Vasárnapi Ujság – 1920
1920-02-22 / 4. szám - Életképtelen; kis Magyarország 43. oldal / Történelem és rokontárgyúak
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 43 világos, veszedelmes éjjel, kétségbeesett emberek veszik körül Noé bárkáját, egy hegyi tetőn remegnek a haláltól azok, akiket még nem ért utól az ár. Az ordító oroszlán mellett ott jajveszékel gyermekével a karján a kétségbeesett anya. És nincs menekvés. Az ár egyre nő és a bárkában már nincs hely az új jövevények számára . . . A már vászonra került dolgok között egészen új a megoldása az Utolsó itélet-nek, azután nagyon szép a Krisztus a lángok között czímű kép, amely a háborút allegorizálja. Egy lerombolt templom kövei között, feltörő lángok glóriájában áll a kereszt, rajta a Megváltóval. A gondolat : valahányszor számba döntenek egy templomot, Krisztus mindannyiszor keresztre feszíttetik . . . A mester különben nem egyedül dolgozik műtermében, ugyanitt készíti munkáit leánya , Kacziány Adrienne, aki csendéletképeket fest és technikájában művészi tökélyre vitte.Különösen az almák festésében speczialista. Most külföldre készül. Erdőssy Béla a képzőművészeti főiskolán bizony hideg műteremben kénytelen dolgozni. A professzor ezidő szerint linóleum- metszeteket készít, ezekben is mester, hiszen metszetei még a háború alatt is feltűnést keltettek, a külföldön és a sanfranciscói nemzetközi kiállításon Erdőssy Béla linóleumi metszetei vitték el az első díjat. A művész különben régi stúdiumai alapján vásárjeleneteket fest. Témáit szép Erdély- országban keresi. Azelőtt ide járt dolgozni és most sem tud megválni a csíki piacztól, meg a háromszéki vásártól. Alakjai élnek a vásznon és különösen nagyszerűek az állatok. Szomorúan meséli a művész : — Azelőtt sok állatstudiumot készítettünk idehaza. Az örleg Schön bácsi, a fuvarosipari társulat elnöke minden vasárnap elküldött néhány fölpántlikázott lovat az iskolába, ezeket festettük. Ma már senki nem gondol rám, a lovak se jönnek el, azoknak is más dolguk van . . . A művész azért nem esik kétségbe, képei a hideg műteremben is elsőrangúan sikerülnek és ha megnézzük Erdőssy Béla munkáit, könnyes szemmel gondolunk szép Erdély- országra, ahova talán a művész nemsokára újra visszamehet. Paál Jób: ÉLETKÉPTELEN KIS-MAGYARORSZÁG. Clemenceau Magyarország számára olyan békét tervezett, amely régi területének több mint kétharmad részétől fosztaná meg. Ez a Magyarország teljesen életképtelen volna; azok a határok, amelyeket a párisi béke« konferenczia tervezett, nem állják meg a kritikát sem földrajzi, sem gazdasági, sem politikai, sem történelmi értelemben. Ezek a tervezett határok nem egyebek, mint kis gúnyolásai minden tudományos és politikai szempontnak; letörülhetetlenül magán viseli ez a tervezet annak a bélyegét, hogy a párisi békekonferenczia nem tett egyebet, mint hogy kritikátlanul honorálta a Magyarország testén osztozkodni kívánó ellenségek igényeit. Így született meg ez a torz=tervezet, amelyen belül a legelemibb lét föltételei is hiányoznak. A fölületesség tükröződik vissza e tervezet egész komplexumából, amely annak bizonysága, hogy azok, akik Magyarország számára új határokat akarnak megvonni, egyáltalában nem ismerik ennek az országnak specziális viszonyait, nem foglalkoztak azokkal a feltételekkel, amelyek berendezkedésének lehetőségét megszabják. Szerencsére az angol, olasz és amerikai állami férfiak kezdik belátni a békeszerződések reviziójának szükségességét. Az a szellem, amely az eddigi békeszerződéseket létrehozta, a megtorlás szelleme volt; az európai hangulat most kezd ébredni, most kezd föleszmélni, tulajdonképpen mit is alkotott béke helyett. A Magyarország problémái iránt való érdeklődés jelei egyre erősebben mutatkoznak. E szűkre szabott tanulmányt nemcsak a magyar közvélemény számára tesszük közzé, hanem abban a hitben, hogy utat fog találni azokhoz is, akik sorsunk eldöntésére vállalkoztak. * A Magyarország számára tervezett béke« föltételek vizsgálatakor több szempontot kell fölvetni. Meg kell vizsgálni: miért szabtak ilyen föltételeket; politikailag miért lehetetlenek; gazdaságilag miért jelentenének katasztrófát egész Közép-Európa számára ; történelmileg és geográfiailag miért abszurdak , miért jelentenék a kultúra teljes lezüllését és a középkor színvonalára való visszasülyedést. Mindezek a kérdések kicsúcsosodnak abban, hogy a tartós béke biztosítása e föltételek fönntartása esetén egyenesen gúnyként hangzik. DUDITS ANDOR MŰTERMÉBEN, MŰTERMÉBEN. HERMANN LIPÓT MŰTERMÉBEN, TERMEKBEN?