Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-27 / 39. szám - Kisfaludy Sándorra emlékeztető szobor a Nemzeti Múzeum kertjében (képpel) 645. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A német császár vadászatai (képekkel) 645. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
39. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM, mert hiszen mindenki követelheti, hogy méltányolják a munkáját. Tegyék azonban ezt szeretettel és nem erőszakossággal. A fölolvasást, melyet nagy érdeklődéssel hallgattak, hosszas éljenzés kisérte. Ballagi Géza az 1848-ki 20. törvényczikkről tartott fölolvasást, melynek teljes mértékben végrehajtását sürgette. Élénk tetszéssel fogadták ezt is, úgyszintén Hegedűs István «Szállá alá a poklokra» czímű költeményét, melyet mai számunkban közlünk. Hegedűs Sándor elnök végül rövid beszédben köszönte meg a tagok nagy számban való megjelenését s az ülést berekesztette. Délben lakoma volt, Hegedűs Sándor mondta az első felköszöntőt a királyra. Báró Bánffy Dezső az egységes magyar nemzeti állam kiépítésére, Beöthy László főispán a társaságra emelte poharát. Országos Magyar Szövetség alakulása Kassán. A Rákóczi-kiállítás berekesztése előtt, szeptember 19-ikén Kassán a megyeháza termében összejött gyűlés megalakította az Országos Magyar Szövetséget. A gyűlésen megjelent a felső vidék, Abaúj-Torna megye, Kassa város előkelősége, valamint a fővárosból is számosan. Gróf Eszterházy János, mint a gyűlés elnöke, kifejtette a szövetség czélját, amely összefoglalása a magyar társadalom összes erőinek a magyarság nagy nemzeti érdekei védelmezésére, hogy az ország magyarlakta vidéke ne nézze közömbösen azoknak küzdelmét, akik ez ország határai felé a magyarság védváraiban harczolnak az állambomlasztó törekvések ellen. Jancsó Benedek tanár, az ismert író ismertette azután az alapszabályokban nyilatkozó vezérgondolatokat. A gyűlés vita nélkül elfogadta az alapszabályokat. Elnökül Eszterházy János grófot, társelnökül Takáts Menyhértet választották meg. A tisztikar egyhangú választással alakíttatott meg. A választmányi tagok közül gróf Zichy Jenő mondott a megválasztásért köszönetet, kijelentvén, hogy a szövetséget anyagilag és munkájával támogatni fogja. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 649 MI ÚJSÁG? A válság. A magyar politikai világban egyik forrongás a másikat követi. Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök a német császár bécsi látogatása idejére fölment Bécsbe, hogy a magyar kormányt képviselje. Időközben többször volt kihallgatáson a királynál s jelentést tett a galicziai hadgyakorlatok befejezésekor Chlopyban kiadott legfelsőbb hadiparancs hatásáról is s az izgalom lecsillapítására javaslatot terjesztett elő, egy újabb legfelsőbb nyilatkozat kiadása iránt. Budapesten a politikai pártok szorongva várták az eredményt. A politikai körökben a tanácskozások egymást érték. A függetlenségi pártból a képviselőház összehívását kívánták gróf Apponyi elnöktől, aki május 24-ikére ki is tűzte az ülést. A szabadelvű pártban ezt megelőzőn szintén tanácskoztak a párt állásfoglalásáról és arról a formáról, melyben a chlopyi hadiparancsról nyilatkozzanak. Abban állapodtak meg, hogy ez a Ház elé terjesztendő határozati javaslat alakjában történjék. Szeptember 23-ikán a hivatalos lap külön kiadásban közölte, hogy Ő Felsége újólag kinevezte gróf Khuen-Héderváryt miniszterelnökké, és megbízta a kormány megalakításával. Ugyanekkor közölte a hivatalos lap az újonnan megbízott miniszterelnökhöz intézett királyi kéziratot, mely a chlopyi hadiparancs tartalmára vonatkozik. A nyugtalanság azonban nem csillapodott. Szeptember 23-ikán délelőtt a szabadelvűpártban megjelent gróf Khuen-Héderváry s Ő Felsége fölhatalmazásával tudatta, hogy a király fájdalommal és mély sajnálattal értesült, hogy hadiparancsa félreértésekkel találkozott. Este ismét tanácskozott a párt és elfogadta a gróf Andrássy Gyula által beterjesztett indítványt, mely kimondatni kivánja, hogy a miniszterelnöknek a korona felhatalmazásával tett nyilatkozata után a párt a hadiparancs további tárgyalásának szükségét nem látja. A függetlenségi párt azonban a harcz folytatását határozta el. A szeptember 24-ikére összehívott képviselőházi ülésre megjelent csaknem minden képviselő. Az országház körül is nagy tömeg sorakozott, be nem juthatván a terembe. A képviselők közt izgatottság uralkodott. Gróf Apponyi Albert foglalta el az elnöki helyet. A miniszterelnököt a függetlenségi párt nagy zajjal fogadta. Kossuth Ferencz a függetlenségi párt részéről felirati a javaslatot terjesztett elő, mely a hadiparancsot és miniszterelnökhöz intézett királyi kéziratot bírálja. Gróf Khuen-Héderváry, a mikor beszélni akart, a szélsőbaloldali padokról lárma akadályozta meg. Az elnök felfüggesztette az ülést. Amikor később a miniszterelnök tovább beszélt, Barabás Béla közbekiáltott: «Királyi szónak nem hiszünk.» A szabadalvű párt és néppárt erre legnagyobb felháborodásban tört ki, zajosan tilatakoztak, majd fölállva ismételve éljenezték a királyt. Az elnök a házszabályokra hivatkozva felszólította Barabást, hogy adja elő mentségét súlyos szavaiért. Barabás Béla fölállt, hogy szavait magyarázattal enyhítse, de a nagy zaj nem csillapult, mire ő kijelentette, hogy eláll a szótól. Ez után még zajos házszabályvita következett s végül elfogadták a miniszterelnök javaslatát, hogy a Ház addig ne tartson ülést, amíg az új kormány meg nem alakul. * Chlopy községről egyazon vidéken járt hazánkfia a következőket írja lapunknak : Chlopy Lembergtől délnyugatra fekszik, a Lemberg és Sztrij közti vasúttól nyugatra, körülbelül a két nagy várostól egyenlő távolságra. A legtöbb térképen nincs feltüntetve, mert össze van épülve a sokkal nagyobb Komarno várossal. Chlopy lakosainak száma 2640, Komarnoé 5239. Mind a két hely közel van a Dnyeszter folyóhoz, amely folyó áradásának gyakran ki van téve. Chlopy szétszórt házai hosszan nyúlnak el egy kis patak lapos, unalmas völgyének két oldalán, egész addig, ahol a patak beleömlik a Veraszyca folyóba. Komarnótól egy urasági kastély és annak parkja választja el, a két kis folyó összeszögelése felett emelkedő festőies halmon. Chlopy környéke unalmas, egyhangú dombvidék, amelyet széles, rétekkel fedett patakvölgyek ágaznak be. Új híd Budapesten. A budapesti eskü-téri hidat október 10-ikén megnyitják, valószínűleg a király jelenlétében. A merészen tervezett, egynyilású híd, melynek elkészítése és befejezése közben nem egy akadály támadt, a főváros kellő közepét köti össze, s bizonyára nagy hatással lesz Buda fölélénkülésére. A király megengedte, hogy Erzsébet-híd nevet kapjon. A kassai Rákóczi-kiállítás berekesztése. Kassán szeptember 20-ikán zárták be a Rákóczi-kiállítást. Az ünnepélyre több főiskola tanulói elmentek. A budapesti tudományegyetem ifjúsága küldöttséggel képviseltette magát. A kiállítás utolsó napjának egyik megható mozzanata volt Rákóczi bölcsőjének megkoszorúzása és elárasztása rózsákkal. A kis érczbölcsőt a kassai anyák az egész kiállítás alatt mindig ellátták friss rózsákkal. A kiállítást folyvást sokan látogatták. A berekesztő ünnepélyen Takáts Menyhért jászóvári prépost, a kiállítás nagybizottságának elnöke tartott beszédet, rámutatva a kiállítás erkölcsi és anyagi sikerére. «A kiállításnak kulturális jelentősége is volt — mondá. — A mi kiállításunk nyomán megindult az egész országban a Rákócziak örvendetes kultusza és így a kétszáz éves évfordulót, ha szerényen is, de lelkesedéssel ünnepeltük meg országszerte. A kiállítás erkölcsi sikere az is, hogy ennek nyomán a Rákóczi-szobor ügye előbbre jutott. A szobor alapját megvetette a kurucz Kassa városa, megkétszerezte ezt ez ideig a lelkes magyar közönség. A kiállítás után teljes önérzettel fordulhatunk a magyar közönséghez, hogy a Rákóczi-szobornak Kassán már két esztendő leforgása alatt állnia kell. A kiállítás végrehajtó-bizottsága nevében hálás köszönetet mondok a kiállítóknak. De hogy azután az ereklyék hozzánk jutottak és nagy történeti tudással, művészi érzékkel csoportosították, hogy az egész nemzet megértette, hogy a kiállítás nem politikai czélzatú, hanem kultúrintézmény, erre a nagy feladatra hazánk legjobbjainak egyike, Zichy Jenő gróf vállalkozott.» (Éljenzés.) A nagy hatást keltő beszéd után gróf Zichy Jenő szólt még, kiemelte Takáts Menyhért prelátus érdemeit. Tudatta, hogy a kiállításnak körülbelül 6000 korona tiszta jövedelmét 10,000 koronára egészítette ki. A közönség lelkesen éltette gróf Zichy Jenőt. Ezzel véget ért az ünnepi ülés. 5400 tanuló a budapesti egyetemen. A budapesti