Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-18 / 42. szám - Deák Ferencz emléktáblája Nagy-Kanizsán (képpel) 703. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
44. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 703 birtokok nagy részének jelenlegi tulajdonosa birtokában vannak s ezúttal lapunkban kerülnek először nyilvánosságra. Deák atyjának, anyjának és nagyanyjának névaláírását másolatban közöljük Eötvös Károly tulajdonában levő levelek után. Bemutatjuk még azokat a zalamegyei helyeket is, melyekhez Deák életének emlékei fűződnek. Söjtöri szülőházát, melyet Zala vármegye kegyelete emléktáblával is megjelölt, újabb időben kissé átalakították; mai számunkban közöljük a renoválás előtti és utáni képet is. Deáknak a családi birtokokból tudvalevőleg Kehida jutott örökségül; itt van eltemetve bátyja s a követségben elődje, Deák Antal, a családi sirboltban. Egy időben Deák a nyarat a zalai Puszta-Szent-Lászlón szokta tölteni rokonai, az Oszterhuber-család körében. A Sümegtől Kehidára vezető útban Sümegtől nem messze esik Nyírlak, id. Tarányi Ferencz tulajdona, melynek kastélya szintén sok Deákra vonatkozó emléket őriz. Hasonlókép kedves pihenő helye volt Deáknak Rátót, a hol többször töltötte a nyarat Széll Kálmán családja körében. A rátóti kastély szép parkjában, egy patak közelében néhány százados tölgyfa áll, ezek árnyékában szokott Deák üldögélni. E fák képét lapunk 1901. évi 36. számában közöltük. Deák Ferencz tudvalevőleg 1859-től fogva tizenöt évig az «Angol királynő» szállodában lakott. Itteni egyszerű szobája történeti jelentőségre jutott általa; ide gyűltek össze eszmét cserélni, irányt, felvilágosítást kérni a hazafiak, itt döntöttek az ország politikájáról nem egyszer s a kiegyezés után itt látogatta meg Deákot a király 1874 márczius 11-én. A szálloda nagyjában ma is abban az állapotban van, amilyen akkor volt, illetőleg ahogy az 1838-iki nagy árvíz után felépítették. Csak a környezete változott meg. Deák lakása két egyszerű szobából, társalgóból és hálószobából állott, nagyobbára azokkal a bútorokkal berendezve, melyek most a múzeumi Deák-szobában láthatók. Ugyancsak mai számunkban található annak a háznak a képe, melyben Deák meghalt. Ez az Egyetem-tér 6. számú Hadik-ház, amelyben lapunk szerkesztősége is volt évek hosszú során keresztül. Deák e háznak első emeletén lakott élete végszakában Széll Kálmán családjával. Deáknak két szobája volt: a kapu fölött s a kaputól balra eső szoba. Abban a két ablakos sarokszobában halt meg, a melynek ablakai balfelől az első emelet szélén láthatók a képen. A házat 1898-ban lerombolták s helyén most a Kaplony-utcza van. A Nemzeti Múzeum egyik kegyeletes érdekű látványossága a Deák-szoba. Röviddel Deák halála után ide gyűjtötték össze emléktárgyait. A szobát egyik képünk abban az állapotában mutatja be, amint nemsokára Deák halála után berendezték, a sírjára küldött tömérdek koszorú szalagjaival s azokkal a bútorokkal, melyeket élete utolsó éveiben használt. Egykori tulajdonosuk egyszerűségét bizonyítják e bútorok íróasztalán, melyet külön képen is közlünk, ott vannak írószerei, fölötte Vörösmarty Mihály arczképe, egy a rátóti kastélyt ábrázoló kép, az asztal mellett egy tartóban esernyője és sétabotjai. Az íróasztal előtt hatalmas medvebőr fekszik a padlón. A szobában van még az a nagy karosszék, melyben ülve Deák kilehelte lelkét, továbbá egy fogas Deák ruháival, az a díszes hímzett karosszék, melyet a zalai nők ajándékoztak neki. Itt őrzik azt a kis cziprus-ágat, melyet Kossuth Lajos küldött Deák koporsójára. S még egy megható emléktárgyat is talál itt a