Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-18 / 42. szám - Deák Ferencz szülőföldéről (képekkel). Eötvös Károly 693. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
41. SZJIM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 695 ban. Ágybéli volt elég minden falusi uriháznál. Akár egy mai vendéglőben. Azonban az úrnő szobája az emeleten a lépcsőföljárat mellett levő sarokszoba volt. Ennek ajtaja nem lehetett a lépcsőházi előszobára. Ennek ajtaja a középső szobára nyílt. Ámde, ha a ház tele volt vendéggel s még a középső szoba se volt szabadon, merre mehetett akkor ki az úrnő az ő hálószobájából földszintre, konyhába, éléskamrába s egyéb helyre ? Ha pedig gyöngélkedett, miként jutott be ő hozzá észrevétlen orvos, bába, kenőasszony, szakácsné, szobaleány, majorosné? S a kis gyermekek is miként látottak-futottak be és ki szobájában? A vendégeken keresztül nem lehetett. Gondolt hát egyet az elmés úrinő. Az ő szobájából egy keskeny, alacsony kis mellékajtót vágatott a lépcsőre s a lépcsőről egy kis oldaltoldalékként két lépésű melléklépcsőt csináltatott a kis ajtóhoz. Szabadon járhatott ki és be. Ez a kis ajtó az a rejtélyes ajtó, melyről a család kebelében s még inkább a környékbeli tereferélők közt annyi mesét szőttek. A hagyomány szerint ezen a kis ajtón vitték föl szobájába az anyát, mikor Deák Ferenczczel vajúdott. Erre nem volt semmi ok. A vajúdó anyát sokkal kényelmesebben szállíthatták ki is, be is a kényelmes középső szobán át, mikor annak lépcsőházi ajtaja csak három lépés távolságra van a rejtélyes kis ajtótól. Olyan beszéd is van, hogy az anyát épen abban a pillanatban lepte meg a vajúdás, amikor a kis ajtón kilépett s annak kényelmetlen lépcsőjén megtántorodván, ott szülte el gyermekét kellő segítség nélkül. S hozzáteszik, hogy az újszülött még le is gurult a lépcsőn. Hát hiszen szerencsére a haza bölcsének ez se ártott meg, de azért ez se valószínű. Birtokomban van az idősb Deák Ferencznek egyik levele, melyben József öcscsét felesége haláláról s kis fia születéséről bizalmasan értesíti. Gyönyörű levél. De benne csak keserű fájdalmát irja le a nagy gyász fölött. Ha rendkívüli körülmények közt következett volna be a halál: majdnem lehetetlen, hogy erről bármily röviden meg ne emlékezett volna s a különös halálokot meg ne említette volna. Sibrik Erzsébet ekkor 32 éves volt, az apa, idősb Deák Ferencz pedig 42 éves. A legszebb kor házasfelek életében. Minden örömnek és boldogságnak részesei még, de az ifjúkor lázas izgalmaitól menten, már nyugodtan, csak egymás boldogságáért s gyermekeik jóvoltáért élhetnek. Az apa se élt soká ezen túl. Négy év s három hónap múlva meghalt 1808. évi január 25-én. De Söjtörön nem maradt tovább. Ahol életrehalálra szeretett hitvese elhunyt, azt a helyet el kellett hagynia. Magával vitte kedves halottját Kehidára. A földszinten van egy szoba, mely egyenesen nyílik a nagy előszobából. Ez most a postahivatal helyisége. Ennek falán az éjszaki oldalon van egy családi czímer még idősb Deák Ferencz életéből. Ő maga gondolta ki ezt. Két tojásdad alakú paizs dől egymásra. A baloldali paizs mezején van az irásra könyöklő kar, kezében iótollal. Ez a Deákok nemesi leveléből van kivéve. A jobboldali paizs mezején van idősb Deák Ferencz monogrammja, névjelzője. Gyakran levelezés közben neve aláírásaként is használta ezt. Lerajzoltam magam A DEÁK-CSALÁD SÍRBOLTJA A KEHIDAI TEMETŐBEN. A KEHIDAI KASTÉLY. A NYIRLAKI KASTÉLY. EMLÉKEZETES HELYEK DEÁK ÉLETÉBŐL. A „Vasárnapi Újság" kiküldött fényképészének fölvételei után.