Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-04 / 40. szám - Czigányzenekarok hangversenye a Népszinházban (arczképekkel). Markó Miklós 664. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
40. SZÁM. 1903.50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. Borsó födelén apró rézfejű szegekkel kiverve Szegedy Róza nevének pár betűje és a kereszt volt. A koporsófedelet Darnay Kálmán óvatosan fölszedvén, a bizottság Szegedy Rozáliának úgyszólván teljes csontvázára lelt, melyen épségben maradt a ruházat is. A rendkívül dús hajzat egészen ép állapotban köríti a koponyát, mely a fejből egyedül maradt épen, míg a fej többi része elkorhadt. A haj színe világos gesztenyebarna. A koporsóban volt még egy ép olvasó kis kereszttel és egy pár arany függő. Az egyik függő logója egy kis kereszt, a másiké világos piros szinű ékkő. A bizottság a talált csontokat, ruházatot, fülbevalókat és az olvasót a sírból kiemelte és érczkoporsóba helyezte. Az érczkoporsót beszentelték s Kisfaludy Sándornak a sümegi római katholikus temetőben levő sírboltjában helyezték el. Szegedy Rozália kiüresített sírjába a koporsó maradványait visszahelyezte s a sírt betemettette a bizottság. Háziasszonyok, elővigyázat! Az a rendkívüli kedveltség, melynek a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé évek hosszú során át örvend, mindég újabb utánzatokat hoz létre. Hogy ezektől kellőleg megóvhassuk magukat, kérjük mindenkor csakis a «valódi» Kathreinert, és vizsgáljuk meg a csomagot minden vásárlás alkalmával, hogy rajta van-e Kneipp páter arczképe mint védjegy és a Kathreiner név. Balog Károly (Budapest), Banda Marczi (Budapest). Ifj. Berkes Béla (Budapest). Farkas Pali (Budapest). Hamza Miska (Nagyvárad). Magyari testvérek (Debreczen). Kiss Jancsi (Balatonfüred). Kóczé Antal (Budapest). Lukács Károly (Budapest). Pege Károly (Budapest). Rácz Gyula (Nagybecskerek). Rácz Laczi (Budapest). Rácz Pali (Budapest). Sovánka Nándor (Nyitra). A NÉPSZÍNHÁZBAN TARTOTT VERSENYEN ARANYÉRMET NYERT CZIGÁNYPRÍ MÁSOK. Vörös Elek (Budapest). HALÁLOZÁSOK. Kazinczy Ferencz leánya, özv. krajnikfalvi KRAJNIK IMRÉNÉ, szül. Kazinczy Eugenia, elsőszülött leánya a nagy írónak, 96 éves korában szeptember 25 ikén meghalt Budapesten. A negyvennégy év óta özvegy matróna teljes visszavonultságban élt cselédjével a fővárosban, kivált tíz év óta, hogy szeme világát elvesztette. Csak régi, bizalmas ismerőseivel érintkezett. Az atyjára vonatkozó emlékeket mintegy húsz évvel ezelőtt az Akadémiának és Nemzeti Múzeumnak adományozta. Halálát leánya, Offenheimer Gyula kassai közjegyző neje gyászolja. Offenheimer néhány év előtt a király engedélye folytán a Kazinczy nevet vette fel, a család nemességével együtt. Az elhúnyt agg nő holttestét szeptember 27-ikén szentelték be és Széphalomra vitték a családi sírboltba. A ravatalt elborította a sok koszorú, köztük volt az Akadémiáé is ezzel a fölirással: «Kazinczy Ferencz Eugénia leányának — A Magyar Tudományos Akadémia.» A beszentelésen megjelent Szily Kálmán, az Akadémia főtitkára, Beöthy Zsolt, a Kisfaludy társaság elnöke, Szana Tamás, a Petőfi-társaság titkára. BETHLEN GERGELYNEK, a szabadságharcz vitéz huszárezredesének hamvait családja szeptember 29-ikén új sírba helyezte a kolozsvári temetőben, az időközben rendezett családi sírboltba. Az elkorhadt koporsóból a még ép csontokat kiemelték s egy új koporsóba helyezték. Az új sírnál a kőszarkofág alá légmentes üvegbe zárt pergamentet tettek, melyen Bethlen Gergely élete és a hamvak áthelyezésére vonatkozó adatok vannak röviden följegyezve. FALB RUDOLF, az ismert időjós szeptember 30-án meghalt Berlinben, 65 éves korában. Évek óta jósolt földrengéseket és időjárásfordulatokat, de a szaktudósok nem fogadták el tanait a hold befolyásáról a föld légkörére, valamint arról, hogy