Vasárnapi Ujság – 1919
1919-12-23 / 33. szám - Világosság. Regény. Írta Henry Barbusse 391. oldal / Regények; elbeszélések
392 jövő herczegek tartanak körmenetet. A karokon, kezeken, nyakakon mindenütt kitüntetés zörög és csillog ; aranyos fénykör felhőzi be a tüneményszerű csoportot. Ez a káprázat fölelevenített, erőszakkal fölébresztett bennünket, mint ahogy az éjszakát is fölriasztotta. Az emberek a beomlott árok szélére húzódtak vissza, hogy az utat szabadon hagyják, és nagy sötétségtömbökbe temetve bámultak előre. Minden nagy személyiség belelépett a porzó fénylegyezőbe és néhány lépésig csupa csillogás volt. Az emberárnyak oldalt, szégyenkezve és elbújva, igen halkan suttogtak azokról, a kik előttük, mint ragyogó fáklyák, elvonultak. A kik legelői mentek, a törzskart kisérve, azok a századok és zászlóaljak tisztjei voltak. Ismertük őket. A sötétségből kisóhajtott alázatos magyarázatok vagy dicséret, vagy szitokozódás voltak : az egyik a derék, tisztán látó tiszteknek, a másik az élvhajhászoknak vagy a gyáváknak szólt. — Az ott ni, agyonlöveti az embereket! — Ezért pedig szívesen meghal az ember! — Az a bakatiszt, aki igazán megteszi mindazt, amit kellene, annak vége! — jelentette ki Pélican. — Vagy pedig véletlenség . . . — A századtisztek közt vannak fehérek meg feketék. Tudod, alapjában véve csak annyit mondhatok : ez az embertől függ. A vakszerencse vagy egy derék ember kezébe juttat, vagy egy komisz lába alá dob. Nem lehet semmit ellene tenni. A véletlentől függ. — Annál rosszabb miránk! A katona, aki ezt mondta, bizonytalanul mosolygott a parancsnokok ragyogásának visszfényében. Arczáról a belenyugvás érzését lehetett leolvasni, és szerény munkás alakok valamikor réges-régen látott szép mosolya jutott róla eszembe. A köröttem állók arra gondoltak : ,így van megírva . ." és nem gondolkoztak tovább ; határozatlanul néztek előre, beleburkolva a sötétségbe, mint fekete, kóbor népek. Aztán olyan tisztek mentek el előttünk, akikről már senki se beszélt, mivel nem ismertük őket. Ezek az ismeretlen tisztek jobban hatottak ránk, mint a többiek, és szemünkben egyre nagyobbra nőtt hatalmuk és fontosságuk. Az emberek árnyai tehát hallgattak. Dicséretet és ítélkezéseket nem mondtak már a most elhaladókról, és mindezek az apró részletek elhalványultak. A maguk teljességében csodáltuk őket. zene legsajátabb nézőpontjaival foglalkozik, hanem a zenét mint a társadalmi élet egyik jelenségét tekinti s így új oldalról mutatja be azoknak is, akik már jártasak a zene történetében. A kompendiumnak, átnézetnek szánt kis mű, tömör stíljánál fogva oly sok részletet ölel fel, hogy betűrendes tárgymutatója tizenkét lapnál is többre terjed. A széleskörű tudással megírt könyv zenei irodalmunknak határozottan nyeresége és díszére válik. A «Jó Pajtás», Benedek Elek gyermeklapja, a proletár-diktatúra okozta hosszú szünetelés után, a gyermekvilág nagy örömére, újra megjelent. A szerkesztő mellett az ifjúsági irodalom jeles művelői, Ábrányi Emil, Bársony István, Kürthy Emil, Váradi Antal, Avar Gyula, Csanády Sándor, stb. szólnak az ifjúsághoz, s újra megszólalnak a «Jó Pajtás» népszerű alakjai is, nevezetesen Tökmag exkirály, aki gyermekeknek való aktuális eseményeket harmonikáz el szépen csengő versekben, Öcsiké pedig «Nadselü» gondolataival nevetteti meg olvasóit. Uj esztendőre bejelenti aszerkesztő Rókáné komámasszony szereplését a forradalom alatt ,s Lamperth Géza nagyobb elbeszélését, A munka hősit. A «Jó Pajtás» a papírhiányra való tekintettel egyelőre havonként kétszer fog megjelenni. Negyedévre 8 korona az előfizetési ára, egy számára egy korona. Megrendelhető a lap kiadóhivatalában, Franklin-Társulat, IV., Egyetem-utcza 4. szám. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Henry Barbusse «Világosság» czímű regényének befejező részét, amely már nem fért bele mai számunkba, külön lenyomatban fogjuk megküldeni előfizetőinknek. A lenyomatok a jövő hét folyamán kerülnek szétküldésre; a mi előfizetőink közül nem kapná meg, szíveskedjék a kiadóhivatalnál reklamálni. Legközelebbi, újévi számunkban igen érdekes új fordított regény közlését kezdjük meg. Az európai zene története, 1750-ig. A «Kultúra és tudomány» - sorozat értékes kis kötetei immár a zenét is hozzáférhetővé tették a műveltebb olvasók számára. Egyelőre csak a Bachcsaláddal, Handellel és a csak nem régóta méltatott nagytehetségű Stamitz-család, Rameau és Pergolesi működésével záródik a legbensőségesebb művészet fejlődésének képe, majd második kötet fogja Gluck zenei reformját, Haydn és utódai klassziczizmusát s a zene újabb alakulatait tárgyalni. A 300 lapnyi első kötet — a Beethovenfüzetéről előnyösen ismert Molnár Antal műve — nemcsak anyagbeli gazdagságával lep meg, hanem azzal is, hogy felfogása eltér az eddigi magyar zenetörténet - írók (Ábrányi, Drumár, Hofecker-Szentimrényi, Lavotta, Molnár Géza, Szekerke stb.) szempontjából; már előszavában szocziális szolidaritást, testvériesülést, általános kultúrafejlődést hangoztat, a könyv tehát nem kizárólag a VASÁRNAPI UJSAG. NEMZETI SAKKFELADVÁNY-VERSENY. A «Vasárnapi Újság» egy régi sakkbarát adományából pályázatot hirdetett 2 lépéses feladványokra. A pályadíj összegét ezennel felemeljük 500 koronára. A feltételek a következők: 1. Csak 2 lépéses, direkt mattra kidolgozott feladványok pályázhatnak. 2. A versenyben csak magyar állampolgárok vehetnek részt. 3. Minden versenyző legfeljebb 3 pályaművet küldhet be. 4. A feladványokhoz a megfejtés és lehetőleg diagram is mellékelendő. 5. Csak eredeti, eddig még sehol közzé nem tett feladványok pályázhatnak. A pályaművek a szerző nevét és lakását tartalmazó jeligés, zárt boríték kíséretében 1920 márczius utolsó napjáig a «Vasárnapi Újság» szerkesztőségébe (Budapest, IV., Vármegye-utcza 11.) küldendők. A bíráló bizottság, amely a «Vasárnapi Újság» sakkrovatának vezetőjéből, továbbá Abonyi István és Havasi Artúr urakból, a «Budapesti Sakkor» tagjaiból áll, 1920 május havában fog a pályaművekről dönteni. Az I. dij 200 korona. A II. díj 100 korona. A III. dij 50 korona. Franklin*Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem»utcza 4.) •53. szám. 1919- 66. évfolyam. A díjasok után következő legjobb 5 feladvány dicséretben és egyenként 30 korona tiszteletdíjban részesül. A nyertes pályaműveket a «Vasárnapi Ujság»nak van joga először közölni. Ugyancsak joga a «Vasárnapi Ujság»-nak, hogy sakkrovatában a többi pályamű bármelyikét is felhasználhassa. A «Vasárnapi Újság» szerkesztősége. SAKKJÁTÉK. 3144. számú feladvány Larsen K.-tól, Kopenhága. a bc de fgh VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. KÉPTALÁNY: A «Vasárnapi Újság» 25-ik számában megjelent képtalány megfejtése: Pásztortűz ég a határon. Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL, Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem u. 4. GRAMOFONLEMEZEKET Régi vasy törött bárkinél drágábban vásárol WÁGNER (Hiffizer BUDAPEST, VIII., József-körút 15. Fiók: IX., Rádai u. 18. fOLYÓRAT 213a A Diana-toilet a legszebb és legkedvesebb karácsonyi ajándék. Nagy toiletkészlet (I Diana-pipereszappan, I Diana-puder, I Diana-krém) ára] Kisebb toiletkészlet (I nagy szappan, I kis krém, I kis púder) ára __ _ _ Mindenütt kaphatói K 36.— K 28.EGYETEm! foi.MVTA»