tudományegyetemen szeptember 23-ikán fejezték be a beírásokat. Még beiratkozhatnak október elsejéig akik tandíjmentességért folyamodtak és az önkéntes éveket szolgáló hallgatók. Beírtak 5460 hallgatót. Tavaly az első félévben 6300 hallgató volt. Ezt a számot az utólagos beiratkozásokkal az idén túlhaladják. A tandíjmentességért folyamodók összes száma: 1503, azaz az összes eddig beírt tanulók 27 százaléka. Az összes hallgatóknak mintegy tíz százaléka kapott egész- és mintegy öt százaléka fél tandíjmentességet. Az újonnan iratkozók közül csak a tiszta jeles érettségi bizonyítványt fölmutatóknak adtak egész tandíjmentességet. Kitüntetés: Dr. Hollán Sándor, a kereskedelmi minisztérium elnöki titkára, ki ez állásában évek óta nagy buzgalommal működik, elismerésül O Felségétől a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte el. Új czímernök. A király Vértessy Sándor elhúnyt kir. táblai elnök helyébe magyar kir. czímernökké Huszár Adolf miniszteri tanácsost nevezte ki. A bolgár fejedelem gyermekei Gömörben. Ferdinánd bolgár fejedelem gyermekei alkalmasint még hosszabb ideig maradnak a Koburgok gömöri birtokán. A fejedelem atyai aggodalmait a bulgáriai állapotok eléggé érthetővé teszik. A gyermekek mellett van nagyanyjuk, az agg Klementina herczegnő. Pohorelláról a herczegnő Boris és Czyrill herczegekkel és a két kis herczegnővel s a kísérettel, e hónap 15-én a balogi kastélyba költözött. Másnap, 16-án, érkezett Ágoston herczeg, a Koburg Fülöp herczeg öcscse. A balogi herczegi kastélyban a vendégek érkezése óta eleven az élet. Klementina herczegasszony komoly aggodalmak közt várja a Bulgáriából érkező híreket. Ferdinánd fejedelem külön futárral küldi Szófiából a fontosabb tudósításokat. Házasság: Gelléri Mór, kir. tanácsos, az országos iparegyesület igazgatója leányának, Gelléri Jolán kisasszonynak esküvője e hó 20-ikán ment végbe Besofszky Viktor mérnökkel. Negyvenéves találkozó. Szép emlékekig visszaterjedő találkozója volt azoknak, kik ezelőtt negyven évvel tették le az érettségi vizsgálatot a budapesti református főgimnáziumban. Az egykori 42 tanulótárs közül kilenczen jelentek meg Budapesten a találkozón. Köztük volt: Sárközy Aurél komárommegyei főispán, Beniczky Lajos Pestmegye alispánja, dr. Platthy Adorján földbirtokos, akit olvasóink Pásztói név alatt irt költeményei után jól ismernek, Madarcssy István kir. táblai biró, Gubódy Ottó kunfélegyházai városi főorvos, Farkas Emil dr., budapesti ügyvéd, Horthy Gyula és Török Béla birtokosok. A barátságos lakomán megjelent az egykori tanulótársak két hajdani tanára is: Vámossy Mihály és Farkas József. + II. Miklós ezár naponta átlag ötszáz magánlevelet és nem sokkal kevesebb írásbeli kérvényt kap. Ez utóbbiakat kivétel nélkül maga szokta elintézni. * Az indusok pusztulása. Az angol-indiai kormány legújabb statisztikai kimutatása szerint 1901-ben Kelet-India különféle tartományaiban kígyómarások által 22,810 ember pusztult el. A benszülöttek a kígyómarás okozta sebeket kivágják és hosszabb ideig eczettel borogatják. A kellő időben alkalmazott gyógykezelés rendesen jó sikerrel jár. Ugyancsak Kelet-Indiában a múlt évben a pestis 577,000 embert ölt meg, míg 1897-ben az áldozatok száma 56,000 volt. A folyó 1903-ik év első három hónapjában a pestisben 331 ezer ember halt meg, vagyis több, mint az egész 1901 -ik év folytán. Az iszonyú csapás folyton növekedik és csak a meleg hónapokban tűnik fel némi apadás, mely azonban a tél beálltával ismét megszűnik. Az angol orvosok szerint az annyira magasztalt Yersinféle pestis-serum semmit sem ér. Lévai István fényképe: A budapesti egyetemi ifjúság küldöttsége a kassai Rákóczi ereklye-kiállításon megkoszorúzza Rákóczi bölcsőjét. (A középen gróf Zichy Jenő áll, mellette Takáts Menyhért jászói prépost, tőle jobbra az ifjúság küldöttségének szónoka). HALÁLOZÁSOK LAUCSIK MÁTÉ, kir. közjegyző, szept. 19-én meghalt Érsekújváron, 73 éves korában. A gróf Ráday Gedeon kormánybiztossága alatt Szegeden működött kivételes törvényszéknek sokat emlegetett vizsgálóbírója volt, s az alföldi rablóvilág részeseinek kinyomozásában furfangjával és szigorúságával nagy hírre jutott. Emberismerete tájékoztatta, s a megérzett nyomon kérlelhetetlenül vezette a vizsgálatot. A néppel való érintkezéshez is nagy érzék-