Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-04 / 40. szám - Névtelen nemzetek 659. oldal / Vegyes kisebb czikkek és közlemények
•40. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 659 barátok komor alakjai pihentek, most a franczia és angol hölgyek divatos ruhái érintik a porondot selymes suhogással, csipkés lebbenéssel. Meg nem állhatom, hogy ne szóljak néhány szót arról, milyen érdekes a köztük levő különbség. Most értem, miért jobb kiránduló, gyalogló az angol nő, mint a franczia. Mialatt az angolok bátran, ruganyosan járták meg a várfalakat a maguk kényelmes cipőjében, a franczia nők majdnem mind lenn maradtak, mert a magas, befelé hajló sarkú «Louis XV» topán vagy a tűhegyes orrú, lakkbőrből való abbé-czipő a maga papírvékony talpaival, bizony nem bírja a gyaloglást meg a kövek érintését. Hanem aztán az a különbség az arczszínek között! A negyven éves angol asszony a maga sima, piros és fehér arczbőrével fiatalabb maradt a sok szabad levegőtől, mint a 28—30 éves franczia nő, akinek arczát a késői kelés, késői lefekvés, kevés gyaloglás, sok fűszeres étel kiszárítja, sápadttá teszi. A hegymászás, gyaloglás után a hibátlan, pompás fehér angol fogsorok derekas étvággyal látnak hozzá a sonkás, halas, bogysültes sandwichekhez; és hogy a franczia hölgyek miért húzzák a rövidebbet s miért elégesznek meg egy-két szem szőlővel, egy fél őszi baraczkkal, azt csak akkor értem meg, ha az angol nők szabad mozgású, sudárfa alakjáról azokra a kecses, de törékeny porczellánbaba-alakokra nézek, azokkal a nem is emberi alakokhoz való derekukkal. De viszont ami ruházatukat illeti, arra nézve érdekes, hogy amit mi otthon a kontinensen angol ruhának nevezünk, azt az angol nők hordják legkevésbbé és ők maguk «bécsi» divatnak nevezik. Az angol nő jelenlegi ízlését nem mondhatnám szerencsésnek; a gyáripar szép termékeit selyemben, csipkében aránylag olcsón kapja a középosztály is, de mivel az ízlés nem erős oldaluk, ezért sokkal többet alkalmaznak mindebből, mint amennyi a ruhának előnyére válik. Persze, az igazság az, hogy franczia nő is, angol is tud szépen öltözni, ha túlzásokba nem csap. A könnyedebb, díszesebb, de az utczai ruhák közül is nagyon csinos néhány új minta. Ha a franczia nő gátat vet a maga fényűzésre hajló ízlésének, takarosabb tud lenni az egyszerűségben, mint az angol nő s viszont ez, ha túlozni kezdi a díszt, nehézkes, túlterhelt ruhákat teremt, a franczia nő fényűzésével ugyan, de a franczia nő ízlése nélkül. Most aztán a vendégek is hazamentek, az angolok is hazatértek a tengerpartról a városba, de én azt hiszem, hogy ha a franczia és angol nők együttléte, egymással való érintkezése a divat felületes, mától holnapig élő kérdéseire lesz befolyással, viszont az angol és franczia gyárosok és képviselők most megindult érintkezése valamivel komolyabb dolgokban is érezteti majd hatását. Legalább ilyen jelek látszanak most, amikor hazatérve, mindenki megkezdi ismét a munkát itt, a világmunka egyik nagy központi műhelyében, Londonban. Gineverné Győry Ilona: NÉVTELEN NEMZETEK. Az európai népek mindegyikének megvan a maga történetileg kifejlődött, a hagyomány által szentesített nemzeti neve. Némelyek, köztük a magyar, nevüket a homályos őskorból, az őshazából hozták, mások, mint az olasz (Italiano) hazájuk nevétől nyertek nevet, ismét mások, mint a franczia, vagy angol, népkeveredés útján kialakult nemzet lévén, a keveredésben részt vett egyik néptörzs után (frank, angol-szász, stb.) neveztettek el. Az Európán kívüli világok lakóinak is megvan a maguk nemzeti neve, kivéve Amerika lakóit. Az Atlanti-tengeren túli óriási szárazföldön csakis a pusztulás útján levő, míveletlen őslakók dicsekedhetnek nemzeti névvel, bár ezt is, az indiánus nevet, az európaiak adták rájuk, ők nem igen vesznek róla tudomást. Az Amerikában politikai nemzetet alkotó népeknek ellenben nincs külön nemzeti nevük. Tudvalevőleg két nagy részre oszlik Amerika czivilizált lakossága : angolokra és spanyolokra; az előbbiek Éjszak-, az utóbbiak Közép- és Dél-Amerikában alkotnak államokat. Ezek közül sem az egyiknek, sem a másiknak nincs külön nemzeti jellegét kidomborító neve. A spanyolamerikaiak nem sokat törődnek ezzel, spanyolul beszélő amerikaiaknak vagy Amerikában honos spanyoloknak érzik magukat s ezzel beérik. Az Egyesült Államok lakóit azonban úgy látszik bántja névtelenségük, mert most sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, milyen nevet találhatnának maguknak. Európában egyszerűen amerikaiaknak nevezzük őket, de ez nem helyes név, mert egyformán alkalmazható rájuk is, meg a spanyol-amerikaiakra is. «Éjszak-amerikaiak »-nak se nevezhetők, mert ebbe a fogalomba beletartoznak Kanada és Britt-Kolumbia lakói is, akik pedig angol gyarmati polgárok. A «yankee» elnevezés sem alkalmas, mert eredetileg gúnynév, melyet az angolok adtak nekik a függetlenségi háborúban s Amerikában most se hallja mindenki szívesen. Nevezik még különösen az angolok «Jonathan»-nak is az amerikait, az angol John Bull példájára, de névnek az se név. Az Egyesült Államokban már pályázatokat is hirdettek egy megfelelő nemzeti név kitalálására s ezek egész sor nevet vetettek fel, melyek legnagyobb része az Egyesült Államok angol nevéből (United States of North America) vannak alkotva. Hyenek: Unida, United Statesman, Usona (a fentebbi angol név kezdőbetűiből alkotott szó), United Statsian, vagy csak egyszerűen Statsian vagy Statsien. Ez utóbbi kettő találkozott legtöbb tetszéssel, bár valami nagyon szerencsésnek ezek se mondhatók. Ilyesformán egyelőre bele kell nyugodniok a névtelenségbe. Különös dolog, hogy épen a világ egyik számra, vagyonra, politikai és mívelődési erőre legnagyobb nemzetének nincs meg a maga, külön nemzet voltát jelentő neve. Ennek azonban meg van a maga oka: az Egyesült Államok népe csak politikailag külön nemzet, néprajzilag, nyelvi tekintetben s eredetét illetőleg is teljesen angol, a nagy angol nemzettörzs egy önálló életre jutott ága. Pedig épen a külön eredet, nyelv, néprajzi jelleg adja meg a nemzet fogalmának alapját s nem a politikai különállóság. A svájczi olasz például, bár külön, Olaszországtól önálló állam polgára, mégis csak az olasz nemzethez tartozik, míg a politikailag külön állammal már nem bíró lengyelektől senki se tagadhatja meg, hogy külön nemzetet alkotnak. Az Egyesült Államok lakói is úgy vannak, mint a svájczi olaszok, a belgiumi francziák, az ausztriai németek: nyelvük az angol nyelv, irodalmuk az angol irodalom egyik ága, népsajátságaik is a másféle életviszonyok által módosult angol népsajátságok. Hatalmas külön államot alkotnak, nemzetet azonban nem. i PETROZSÉNY DÉL FELŐL. EGYVELEG. + Gyalog a föld körül. Ezelőtt három évvel két franczia: Faivet Albert és Biquet Károly 25 ezer frankba fogadtak, hogy pénz nélkül s gyalog körül utazzák a földet. 1900 augusztus 31-ikén, mindössze 25 kilogramm súlyú podgyásszal indultak, a nagy utat legalább egyikőjük csakugyan megtette s az egyik utas, Faivet, Berlinbe érkezett, hol nagyon érdekes felolvasást tartott. Társa, Biquet, már Törökországban meghalt s így Faivet csakis kis kutyája társaságában tette meg az egész utat. Faivet hű kutyáját, ha megsántult, ölében vitte, Szibériában pedig — nehogy a nagy hidegben elpusztuljon — egy róka bőrébe varratta be. Faivet 35 ezer kilométer utat tett meg s ezen idő alatt nem kevesebb, mint 115 pár czipőt használt el. Fogadását elvesztette ugyan, mert betegségek, valamint Biquet halála miatt több mint hat hónapi időt mulasztott. * Francziaországban a válások száma 1885-től kezdve évről-évre rohamosan 1885-ben csak 4640 házasságot szaporodik. Míg bontottak fel, 1900-ban már 9300-at. Németországban a válások szintén óriási arányban szaporodnak, mert ezek száma, míg 1885-ben 8000 volt, már 1900-ban 12000-re szaporodott. A Kelet- Afrika partjain a benszülött szerecsen lakosok közt különös betegség ütött ki, melyet az angol kormány által a helyszínére küldött orvosok «lethargus»-nak neveztek el. A beteg — többnyire fiatal férfi — minden előzetes részullét nélkül egyszerre elálmosodik és elalszik. Husz-huszonegy napig tartó folytonos alvás után a halál múlhatlanul bekövetkezik. Ha az alvót ezen idő alatt nagy nehezen felébresztik, hogy valamit egyék, erre képes ugyan, de azután rögtön ismét mély álomba merül. * A szagok felvétele. A tej a körülötte lévő tárgyak szagát könnyen felveszi, miért is szagos tárgyakat távol kell tőle tartani. így áll a dolog a borral és szőlővel is. Elzászban, hol kreozóttal telített szőlőkarókat használtak, a szőlők kreozót ízét nem lehetett félreismerni s az ily szőlőkből készült bor szintén kreozót ízű lett. Egy nagy vágóhid közelében ültetett szőlőtelep szőlője a rothadt hús szagát vette fel, így szintén kisebb szigetek szőlőtelepein