Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-18 / 42. szám - Az Erzsébet-hid (képekkel) 704. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
704 VASÁRNAPI ÚJSÁG, KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tudományos Akadémia második osztályának október 12-iki ülésén Kautz Gyula foglalta el ideiglenesen az elnöki széket, mely Pauler Gyula halálával üresedett meg. Az elhúnyt érdemeinek méltatásával nyitotta meg az ülést. Tóth Szabó Pál premontrei tanár értekezett ezután saját kutatásai útján «Giskra különös tekintettel Abaujmegyére» czímen arról a XV. századbeli felvidéki forrongásról, melyet a magyar történelem a csehek felsőmagyarországi uralma czímen említ. A felolvasás sok új részlettel gyarapította ennek a korszaknak és Giskra uralmának ismeretét, valamint Mátyás király erőteljes intézkedést is élénken vázolta, melyekkel véget vetett a csehek magyarországi beavatkozásának. A Petőfi-Társaság okt. 11 -iki ülésén Ferenczy Zoltán «Eötvös József báró írói alapelvéről» értekezett. Ez az írói elv az akkoriban uralkodó franczia romanticzizmus és legkivált Hugó Viktor hatása alatt fejlődött ki s lényege, hogy a költőnek nem szabad korától külön válnia, a költőnek keresnie kell a népszerűséget, hogy a kellő hatást megtalálja. Ezután Jakab Ödön szavalta el «A mi kommandónk» czímű versét. Zempléni Árpád ismertette Petőfi egy új olasz fordítójának Sirola Ferencz fiumei tanárnak legutóbb megjelent kötetét. Az új fordító magyar ember s az olasz irodalomban szintén ismerik költeményei után. Majd Pap Zoltán, aki képviselő is, mutatta be néhány új költeményét, köztük «A magyar baka» czíműt. Szávay Gyula olvasta még föl néhány költeményét, köztük «A fővárosi költőkhöz» czímű szatirikus versét. Kvassay Ede «Egy talmi fertálymágnás» czímű elbeszélését mutatta be, mely a fölfelé kapaszkodás gunyoros rajza. A tetszéssel fogadott fölolvasások után zárt ülés volt, melyen elhatározták, hogy a társaság néhai alelnökének, Komócsi Józsefnek síremlékét okt. 29-ikén leplezik le. 42. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM: nagy sokaság lepte el. Éjfélig ingyenes volt az átkelés. Az Erzsébet-hid megnyíltával a Belváros forgalma újra megelevenedett s a Dunaparton a villamos vasúti közlekedést is össze lehetett kapcsolni. MI ÚJSÁG ? * A «Vasárnapi Újság» rendes előfizetőinek küldjük szines mai számunkhoz csatolva megnyomatú műlapon Deák Ferencz arczképét, melynek Barabás Miklós által 1837-ben festett eredetije a Magyar Tud. Akadémia tulajdona. Ez Deáknak egyik legsikerültebb s e mellett legrégibb arczképe, mely összes többi ismert arczképeinél ifjabb korában ábrázolja. Nemrég II. Rákóczi Ferencz arczképét közöltük színes nyomatban, most Deákéval járulunk nemzeti nagyjaink ilyen kivitelű arczképsorozatának gazdagításához. Deák emlékezete: Országosan megünneplik Deák Ferencz születésének századik évfordulóját. Megyék, városi és községi hatóságok, különféle testületek ünnepelnek. Az összes iskolákra nézve a közoktatásügyi miniszter október 17-ikét szüneti napnak rendelte, amikor emlékünnepeket tartanak. Budapesten az ünnepélyek egy részét már október 16-ikán megtartották, nevezetesen az egyetemi ifjúság az egyetem aulájában ünnepelt. Az ünnepen, melyben közéletünk számos kitűnősége vett részt, Heinrich Gusztáv rektor mondott megnyitó beszédet, Beöthy Zsolt pedig ünnepi beszédet. Az ifjúság részéről Kétly Endre mondott beszédet, Oláh Gábor pedig ódáját szavalta el. Az ünnep végén felolvasták József főherczeg táviratát, melyben távolmaradását kimentette s a királyhoz küldendő üdvözlő távirat szövegét. A közönség általános kívánságára végül még gróf Apponyi Albert mondott néhány lelkes szót. Az évforduló napján rendezte ünnepét a műegyetem ifjúsága. A belvárosi körben Kautz Gyula mondott beszédet. Október 17-én lesz a főváros törvényhatóságának ünnepe, mely a Deákszobornál megy végbe. Az ünnepet a belvárosi templomban tartandó hálaadó isteni tisztelettel kezdik meg. Ugyan e nap lesz emlékünnepély Zala-Egerszegen is, Deák szülő vármegyéjének székhelyén, a nagy hazafiúak érczszobránál. Ez ünnepélyeken az országgyűlés is képviselteti magát. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye törvényhatósága okt. 13-án tartott Deák-ünnepet Lippich főispán elnöklésével. Ez alkalommal leleplezték Deáknak Vágó Pál jeles művészünktől festett arczképét. Dr. Benkő főjegyző hatásos emlékbeszédet mondott. Gróf Szápáry Gyula volt miniszterelnök szólalt föl utána s Deák nagy érdemeit magasztaló politikai beszéd kiséretében azt indítványozta, hogy Deák emlékére tegyen a megye tízezer koronás alapítványt, melynek kamatait minden évben az a diák kapja, aki a megye területén legjobb sikerrel tesz érettségi vizsgálatot. Beszédét nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés s egyhangúlag elfogadta az indítványt is. A válság. A hetek óta húzódó nagy válságban a most múló hétvégére jövendöltek döntést. De még október 16-án sem tudta senki, hogy mi lesz a döntés, ki lesz, akit a felség megbíz a kormány alakításával. A király egész héten folytatta a magyar politikusok kihallgatását Széll Kálmán, gróf Andrássy Gyula, Lukács László pénzügyminiszter, gróf Tisza István már ismételten jelentek meg. Új meghívott Perczel Dezső, volt belügyminiszter, a képviselőháznak is volt elnöke. Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök is Bécsben tartózkodott és többször volt kihallgatáson. A döntés napját sokan október 17-ikére várták és a megnyugvás olajágát remélték Deák születésének századik évfordulójára. A kihallgatások sorrendje szerint egyformán emlegették az utóbbi napokban, hogy Lukács László vagy gróf Andrássy Gyula vagy gróf Tisza István lesz miniszterelnök. Mindez azonban csak találgatás, melyre a feleletet csak a jövő, — talán már a legközelebbi — fogja megadni. A legújabb hírek szerint a király október 16-ikán sem döntött s mivel a következő nap a belga király látogatását fogadja, a döntés hétfőre marad. Magyarok Rákóczi sírjánál, Budapestről október 9-ikén két csoportban mintegy százan indultak el Konstantinápolyba, II. Rákóczi Ferencz sírjának meglátogatására. A zarándokló csapat több napig marad a török fővárosban s kirándul Rodostóba, ahol Rákóczi és menekült társai sokáig tartózkodtak, átmegy Skutariba, az angolok hadiköji temetőjébe, gróf Guyon Rikárd honvéd tábornok sírjához és Iszmidbe, Thököly Imre hamvaihoz. A két csoport október 10-ikén este találkozott Bukarestben, ahol a román hatóságok is szíves figyelmet tanúsítottak. Utjukat Constanzán át tengeren folytatták Konstantinápolyba, ahová okt. 12-ikén érkeztek meg. Itt a társaságot török hivatalnokok, az osztrák-magyar nagykövetség tagjai és a konstantinápolyi magyarság élén gróf Széchenyi Ödön basával fogadták. Másnap, október 13-án d. e. a Galata városrész St.-Beneit templomában gyűltek össze a magyarok Rákóczi sírjánál. Wosinszky Mór apát, a Magyar Tud. Akadémia tagja mondott gyászmisét a lazarista atyák segédletével, mialatt apáczák, zárdanövendékek énekeltek, a mise végén pedig a magyarok rázendítették a Szózatot és Hymnuszt. Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár beszéde egészítette ki a megható ünnepet. A konstantinápolyi magyarok közül is sokan voltak jelen. A szultánt az ünnepélyen Redvan basa képviselte. A zarándokok időközben megtekintették a császári palotát és a kincstári helyiségeket, hol a szultán szárnysegéde és a díszszolgálatra kirendelt török urak fogadták őket. Az egész társaság meghívást nyert október 16-ikára a szultán templomba vonulására. A magyarok a szultánnak művészi kiállítású feliratot is adnak át, abban köszönetet mondanak a védelemért, melyben Törökország Rákóczit és menekült társait, valamint 1849-ben az utolsó szabadságharcz menekültjeit részesítette. Ruttkayné Kossuth Lujza síremléke. Október 13-án avatták föl a Kerepesi úti temetőben Kossuth Lajos nővérének, Ruttkayné Kossuth Lujzának síremlékét a virágos sírhalom fölött, mely egy esztendő óta zárja hamvait. A Kossuth száműzetésében híven osztozott nővér sírjának művészi emlékéről Kossuth Ferencz gondoskodott és Horvay János fiatal szobrász készítette el. Múlt számunk közölte az emlék képét. A fölavatásra a függetlenségi párti képviselők nagy számban gyűltek össze a sír körül, valamint több egyesület küldöttsége. A párt nevében Szatmári Mór képviselő beszéd kíséretében tette le a koszorút. Még több beszéd hangzott s az emlék talapzatát elborították koszorúkkal. DEÁK FERENCZ HÁLÓ- ÉS TÁRSALGÓ-SZOBÁJA AZ ANGOL KIRÁLYNŐ SZÁLLÓBAN. AZ «ANGOL KIRÁLYNŐ» SZÁLLÓ BUDAPESTEN, AZ ÖTVENES ÉVEKBEN.