Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-11 / 41. szám - Deák Ferencz barátai 676. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak
676 VASÁRNAPI újság, 41. szám, 1903.50. évfolyam. E czélból az állványoknak négy, egyenként 50 méter széles nyílásuk volt, a melyeket egyegy külön vashiddal hidaltak át. Ezek a vashidak most használat után közúti hidaknak használhatók fel, a mi részben már meg is történt. Még ugyanaz évben a téli jégzajlás előtt a lánczokat teljesen felszerelték és az állványokat eltávolították. Az 1901. év tavaszáig a merevítő tartók és a pályaszerkezet egy része is elkészült. Ebben az időszakban a budai hídfőnél az építés vezetői parányi elmozdulást vettek észre, erről a miniszternek jelentést aki ennek alapján szaktanácskozmányt tettek, hívott össze, amely megállapította, hogy semmiféle komoly veszély nem forog fenn. Óvatosságból azonban egyelőre beszüntették a munkálatokat és a megfigyeléseket tovább folytatták. Ez azt eredményezte, hogy ez a kezdettől fogva, igen jelentéktelen elmozdulása a hídfőnek folyton csökkent, míg végre meg is szűnt. Tekintettel azonban arra, hogy a híd teljes súlyából még több mint 30 százalék hiányzott, az értekezlet megállapította még azokat munkálatokat, amelyek a hídfőknél még pótotólag végrehajtandók azoknak megerősítése czéljából: a hidfők két külön álló teste összefalazandó és eléjük is megfelelő falazat építendő, ezenfelül a hidfők felett szobrok elhelyezésére alkalmas talapzatok létesítendők. Ezek a munkálatok egymásután elkészültek úgy, hogy folyó évi szeptember hóban a hid forgalomképes állapotba jutott. Szeptember hó 20-tól a hó végéig megtartatott a hid próbaterhelése, mely alkalommal a hídpálya minden négyzetméterére 450 kilogramm súly helyeztetett el, úgy, hogy a nagy medernyílásra több mint 130 ezer bazalt és gránit koczka esett, ami körülbelül 35 ezer ember súlyának felel meg. A próbaterhelés eredménye igen kedvező volt. A vasszerkezetnek behajlásai a kiszámítottnál jóval kisebbek voltak, nevezetesen medernyílás teljes megterhelésekor a híd közepén a behajlás 280 milliméter helyett 230 milliméter volt, a nyílás kétharmad részének megterhelésekor pedig, amikor ezen hidrendszernél a legnagyobb behajlásnak kell mutatkoznia, 350 milliméter helyett csak 280 milliméter volt. A hidfők falazatában elmozdulást egyáltalán nem észleltek. Mint érdekesebb adatokat, fölemlítjük még, hogy a vasszerkezet összes súlya 110 ezer métermázsa, amiből 47 ezer métermázsa a lánczokra és függő vasakra, 24,000 métermázsa a merevítő tartókra, 24,000 a két vaskapuzatra és 15,000 métermázsa a hídpályára és egyéb vasszerkezetekre esik. Az út burkolatát képező aszfaltbeton és fakocska súlya 70,000 métermázsa. Egy-egy hídfő falazatának tömege, a szobortalapzatokat is beleszámítva, 17.000 köbméter. A hidat a kereskedelemügyi minisztérium Dunahíd-építési osztálya tervezte és ugyanaz vezette az építési munkálatokat is. Ez osztály főnöke Czekelius Aurél miniszteri tanácsos, helyettes főnöke Szántó Albert műszaki tanácsos, tagjai Nagy Virgil műszaki tanácsos. Gruber, Beke, Pischinger, Viczmándy és Gállik főmérnökök voltak. A híd vasszerkezetét a magyar kir. államvasutak gyára, a hídfőket, pilléreket és a pályaburkolatot Gross E. és Fischer Henrik czégek, az előépítményeket a Schlick-féle gépgyár, a szobortalapzatokat Zsigmondy Béla mérnök, a vasdíszítő munkálatokat Árkay Sándor készítette. Láng Lajos kereskedelmi miniszter, minisztersége első perczétől fogva a legbehatóbban foglalkozott a hídépítési munkálatokkal, amelyeket majdnem naponkint megszemlélt. Főleg az ő buzgalmának volt köszönhető, hogy a nagy mű egy hid történetében szokatlan «viszontagságok» után—ily hamar át volt adható rendeltetésének. DEÁK FERENCZ BESZÉDEI Második kiadásban bocsátotta közre a Franklin-Társulat annak a nagy terjedelmű és még nagyobb történeti érdekességű hat kötetes gyűjteménynek első három kötetét, melyben Kónyi Manó kiadta Deák Ferencznek összes beszédeit. Már a gyűjtemény tulajdonképeni anyaga, maguk a beszédek, rendkívüli érdekkel bírnak mindenkire, aki nemzetünk történetének közelmúlt időszakai iránt érdeklődik s a gyűjtemény szerkesztője ezt még fokozta azokkal a bevezetésekkel, magyarázatokkal, egykorú levelekkel, hirlapi czikkekkel, stb., amelyeket az egyes beszédek megértetése végett közöl. A gyűjtemény lapjait forgatva, elvonul előttünk egész története annak a kornak, melyben Deák élt és munkálkodott, megismerjük belőlük minden felmerült fontosabb kérdésben nemcsak Deáknak, hanem a kor legtöbb jelesebb férfiának nézetét is. Kónyi Manó megbecsülhetetlen szolgálatot tett történetirodalmunknak e roppant anyag összegyűjtésével és lelkiismeretes feldolgozásával. A három első kötet első kiadása már évek előtt elfogyott, s most, midőn Deák Ferencz nagy történeti alakja, születésének közelgő századik évfordulója alkalmából a rendesnél is nagyobb érdeklődés központjává lesz, alkalmas időben jelent meg a második kiadás, mely e mellett számos becses új közleménnyel is bővült. Különösen a kiegyezést közvetlenül megelőző A HID ÉLÍTÉSE 1901 JUNIUS HAVÁBAN. AZ ERZSÉBET-HID BUDAPESTEN. Erdélyi fényképe.