Vasárnapi Ujság – 1920
1920-07-11 / 13. szám - Új kozmológia 152. oldal / Természettudomány; ipar és rokontárgyuak
156 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Irók, könyvek, kiadók. Révai Mór a vezetése alatt álló könyvkiadóvállalat jubileuma alkalmából kiadta emlékiratait két hatalmas kötetben, a mai viszonyok között egészen kivételes szép kiállításban, illusztrácziókkal, facsimilékkel dúsan feldíszítve. Ez a könyv egészen más, mint amilyenek az alkalmi albumszerű kiadványok szoktak lenni: nem száraz és mégis reklámizó, őszinteség nélküli adathalmaz, hanem veritábilis emlékirat, élénk, szubjektív hangú és érdekes elmondása mindazoknak a küzdelmeknek, amelyekkel egy kiválóan konczepcziózus könyvkiadói tevékenység jár s azoknak az érintkezéseknek, melyekbe tevékenysége során hírneves írókkal s a közélet más kitünőségével jutott. Révai volt a kiadója Jókainak, Mikszáthnak, Eötvös Károlynak, Ambrus Zoltánnak, Rákosi Viktornak s más kitűnő íróknak s az irodalom iránt érdeklődő olvasó szívesen hallgatja, mikor arról beszél, miképen jöttek létre és jutottak nyilvánosságra az illető írók könyvei, milyen volt a viszonyuk a kiadójukhoz s milyen anyagi eredményeket értek el munkájukkal A mit erről mond Révai, azt az irodalomtörténet is fel fogja használni, mert különösen Jókai és Mikszáth arczképéhez néhány eddig ismeretlen vonást ad. De óvatosan kell használni közléseit, mert minduntalan beléjük vegyül az író szubjektivitása. Nekünk a könyv olvasása alatt gyakran az volt az érzésünk, hogy írója, a kiadó magas erkölcsi fölényben érzi magát azok fölött, akikről beszél, az írókat gyakorlati és főleg anyagi dolgokban nem korlátlanul beszámítható embereknek tekinti, akiket csak a kiadó gyámkodása tart némileg rendben. Ez lehet szubjektív tapasztalatokon alapuló szemlélet, de ép olyan egyoldalú, mint mikor a titkár gazdája fölött állónak érzi magát, mert az nem nélkülözheti az ő apró-cseprő praktikus szolgálatait. Általában Révai szubjektivitása sokszor hoz bizonyos ingerültséget előadásába , akivel néha tevékenysége közben súrlódásai vagy épen összeütközései voltak, azokkal szemben rendszerint igazságtalan s az üzleti életben magától értetődő érdekellentétekre úgy reagál, mintha mindenki csak az ő tervei meghiúsulására tört volna merő rosszindulatból. Néha már a jóizlés határait is súrolja ez a szubjektivitása s ezt olvasás közben újra meg újra sajnálattal konstatáljuk, mert a könyv általában véve igen jól, valóságos versevel van megírva, szerzőjének írói képessége minden kétségén felül áll. Mártuska boldogsága. Hajnik Miklósjly czimü kis regénye egyik nyertese az Athenaeum nemrég elintéződött regénypályázatának. Ez a könyv már sokkal kevésbbé igazolja a pályabírák ítéletét, mint Kosáryné Filoménája, mert a legjobb esetben is csak középszerű munka, kevéssé alkalmas arra, hogy írója iránt figyelmet és bizalmat keltsen. Garnizonregény, a kisvárosi katonatiszti élet sivárságát, egyhangúságát, erkölcsi és szellemi ürességét próbálja rajzolni, de nincs meg hozzá a friss, eredeti szemlélete, hogy ezt a már irodalmi sablonná vált környezetet elevenné és érdekessé tudja tenni s még kevésbbé van humora ahhoz, hogy emberileg érthetővé tegye. Rossz szájízzel van ez a környezet megcsinálva s nem különb a