Vasárnapi Ujság – 1903

1903-10-18 / 42. szám - Deák Ferencz szülőföldéről (képekkel). Eötvös Károly 693. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak

694 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 42. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. október hó 17-ikén született. Ez a Ferencz és Antal nevet kapta. Ez volt a második Ferencz s Antal neve sze­rint a második Antal. Az első Antal akkor már tizenötödfél éves volt. Ebből a második Ferenczből lett a haza bölcse. A söjtöri anyakönyvbe így van az akkori divatos latin nyelven bevezetve : Anos 1803. Die 17. 8-bris. Infans: Francis­cus et Antonius. — Parentes: S. D. Franciscus Deák. I. Cottus Zaladi. Assessor. S. D. Elisa­betba Zibrik. — Levantes: 8. D. Ignatius Her­telendi. Tabulae Districtualis Assessor. S. D. Anna Deák. — Minister: Joannes Baranyai. — Locus: ex Söjtör. Magyarúl is nagyon egyszerű a följegyzés, így szól: 1803-ik év október 17-ik napja. A gyermek: Ferencz és Antal. — A szülők: Tekintetes Deák Ferencz úr, nemes Zala vármegye táblabirája. Tekintetes Sibrik Erzsébet asszonyság. — A keresztszülők : Tekintetes Hertelendy Ignácz úr, kerületi táblabíró. Tekintetes Deák Anna asszonyság. •— A lelkész : Baranyai János söj­töri plébános. — A helység: Söjtör. Se több, se kevesebb, de elég is. A keresztszülök tehát közeli rokonok voltak, unokatestvérek. A keresztapa az újszülött öreg­anyja, Hertelendy Anna után, a keresztanya pedig apja után. Hogy az újszülött világrajötte édes jó anyjá­nak életébe került, mindenki tudja általában. Az alig 32 éves, fiatal, erős anya meghalt a szülésben. A szülés körülményeiről azonban a hagyo­mány nem egy módon emlékezik. De a hagyo­mány elbeszéléseit csak úgy érthetjük meg, ha a söjtöri kastély beosztását s lakószobáit meg­ismerjük. A beosztás s a lakószobák ma is úgy vannak, mint száz évvel ezelőtt, sőt úgy vannak az éjszaki oldalhoz toldott földszintes féltetejű házacska kivételével, mint a­hogy azokat idősb Deák Ferencz építette. Lássuk először az emeletet. Az emeleten tágas lépcsőházba, tágas elő­szobába érünk, melynek ablakai az udvarra néznek. Akkora ez az előszoba, mint akármelyik nagyobb lakószoba. Ebből jobbra az udvarra néző sarokszoba, szemközt a kertre néző kö­zépső szoba nyílik. Balról a padlásra följárás. A kertre három szoba van, egymásból nyíló. S ezeken kívül az udvarra néző most említett sarokszoba. Az öreg Deák Ferenczék az emeleti négy szobát lakták. Földszinten volt az előszoba, vendégszoba, konyha, cselédlakás, pinczetorok. Ha sok volt a vendég, az emeleten is egy-két szobát át lehetett engedni a vendégeknek, sőt az úrnő szobáján kívül valamennyit is. Csakhogy ebből időnként némi kis kellemet­lenség lett. A rokonság nagyszámú volt. Az úrnőnek kilencz vagy tíz élő testvér­e Győr- és Vas­megyében. Sokan voltak a Deákok és a Herte­telendyek is, a fiági és nőági közel rokonok. Egy-egy névnapon, születésnapon, családi ün­nepen, búcsún, szüreten, osztálykor sok vendég jött össze vidékről. Az elhelyezkedés azért nem sok gondot okozott. Asszonyok, leányok, kis­gyerekek külön szobákban, férfiak más szobák- Háry Gyula rajza. DEÁK FERENCZ SZÜLŐHÁZA SÖJTÖRÖN. A PUSZTA-SZENTLÁSZLÓI KASTÉLY. EMLÉKEZETES HELYEK DEÁK ÉLETÉBŐL. — A „Vasárnapi ÚJjság" kiküldött fölvételei után, A DEÁK-PADOK A PUSZTA­SZENTLÁSZLÓI KASTÉLY PARKJÁNAK GESZTEN­YEFÁI ALATT.

Next