kegyeletes néző : Erzsébet királyné Deáknak. levelét, melyet 1869 április 14-ikén írt Deák emlékét Budapesten tudvalevőleg két művészi emlékművel örökítette meg a nemzet: a Huszár Adolf által készített nagy emlékszoborral a Lánczhíd előtti Ferencz József téren s nagyszabású díszes mauzóleummal a Kerepesiúti temetőben. A mauzóleumot Gerster Kálmán tervei szerint építették, belsejében Stróbl Alajos szép márvány-sarkúphagja egy Deák holttestére gyászolón ráboruló nemzőt ábrázol. DEÁK FERENCZ SOJTORI SZÜLŐHAZA AZ ÁTALAKÍTÁS ELŐTT. SOJTOR FŐ UTCZÁJA. DEÁK FERENCZ EMLÉKTÁBLÁJA NAGYKANIZSÁN, Zalamegyében, a haza bölcsének szülőmegyéjében, ez a második műemlék, mellyel a nagy ember emlékét megörökítik. Szobrát már régebben felállította a megye kegyelete Zala-Egerszegen, hol politikai pályafutását megkezdette. Vasárnap, f. hó 18-ikán a nagykanizsai főgimnázium, hol az 1813/14—1816/17. években tanuló éveit töltötte, lerójja Deák Ferencz iránti kegyeletét és leleplezi az emléktáblát, melyet a város megbízásából Teles Ede jeles szobrászunk készített bronzból. Az impozáns és igazán művészi színvonalon álló emléktábla két méter hosszú és 90 centiméter magas. A dombormű teljesen profilban ábrázolja Deák Ferencz fejét, azokkal a jellemző, érdekes, vonzó vonásokkal, melyek Deák Ferenczben a gondolkozót, az erőt, a nagy akaratot tüntetik fel. A kitűnő művészettel készített emléktábla a nagykanizsai főgimnázium mostani épületén csak ideiglenes elhelyezést nyer, minthogy az építendő új főgimnáziumi épületre fogják annak idején átvinni. Dr. Ny. S. AZ ERZSÉBET-HÍD. A főváros új hídját október 10-ikén délelőtt nyitották meg, zuhogó esőben. A környéken levő házakat földíszítették. A híd karjára is végtől-végig nemzeti lobogókat helyeztek el. A pesti hidfő előtt tölgyfalombos diadalív emelkedet, jobb oldalt állt a sátor a királyi vendégek számára, vele szemközt baloldalon tribün a meghívottak részére. A várt látványosságot azonban elrontotta a kellemetlen idő. Akik a hídfőnél gyülekeztek, esernyők alatt várakoztak, a szomszédos úton épült paloták ablakából is sokan nézték a hídavatást. A király képviselőjét, József főherczeget váró, díszmagyarba öltözött társaság még esernyő alá sem menekülhetett. Ott voltak a miniszterek, állami méltóságok, polgári és katonai hatóságok. Tizenegy órakor érkezett meg József főherczegnek, a király képviselőjénekfogata. Ő Fensége Klotild főherczegasszonnyal együtt jött. Láng Lajos kereskedelmi miniszter üdvözölte a főherczeget; beszédében említette az új híd közlekedési fontosságát s kérte ő felsége képviselőjét, a hid megnyitására. József főherczeg válaszában hangoztatta, hogy a főváros díszére szolgáló hidat magyar ipar alkotta és hogy a név, melyet visel, mélyen be van vésve minden magyar szivébe. A hidat azzal a kívánsággal nyitotta meg, hogy boldogúl éljenek mindazok, a kik rajta járni fognak. Láng miniszter még bemutatta a főherczegi párnak a híd tervezőit és építőit: Czekélius Aurél miniszteri tanácsost és Szántó Albert műszaki tanácsost. Az egyre szakadó esőben a főherczegi pár hidalába ült, aztán a többi előkelőség is követte példáját, a közönség azonban gyalog haladt végig a hídon. Szemközt a budai hídfőnél ezrek lepték el a Gellért-hegy oldalán a Gellért-szoborhoz vivő lépcsőzetet. A szobor alatti mesterséges vízesés zuhatagát is megeresztették, amit most látott először a közönség. A hídon áthaladókat a budai oldalon lelkes éljenzés fogadta. Ekkor mind a két oldalon a rendőrök sora félre vonult és a közlekedés megnyílt. A szép hidat egész nap, a kellemetlen időben is DEÁK FERENCZ LAKÁSA A VÁROSLIGETBEN 1874 NYARÁN.