Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-27 / 39. szám - Kisfaludy Sándorra emlékeztető szobor a Nemzeti Múzeum kertjében (képpel) 645. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A német császár vadászatai (képekkel) 645. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
39. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. A NÉMET CSÁSZÁR BÉLLYEI VADÁSZATAI. Kedves emlékekkel távozott el II. Vilmos császár hazánkból, hol kellemes napokat töltött a párját ritkító béllyei vadászterületen. Itteni időzését nemcsak Frigyes főherczeg és családja szíves vendéglátása s a mindenütt nyilvánuló tiszteletteljes rokonszenv tették emlékezetessé, hanem a vadászszerencse is, melyben a császárnak ezúttal is bőven volt része. Félkézzel szokott ugyan lőni, de azért ritkán hibázik. Épen a béllyei időzés alatt a nagy meleg miatt keveset bőgtek a szarvasok s a szokottnál ritkábban mutatkoztak, de azért a cserkészések mégis eredményesek voltak. Az elejtett szarvasokban huzamosabb ideig szokott a császár gyönyörködni. Egyik képünk is így mutatja be két szép elejtett szarvassal, melyek Karapancsán kerültek terítékre. A legszebb zsákmányt, egy remek tizenhat agancsost legutoljára lőtte a bédai pagonyban; ennek fejét külön is lefényképezték. A vadászatra vonatkozó, a helyszínen fölvett képeink közül ezúttal még kettőt mutatunk be; az egyiken a császárt látjuk teljes vadászöltönyében, Frigyes főherczeggel, Izabella főherczegnővel, Henrietta főherczegnővel s a kiséret több tagjával; másik képünk pedig azt a jelenetet ábrázolja, a mint a császár többek társaságában a budai vadászterületről csónakon indul át a túlparton fekvő Kőriserdőbe. VASÁRNAPI UJSÁG: 645 KISFALUDY SÁNDORRA EMLÉKEZTETŐ SZOBOR A NEMZETI MÚZEUM KERTJÉBEN. Szeptember 22-ikén délelőtt egy szerény emlékművet avattak föl a Nemzeti Múzeum kertjében. Régi szobor, még a múlt század közepéről, de benső érzés tiszta mélységéből keletkezett és egy édeshangú költő hatásának elismeréseit hirdeti, a Kisfaludy Sándorét, aki Himfy dalainak bájával eltöltötte a sziveket. A «Kesergő szerelem», a «Boldog szerelem» költőjének tiszteletére Magyarország és Erdélyország hölgyei egy bronzszobrot készíttettek még a negyvenes években. A kis szobor főrésze egy kiterjesztett szárnyú sas, mely egyik karmával mintegy magához ragadja a földgömböt, melyen belevésve a Dunántúl látszik, a Balatonvidék, mely Kisfaludy Sándor szülőföldje és amely lelkesítette költészetét. A madár másik karma egy lant húrjaiba kap. A bronz emlék 1848-ban készült el, de akkor nem állíthatták fel s a Nemzeti Múzeumba került mint ereklye, hol az egyik folyosón elhelyezték. Fából csináltak neki talapzatot, melyen eme felírás volt: «Himfy-lant Kisfaludy Sándor emlékeűl, készíttették Magyar és Erdélyhon leányai. 1848.» Szalay Imre, a Múzeum igazgatója most szép kőtalapzatot készíttetett rozsdavörös svéd gránitból a Kisfaludy-emléknek s felállíttatta azt a park múzeum-utczai részén és szeptember 22-ikén, Kisfaludy Sándor születése napján Vilmos császár, általa elejtett szarvasokkal a karapancsai erdőben. Fáhr M. fénykép fölvételei. A vadásztársaság. Az első sorban állnak Vilmos császár, Frigyes főherczeg, Izabella főherczegnő és Henrietta főherczegnő, mögöttük balról jobbra : Dokupil főerdész, Nemegyei Ákos uradalmi igazgató, Rampelt udvari tanácsos, jószágkormányzó, báró Prónay százados, gróf St. Quentin főudvarmester, mellette a német császár orvosa, utána Löwenfeld tábornok, Izabella főherczegnő udvarhölgye és gróf Altenburg állnak. II. VILMOS NÉMET CSÁSZÁR A BÉLLYEI VADÁSZATOKON.