Vasárnapi Ujság – 1913
1913-03-30 / 13. szám - Dr. Jacobi Samu (arczképpel) 257. oldal / Élet- és jellemrajzok
13. SZÁM. 1913. 60. ÉVFOLYAM. a kastély folyosóin. Nem valami jó példát ád ezzel tanítványának és azoknak a tiszteletet érdemlő hölgyeknek, kik a herczegnő vendégei. — Ezt a magas erkölcsi feddést miss Emily, önmagára is alkalmazza! Úgy hiszem, ha ebben az időpontban valami megszégyenítő rejlik, ez önt sem kíméli meg. — Bocsánat, de én nem tudtam aludni és ezért egy itthagyott könyvemért jöttem, de nem érzelmes búcsúzkodásra. •— Kisasszony, ne kellemetlenkedjék! Azért jöttem ide, mert lord Stanley elutazásának zaja felvert, de ő nem is gyanította, hogy itt voltam. — Csodálatos! Mulatságos, hogy semmit sem látott, sőt csak nem is sejtett. Pedig Eddie ép oly kevéssé van szerzetesnek, mint ön apáczának teremtve. Mégis azt hiszem, hogy ön más irányban könnyebben czélt érhetne. Nevetve otthagyott. Istenem, mily botorságot követtem el! Rettegtem is egész nap, hogy mi mindenféle fog erre következni. Eddig még semmi sem történt, de ugyan mit feleljek a herczegnőnek, ha kérdőre von? Az igazságot, ez lesz a legjobb. Milyen unottnak kellene lennem, hogy ilyen meggondolatlanságokat se kövessek el, de hiszen ezek teszik kissé élénkebbé az életet. (Folytatása következik.) 259 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Misztériumok. Balázs Béla néhány év előtt a mindennapinál több pretenzióval lépett be az irodalomba, egész fellépésével és munkájának módjával éreztette, hogy nem akar az átlagos, napi termelés számára dolgozó írók sorába tartozni, nagyobb czélokra tör és igazi irodalmi értékek vannak a szeme előtt. Lírai versei, novellisztikus dolgai, drámai kísérletei mind ezt mutatták. Az ilyen íróra fokozott figyelemmel kell lenni s ő maga a lehető legkomolyabban akarja magát vétetni, tehát komolyan is kell venni. Hogy nem indult tehetség nélkül útjának, az is mindjárt meglátszott, csak az volt kérdés még, a fejlődés dolga, olyan mértékű-e ez a tehetség, amely csakugyan nagy dolgok alkotására képesíti. S ez a fentartás fennáll még ma is, mikor egy kis könyvben három olyan dolgát adja ki, amelyeket bizonyára maga is eddigi eredményeinek mértékéül tekint. Könyvében három kis drámai kísérlet van, nem a szokásos színpadi értelemben vett drámák, a mai színpadi szokások és előítéletek szerint kérdéses, egyáltalán el lehetne-e játszani, — mint maga találóan jelzi, misztériumok, melyek párbeszédes formában, több alaknak egymással kapcsolatba hozásával akarják megtestesíteni az életnek egy darabját, egy-egy irányát az emberi léleknek. A misztériumok erősen tanúskodnak írójuk tehetségéről, sok szép részlet, néha megragadóan finom és hangulatos mondás van bennük, de még ma sem mutatnak kész srót, kinek szelleméről, szándékairól, a világgal szemben elfoglalt helyzetéről könnyen tisztába jöhetnénk. Még mindig valami köd burkolja be, amely nem tud állandó, szilárd, határozott formába alakulni, elfolyik az olvasó kezében, nincs kompakt magva. Azt látjuk, hogy önmagából, belső élményeiből alakított világfelfogásra törekszik s ez a világfelfogása néha meg is villan szemünk előtt, de rögtön el is foszlik, mielőtt meg tudtuk volna fogni. Még nem tudja önmagát kifejezni — s az irodalomban mindig ott kezdődik az igazi érték, mikor valaki önmagát fejezi ki, teljesen, öntudatosan és öntudatra keltve az olvasót is. Valami lendület és nagy szuggesztivitás van benne, ami fontos jele a hivatottságnak, de nem tudunk szabadulni attól az érzéstől, hogy ezekben a misztériumokban nagyobb a lendület annál, amit magával visz s a gesztus és mondanivaló nem állanak egymással arányban. Ködbe markol nem egyszer, mikor valami keményet, erőset akarna megfogni. Idegen hatásoktól sem mentes még, néha modern német írók vonásai tűnnek elénk az ő szavain keresztül, néha Maeterlinck miszticzizmusa jut eszünkbe. Balázs Béla verseinél mégis súlyosabbak és készebbek ezek a misztériumok, többet árulnak el belőle, — de még mindig csak eljövendő teljesebb művekígéretei. Álarczos menet. Elek Arthúr eddig leginkább mint figyelmes és hozzáértő kritikus s jól informált, komoly és meggyőződéssel teli tanulmányok írója állott az olvasók előtt. Poe Edgárról írott könyve egyike az utóbbi évek legtöbb figyelemre méltó irodalmi tanulmányainak, egyik nagy napilapba írott művészeti kritikái nyomós tényezői az eszmék tisztázásának. Most új formában nyilatkozik , mint novellaíró, Álarczos menet czímű könyvével. Tizenhat novella van a könyvben ; vannak köztük szélesebb ívű, az élet nagyobb körét be A SKODRA HAJÓ, MELYET A MONTENEGRÓIAK CSAPATSZÁLLÍTÁSRA KÉNYSZERÍTETTEK. Palian fényképe: KERESKEDELMI KERTÉSZETI VIRÁGKIÁLLÍTÁS AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN.