Vasárnapi Ujság – 1920

1920-02-22 / 4. szám - Hirsch Lipót 4. szám / Arczképek, Hazaiak - Kacziány Ödön; Dudits Andor; Gergely Imre; Erdőssy Béla; Hermann Lipót műtermeikben 4. szám / Arczképek, Hazaiak - Odry Lehel 4. szám / Arczképek, Hazaiak - Polónyi Géza 4. szám / Arczképek, Hazaiak - Szinnyei Merse Pál 4. szám / Arczképek, Hazaiak - A keresztény nemzeti egyesülés pártjának körútja a Tiszántúl (4 kép) 4. szám / Időszerű illusztrácziók - A nemzetgyűlés megnyitása február 16-án: Huszár Károly miniszterelnök beszél - Bernáth Béla korelnök megnyitja a nemzetgyűlést. Márton Ferencz rajza - Raffay Sándor ev. püspök beszédet mond - Petri Elek ref. püspök imát mond - Pillanatfelvétel Huszár Károly beszéde alatt (6 kép) 4. szám / Időszerű illusztrácziók - A nemzeti hadsereg február 11-iki díszszemléje a Vérmezőn (2 kép) 4. szám / Időszerű illusztrácziók - Amerikai kommunistákat meglánczolva kísérnek a kikötőbe; a honnan Európába küldik őket 4. szám / Időszerű illusztrácziók - Odry Lehel mint Lothario és mint Hamlet 4. szám / Vegyes tárgyúak; illusztrácziók; térképek; hasonmások stb.

4. szám, 1920. 67. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. , 39 igyekszik fizetni, mielőtt befurakodna a temp­­lom belsejébe vagy a körmenetbe állna, a­mely megkerüli a templomot. 0, ha a jó Isten látja ennek a szegény népnek meg­­alázkodását, áhítatát, hitét a pécsi templom körül, megesik a szive az elhagyott lelkek­ken, a kik csaknem istenként tisztelik sza­­kállas papjaikat. Csodát vár itt mindenki. A ki huszadszor zarándokol Mária-Pócsra, az is mindig vala­­mely rendkívüli elkövetkezését várja. Csak a koldusok és vásárosok tudják, hogy ez a nap, ez a hét az ő keresetük forrása. A szentmise után, a­melyet földre borulva hallgat meg a nép, Olenka engedélyt ad, hogy eljöjjön a mulatság napja. A sánták már úgy érzik, hogy félig meggyógyultak. A vakok látni kezdenek. A nyavalyatörések indulnak. A sebektől, fekélyektől rágottak, a földön vonaglók, a bénák, a­kiket kocsikon szállítottak a csodatevő misére, mind meg­­könnyebbülnek. A­ki nem tudja, hogy­­ mi a hit, az menjen Pócsra Mária búcsújára. Az asszonyok a szivük alatt magzattal mennek haza. Lányok biztosan férjhez men­­nek. Bánatok megenyhülnek, szomorúságok elszállnak. Vén férfiak megfiatalodnak. Gyer­­mekek meggyógyulnak. Otthon maradt ked­­ves betegek javulnak. Szeretők visszatér­­nek. Szivek felvidámodnak. Mindenki, a­ki bajban van, megtalálhatja Mária-Pócson a mediczinát. — Csak Olonka nem. Miért várta volna a jövő esztendei búcsút, ha többé nem lá­t volna semmire? Fáradtan, szótlanul oszlik a nép az evés, ivás után. Siet mindenki hazafelé. De most már alig énekelnek. A zászlók megnehezed­­nek a kezekben. A lábak lerogyadoznak. A földön csúszó koldus kétlábra áll és vo­­natra ül. A papok számba szedik az aján­­dékot. A menyecskék, lányok nyugtalanul alusznak útközben. Vágynak valamire, a­mi­­nek a bűnét otthagyták Pócson. Egy asszony, a­ki sokáig gyanúban állott, hogy az urát eltette láb alól, a pócsi búcsú a után ment férjhez. Gyertyát­ hozott Pócsról, melyet megszenteltek. És boldogan élt öregségéig. * Midőn tavasz jöttével, a téli éhezéstől a napfényen szinte összerogyva, gyermek, as­­­szony lesoványodva, kibújik a magyar=orosz kunyhójából, keresztet vet és papjához megy, a­kitől megkérdezi, hogy mikor kezdődik eb­­ben az esztendőben a nagyböjt. Még alig tért vissza a tél csikorgó, koplaló országá­­ból : már új testi penitencziáknak kivánja magát alávetni az istenfélő rutén. A nagy­ böjt és az utána következő húsvét szabályos megtartásától függ ugyanis a következő esz­­tendő boldogsága.­­ Félve tavaszodik a rutén vidéken. A tél zordon fejedelmei, a havas hegyek nehezen engednek hatalmukból. Gyakran húsvétig bo­­rítja hó a földeket, erdőket, utakat. A néma­­ság, a dermedtség öröknek látszik, a­míg végre kialudta magát a medve a hegyek között és­­ végleg elhagyja barlangját. (Vége következik.) HUSZÁR KÁROLY MINISZTERELNÖK BESZÉL. — Balázsfi rajza. BERNÁTH GÉZA KORELNÖK MEGNYITJA A NEMZETGYŰLÉST. — Márton Ferencz rajza. A NEMZETGYŰLÉS­­ MEGNYITÁSA.

Next