a napfoltok összefüggésben volnának az időjárás változásaival. Falb éveken keresztül kiadta az ő időjósló naptárát, amelyben pontosan fel voltak sorolva a kritikus napok. Jóslata nem igen vált be, de a kíváncsiságot sikerült felébreszteni. Elhúnytak még a közelebbi napokban: KUCSOVSZKY LAJOS kanonok, a nagyváradi róm. kath. káptalan tagja, 70 éves korában. — POLYÁKOVICS ALAJOS 48-as honvédfőhadnagy, nyug. főgimnáziumi tanár Szabadkán, 77 éves korában. — TÍMÁR GYÖRGY 48-as honvédhadnagy, uradalmi mérnök, Sikulán, 73 éves korában. — BALEK ANTAL, 48-as honvédőrmester, volt kereskedő, 86 éves korában, Esztergomban. — Réthei FADGYAS JÁNOS, 48-as honvédfőhadnagy, volt felső-muraközi gyámszolgabíró, 80 éves korában Rácz Kanizsán. — PLATTHY GYULA földbirtokos, a nagy-palugyai evang. egyház felügyelője, 77 éves korában F.Kézsmárkon. — ROMÁNYI ISTVÁN ügyvéd, Máramaros vármegye tb. főügyésze, a «Máramarosi Híradó» felelős szerkesztője 58 éves korában Máramaros-Szigeten. — BOGYAY AURÉL csabrendeki földbirtokos, 45 éves korában, Csabrendeken. — FASSIE SÁNDOR, Nagyvárad város rendőrkapitánya, 48 éves korában, Nagyváradon. — Dr. KLEIN ÁRMIN ezredorvos, aki 35 esztendeig állott a hadsereg szolgálatában, Budapesten. — Dr. GERTINGER ügyvéd, Zombor város volt tanácsnoka, a zombori evang. hitközség felügyelője, Meránban, életének 43-ik évében. — Dr. Pilisi NEY BÉLA kir. alügyész, 29 éves korában, Budapesten. — PELLER ÁGOSTON, nyug. székesfővárosi tanácsi kiadó, 62-ik évében, Budapesten. — DÉRI (Schaeffer) TIVADAR színész, aki legutóbb a székesfehérvári színtársulat komikusa volt, Budapesten, 23 éves korában. ZOMBORY LIPÓTNÉ, szül. Auffenberg Erzsébet, néhai Zombory Lipót 48-as honvédszázadosnak, Máramaros vármegye volt főjegyzőjének özvegye, 91 éves korában Budapesten. Az elhunytat, ki unokahuga volt Ormai Norbertnek, az Aradon 1849-ben kivégzett tábornoknak, kiterjedt rokonságon és gyermekein kívül huszonnyolcz unokája és tizenhét dédunokája gyászolja. — Jobaházi báró DÖRY ANDORNÉ, szül. gróf Kinsky Irén, életének 60-ik évében Brixenben, honnan Zombára vitték a családi sírboltba. — Özv. SIR NÁNDORNÉ, szül. Gánóczy Anna, Miskolcz város köztiszteletben élt polgárnője, 81 éves korában Kenderesen. Szerkesztői üzenetek. F. J. A biblia már 350 különféle nyelvre van lefordítva, s az emberiségnek mintegy kilencz tizedrésze olvashatja a saját anyanyelvén. «Katona élet» és «Egyszerű történet» Elbeszélések. Mind a két kis dolgozat nagyon sablonos, gén megírva. A dagályos részek, rég elkoptatott gyenközhelyek is csak ártalmára vannak a munkának. Mindkét dolgozat távol áll attól, hogy közölni lehetne. Hej be gyorsan. Töltsetek bort. Az elsőben van egy kis hangulat, de nem elég arra, hogy az olvasó lelkébe is átáradjon. A másik afféle semmitmondó szentimentális bordal, régmúlt irodalmi ízlés hangján, amely ma már nem kelthet hatást. Az én édes anyám. Mezőn. Az utóbbi a jobb, talán sorát ejthetjük. Daloljatok csak. Lelkes kis vers, jól is van verselve. Egy lépés választja csak el attól, hogy megközölhető legyen, de ezt az egy lépést nem tette meg. Haldokló szerelem. Otthonomba stb. Ügyes a formájuk, de kevés a mondanivaló bennük; szinte kár a jó rímekért. Alvófélben. Édesapámhoz stb. Törekvése, hangja föltétlenül elismerésre méltó; magyarossága, egyszerűsége, közvetlensége, a hamis pátosz kerülése rokonszenvet kelt. Az egyszerűség azonban gyakran válik verseiben prózaisággá s lapos ott, ahol csak közvetlen akart lenni. Nincs elég művészi elem munkáiban s ezért nem is tehetnek igazi hatást. Nem közölhetők. De profundus. Előbb a verselés elemeit kellene elsajátítani s csak aztán törekedni nyilvánosság felé. A párisi nagy áruház égése. Az efféle a esetekből nem lehet költői tárgy, még az sem tudna velük semmit csinálni, akiben van költői tehetség.