Vasárnapi Ujság – 1905

1905-07-09 / 28. szám - Gerő Attila: Mig itt a nyár 451. oldal / Költemények

452 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 29. SZÁM. 1905. 52. ÉVFOLYAM­­. A Magyar Könyvtár», melyet Radó Antal szer­keszt és a Lampel-Wodianer részvénytársaság ad ki, legújabb sorozatában folytatja Mikszáth Kálmán műveinek közlését. Most a kitűnő iró «Ne okoskodj Pista­­» czímű humoros elbeszélése jelent meg két füzetben. Új sorozat kezdődik a szavalókönyvek első füzetével, mely egy sereg angol költő szava­lásra alkalmas költeményeit tartalmazza Radó An­tal sikerült fordításában. A negyedik füzet végül Beöthy Zsoltnak a Kisfaludy-Társaság Jókai-ünne­pén mondott szép emlékbeszédét közli «Jókai em­lékezete» czímmel. Mindegyik füzet ára 30 fillér. «Hajnali mise;» regény, írta: Balassy Lajos. A 102 lapra terjedő regény a modern házasság kér­dését fejtegeti egy szerelmi történet keretében; megoldani ugyan nem bírja, de komoly gondol­kozásáról, modern felfogásáról tesz tanúságot. Elég sikerült a regényben itt-ott a vidéki társas­ élet rajza. A kötet a Pallas-társaságnál jelent meg. Ponori Thewrewk Emil, a jeles klasszika-filoló­gus kiadta egy füzetben egyetemi beszédeit, melye­ket különböző alkalmakkor mint dékán és rektor tar­tott. A 166 lapra terjedő füzet Hornyánszky Viktor nyomdájában jelent meg. «Magyar írók élete és munkái.» A nagy munká­ból, melyet a Magyar Tudományos Akadémia meg­bízásából Szinnyei József, kir. tanácsos a m. t. aka­démia levelező tagja s a magyar n. múzeum hirlap­könyvtárának igazgató-őre is, megjelent a 92. füzet (XI. kötet 1. füzete), mely a Popeszku és Primics nevek közé eső 249 írónak életrajzát foglalja magá­ban, köztük irodalmunknak számos kiváló munká­járól nyújt fontos adatokat. Az eddig megjelent 92 füzetben 19,463 írónak életrajza és munkáinak jegyzéke van felsorolva. A munka Hornyánszky Viktor könyvkiadó kiadásában jelenik meg és egyes füzet ára egy korona. Baromfitenyésztés. Irta Hreblay Emil, m. kir. állattenyésztési felügyelő. A könyv részletesen tár­gyalja a hazai és külföldi baromfifajtákat, a külön­féle tenyésztési eljárásokat az értékesítést és a ba­romfi betegségek orvoslását. A munkát, melyet 115 kép is élénkít, a szerző elsősorban a nép szá­mára írta, de mint tankönyv, a tanuló ifjúság szá­mára is alkalmas. Bolti ára 5 korona a «Baromfite­nyésztés» czímű szaklap kiadóhivatalánál (Rákos­liget) azonban 3 koronáért megszerezhető. «Az állatok világa» czímű vállalat legutóbbi füze­tei, melyeket Lósy József szerkesztett, — a hazai 10­ varvilággal foglalkoznak, bemutatják többek közt a mezőgazdaságra nézve kártékony zsizsiket, honvéd­bogarat, firkálóbogarat stb. Majd a méhekről, dara­zsakról és hangyákról olvasunk vonzó leírást. A munkát számos szép kivitelű kép is díszíti. «Az állatok világa» a Légrády-testvérek kiadásában jele­nik meg, ára egy füzetnek 80 fillér. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Tanárok országos gyűlései. Most, a nagy nyári szünidők elején tartják a tanárok országos egyesü­letei évi közgyűléseiket. A középiskolai tanár egye­sület tagjai Pécs városában jöttek össze a gondjaikra A király Ischlben. A ki­rály július 4-én érkezett ren­des nyaraló helyére, Ischlbe. Az uralkodó előrehaladt ko­rára tekintettel, orvosai most nagyon ajánlották a legteljesebb pihenést. A király nem is sokat akar a nyáron politikával foglalkozni, bármily súlyos a válság. Augusztus második felében, 75-ik születésnapja után a déltiroli hadgyakorlatokra Romenóba megy, majd később a csehországi gya­korlatokra. A király magával vitte Ischlbe legkisebb unokáját is, a tíz hónapos Kelemen főherczeget, Mária­ Valéria főherczegasszony fiát. A kis herczeg most a fejedelmi nagyapa felügyelete alatt van, mert Mária Valéria főherczegasszony többi hét gyer­mekével Ostende mellett üdül. József főherczeg budapesti szobra. József fő­herczeg halálakor a főváros közgyűlése utasította a tanácsot, tegyen előterjesztést József főherczeg em­lékének méltó megörökítésére. A tanács a július 5-iki közgyűlés elé azt a javaslatot terjesztette, hogy a főherczeg emlékére a Margitszigeten közadakozás­ból szobor állítandó; a gyűjtést a főváros maga vezeti, s a szobor költségeihez húszezer koronával járul. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, de a szo­bor helyét egyelőre függőben hagyta. A gyűjtésre és adakozásra való felhívást a tanács legközelebb ki­bocsátja. József főherczeg gyászoló családja a nyarat nem tölti Magyarországon. Klotild főherczegas­­szony leányával Erzsébet főherczegnővel Eben­thalba utazott édes­anyjához, Klementina koburg­gothai herczegnőhöz. József főherczeg nejével együtt Ostendebe ment. A herczegi párt elutazása előtt, július 2-ikán délelőtt a király külön kihallgatáson fogadta Bécsben. A fölmívelésügyi miniszter Londonban. György Endre földmívelésügyi miniszter a londoni gazda­sági szaktudósítói hivatalt ezideig nem adhatta át, mert az aratási sztrájk miatt állandóan Budapesten kellett tartózkodnia. Most, hogy a bérháború látha­tólag csökken, a miniszter július 6-ikán Londonba utazott, s július 16-ikán tér vissza Budapestre. Bródy Sándor, az ismert jeles író, a «Jövendő» főszerkesztője, életének egy sötét pillanatában, jú­lius 3-ikán fegyvert fordított maga ellen. Idegen földön, a Bécs melletti Semmeringen levő Schot­tenwies üdülőhelyen mellbe lőtte magát. A golyó nem okozott halált, orvosi segély is volt a közelben és a súlyosan sebesültet Bécsbe szállították, hol az Allgemeines Ivrankenhausban nagy gonddal ápol­ják s az újabb hírek reményt adnak életben mara­dásához. Bródy esete a budapesti irodalmi körökben mély megdöbbenést okozott, mert tehetségét nagyrabe­csü­lik ; az olvasó közönség is általános részvéttel viseltetetett egyik kedvelt szépirodalmi írójának sorsa iránt. Bródy a legszebb életkorban van, még egy-két évvel ezelőtt ritka munkaerővel dolgozott, de egyszerre idegesség fogta el, s újabb időben alig irt valamit. A társaságban, baráti körben is kedvel­ték a rendesen vidám embert, a­ki mikor álmatlan­ságról, idegességről kezdett panaszkodni, ezt az író túlzásokra fogékony hangulatának tulajdonították. De a hozzá közel levők szomorúan vették észre, hogy folyton emészti magát, életkedve fogy. A ta­valyi őszkor egyre fokozódott idegessége, a télen tüdőgyuladásba esett, tavaszkor Czirkveniczába, majd Olaszországba utazott. Nem­régiben ment Schottenwiesbe. Itt az utolsó napokban már feltűnt nagy nyugtalansága. Az öngyilkossági kísérletet fo­gadóbeli szobájában hajtotta végre. A seb nagyon veszedelmes volt, Bródy eszméletlenül feküdt. Ro­konai és több barátja Bécsbe utaztak. De magában Bécsben is az írói körök a legnagyobb részvétet tanúsítják a jeles magyar író iránt. Singer Vilmos, a «Neues Wiener Tageblatt» főszerkesztője és a nemzetközi sajtószövetség elnöke kollegiális előzé­kenységgel intézkedett minden iránt a súlyosan sebesült érdekében. Dr. Frank kórházi osztályvezető orvos kérdéseire Bródy azt mondta, hogy «ideg­borulástól való féltében» akarta magát megölni; tettét meg fogja ismételni és reméli, hogy sikerülni fog. Az orvos szerint a sebesült állapota súlyos , felépülése nincs kizárva, de ez esetben sem szabad magára hagyni a búskomorságra hajló férfit. A golyó az ötödik és hatodik borda között hatolt be, elhaladt a szívburok alatt s átfúrta a tüdőt. A beteget július 7-ikén megoperálták s a mű­tét jól sikerült. Budapestről és az ország több he­lyéről sok távirati és telefonkérdezősködés érkezik mindennap a kórházba. Családnév és nemesség átruházása. A király megengedte, hogy okolicsnai Okolicsányi István kir. tanácsos, szolnoki lakos, családnevét és nemes­ségét örökbefogadott fiára Kuthy Dezső doktorra átruházza olyformán, hogy az utóbbi magát ezen­túl okolicsnai Okolicsányi-Kuthynak nevezhesse. Eljegyzés: Dr. Doctor Károly fővárosi orvos, ki több évig mint egyetemi tanársegéd működött dr. Plósz Pál mellett, eljegyezte Budapesten Engel Jolán kisasszonyt. Fadrusz műterme. Fadrusz Jánosnak, a korán elhunyt jeles szobrásznak a budai Naphegyen épült nyaralóját és műtermét a művész hagyatékának eladásakor a pozsonyi takarékpénztár váltotta ma­gához. Az intézet a művészhajlékot eddig nem bo­csátotta áruba, mert meg akarta őrizni eredeti ren­deltetése számára. Most azután a takarékpénztár megfelelő vevőre akadt. A nyaralót Margitay Tiha­mér, a jeles festőművész, vásárolta meg. Haydn halálának századik éve. A soproni zene­egyesület előkészületeket tesz, hogy 1909-ben meg­ülje Haydn József zeneköltő halálának századik év­fordulóját. Haydn osztrák születésű ugyan, de élete egy részét a kismartoni Esterházy-kastélyban töl­tötte és nem egy művén meglátszik a magyar dal és zene hatása. Az osztrák néphimnusz zenéjét is ő szerzette. A soproni zeneegyesület a hírneves zene­költőnek Kis-Martonban szobrot óhajt emelni. Or­szágos bizottságot alakít, melyben a magyar zenei élet kitűnőségein kívül helye lesz a zeneművészet külföldi neves képviselőinek is. A magyar szárma­zású Richter János Manchesterben, Goldmark Bécs­ben, Gericke Bostonban a szoboralap javára hang­versenyt rendeznek. A Soproni Zenegyesület szep­tember 24-ikén a kismartoni herczegi kastély dísz­termében, Haydn karmesteri működésének egykori szinterén és a kastély híres kertjében Esterházy Miklós herczeg és neje szül. Cziráky Margit grófnő védnöksége alatt rendez nagy hangversenyt. Ezzel kapcsolatban a Haydn-ereklyékből Merényi Lajos herczegi főlevéltárnok kiállítást rendez. A «Potemkin» orosz hadihajó sorsa. A forra­dalmi mozgalmak történetében páratlanul álló dolog az, a­mi a közelmúlt napokban az odesszai kikötő előtt végbement s a Fekete-tenger partvidé­keit még ma is rémületben tartja. Az még eddig nem történt meg soha, hogy a forradalmárok hadi­hajót kerítettek volna hatalmukba, mint most a «Potemkin herczeg» nevű csatahajót. Tisztjeit lekaszabolták vagy a tengerbe vetették s aztán fenyegetőleg, ágyúikat a városra szegezve vonultak be Odessza kikötőjébe, hogy kierőszakolják egyik megölt bajtársuk díszes temetését s élelmet, szenet szerezhessenek. Az Odesszában úgyis féktelenül pusztító forradalmi lángokat a hajó megjelenése még jobban felszította, úgy hogy csak a legnagyobb katonai erőfeszítéssel, több ezer ember halála árán tudott a c­ári kormány legalább ideiglenesen ren­det teremteni. A «Potemkin» ellen kivonult Sze­basztopolból az egész Fekete-tengeri hajóhad, de nem mert ellene tenni semmit, mert az a vesze­delem fenyegette, hogy a többi hadihajók legény­sége is követi a «Potemkin» példáját, a mint hogy a «Pobjedonoszezev» nevű meg is tette. A ha­jóhad visszaevezett Szebasztopolba, a «Pobjedo­noszezev» megadta magát, de a«Potemkin» azóta is sértetlenül czirkál, forradalmi vörös lobogóval árboczain a tengeren. Fölkereste a román Kons­tanza kikötőjét, de az ottani hatóságok magatar­tása miatt kénytelen volt onnan hamar tovább in­dulni. Elhajózott Szebasztopol előtt bántatlanul, élelemért, szénért megsarc­olta és bombázta a krími félsziget délkeleti részén levő Feodózia ki­kötő­várost. A szebasztopoli hajóhad állítólag üldözi, de eddig nem sok eredmén­nyel. A nagy orosz birodalomban mind tovább harapóznak a lázongá­sok s alig van nap, a­mely új, igazi eseményeket ne vetne fel­­bízott iskolák fontos ügyei­nek megbeszélésére. A köz­gyűlést Beöthy Zsolt, az egyesület elnöke vezette s nagy hatású beszéddel nyi­totta meg. A magyar közép­iskola nemzeti feladatairól szólt s kiterjeszkedett azokra a kritikákra, melyek újab­ban a középiskola munkája ellen elhangzottak. A gim­náziumi és reáliskolai okta­tás egyes nevezetesebb kér­déseiről szóló előadások ad­ták meg a gyűlés tárgyalá­sainak anyagát. Pécs város hatósága és közönsége szí­vélyes vendégszeretettel fo­gadta a körében nagy szám­mal megj­elent tanárokat, kik­nek nagy része a közgyűlés befejeztével Boszniába tett kirándulást. A polgári isko­lai tanárok országos egye­sülete az idén Iglón tartotta közgyűlését a tagok élénk részvételével, Lád Károly elnöklése alatt. Itt is fel­olvasásokat tartottak a pol­gári iskola ügyeiről, megol­dandó feladatairól. MI ÚJSÁG? NYÁRI KALAPOK.

Next