyszer együtt vacsorálva a trónörökössel, vacsora közben rászólt: — György, csöngess! A trónörökös engedelmeskedett s mikor be­jött az inas, ezt mondta neki: — Vigye ágyba ezt a részeget! Brummel dicsőségének ezzel vége volt, a divat királya semmivé lett. Kegyvesztetten el­hagyta Londont, Caenbe ment s ott néhány hűnek maradt barátja költségén élt, de rövid idő múlva megőrült. Ilyen «arbiter elegantiarum» volt egy időben Párisban d'Orsay gróf. Kedves, barátságos, nagy­lelkű ember volt s gavalléros jó szivéről számos adoma maradt fenn. Egy napon egy tönk szélén álló posztókereskedő elpanaszolta neki a baját. «Mije maradt meg?» kérdezte a gróf. «Két vég posztó» — volt a kalmár felelete. A gróf azon­nal elküldte hozzá a szabóját, vetetett vele jó drágán a posztójából s nyári ruhát csináltatott belőle. A piperkőczök mind siettek utánozni példáját, a szabónak pedig meg volt hagyva, hogy csakis az illető kereskedőnél vegye a posz­tót, úgy, hogy az utóbbi hamarosan rendezhette ügyeit. A restauratio és a juliusi monarkhia arszlá­nainak abban telt a legfőbb becsvágya, hogy folyton új meg új divat-alkotásokat találjanak ki s kapjanak fel. Olyan maradandó alkotáso­kat azonban nem tudtak kitalálni, mint Brum­mel, a­kinek a frakk feltalálását tulajdonítják, vagy egy másik híres dandy, lord Spencer, a­ki egyszer olyan frakkban ment estélyre, melynek csak egy szárnya volt, a­mit sokan nagyon ere­detinek találtak. Spencer erre másnap levágatta a frakkja másik szárnyát is s így keletkezett a spencer nevű, derékban szorosan álló kurta kabát, a­mit a mult század közepe táján nálunk is szék­ére viseltek. * A réztermelés felvirágzása. A múlt században az egész világon alig 450 ezer mázsa rezet termel­tek. Most azonban a villamossági ipar fejlődése, valamint a rézsodronyok iránti roppant kereslet folytán nagyon megnövekedett a szükséglet s már 1901-ben a réztermelés 25 millió hatszázezer má­zsára rúgott. * Az amerikai vasutak biztonsága. Bellington Booth nevű amerikai hölgy megpendített eszméje alapján a washingtoni törvényhozó testület elhatá­rozta, hogy ezentúl valamennyi amerikai vasút sze­mélyvonatain sebkötők és orvosi szerek legyenek. Azonkívül a vonatok kísérő személyzete, nevezete­sen a kalauzok s ellenőrök képesítve legyenek bal­esetek alkalmával a sérülteknek az úgynevezett első segítséget nyújtani. Ezen rendszabály, tekintettel a kereskedelmi forgalom bizottságának azon hivata­los jelentésére, mely szerint 1901-ben a különféle amerikai vasutakon 8455 ember vesztette életét, 53,339 pedig megsérült, —z nagyon is kívánatosnak és czélszerűnek mutatkozik. * Legújabb czigaretta. Párisban legújabban a kávéfa leveleiből készült czigarettákat színak. Izük állítólag sokkal jobb, mint a legfinomabb dohány­ból készült czigaretták. * Perzsiában minden lóistállóban egy disznót is tartanak, mi állítólag jó hatással van a lovak egész­ségére. A KOLOZSVÁRI EGYETEM ORVOSKARI INTÉZETEI.

Next