tulajdonképeni történet sem : a parasztőrmester fiából lett huszártiszt szerelmi históriája a lupás őrmester tiszta, kedves kislányával. Csupa erőltetetten felrakott karakter-vonásokat látunk, melyek sehogy sem tömörülnek karakterré és helyzeteket, amelyek egy vonallal sem domborodnak ki a papiros síkjából. Az előadás is nehézkes és gipsz-izű. Az az érzésünk, hogy a regény sajátságos tévedése egy tehetséges írónak, aki olyan területen próbálkozik, amelyen nem tud járni. A «Budapesti Szemle» most megjelent májusjúniusi száma közli Berzeviczy Albert akadémiai elnöki megnyitó beszédét nemzeti katasztrófáinkról, Balogh Jenő akadémiai emlékbeszédét Tisza Istvánról, Pekár Gyula előadását a latin nyelvnek az európai műveltséghez való viszonyáról, Czernin emlékiratainak ismertetését Domanovszky Sándortól, Putnokfy László czikkét a relativitás elvéről, Pauler Ákos igen érdekes tanulmányát a klasszikus tanulmány fontosságáról a filozófiai műveltségre. Vargha Gyula szép verset írt, a Szemle rovat Berzeviczy Albert Zrinyi-emlékbeszédét és az elmúlt színházi évről szóló beszámolót közli, az Értesítő rovat több könyvet ismertet. A Budapesti Szemlét az Akadémia megbízásából Voinovich Géza szerkeszti és a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára félévre 48 korona. Dr. Bancsó Pál ügyvéd, t. tüzérfőhadnagy, orosz hadifogságban elhunyt. — Aszódi Podmaniczky Gyula báró, kir. kamarás, nyug. h. államtitkár, szolg. kir. m. kir. honvéd h. őrnagy , a Ferencz József-rend lovagja, az aszódi evang. egyháznak közel három évtizeden át felügyelője, Aszódon.— Kardhordó István kürti esperes-plebános, a kit a csehek magyarságáért szakadatlanul üldöztek, sőt be is börtönöztek, a folytonos sanyargatásokba belehalt. — Jaszenovai Csaplovich Pál V. kerületi elüljáró Budapesten, 50 éves korában. — Zichy és vásonkeöi gróf Zichy Sándor, tizenkilencz éves korában Budapesten. Özv. szatmári és gönczi Matolcsy Károlyné, szül. reventlaui Kaas Melanie báróné, néhai Matolcsy Károly, volt 48-as honvédfőhadnagy és czeglédi kir. közjegyző özvegye 82 éves korában, a pestmegyei Farmoson. — Özv. Füredi Ignáczné, szül.Szafir Katalin, 81 éves korában Budapesten.— Luger Kamillóné, szül. Hahn Karola, Fóton. — Pejtsik Gyuláné, szül. rucskai Rutskay Mária, 74 éves korában, Budapesten. — Schöller Károlyné, sz. Steng Francziska, 37 éves korában, Budapesten. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : Raffay Sándor 81 éves korában Somogysárdonn. — Sélley Sándor dr., Budapest székesfőváros volt rendőrkapitánya, Budapesten. — Pátzay Antal posta- és távirda főellenőr, 62 éves korában Budapesten. — VASÁRNAPI ÚJSÁG. KÖZGAZDASÁG. A Hazai Bank tőkeemelése. A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága elhatározta, hogy a július hó 1-ére egybehívott rendkívüli közgyűlésnek a bank alaptőkéjének 64 millió koronáról 100 millió koronára való felemelését fogja indítványozni. A Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom R.T.-nak a Hazai Bank helyiségében megtartott közgyűlése az 1918. és 1919. évekre egyenkint 45—45 korona osztalék kifizetését és a társaság alaptőkéjének 72 millió koronára való felemelését határozta el. A részvényesek jogosultak minden régi részvény után egy új, 800 korona n. é. részvényt 1600 korona és 30 korona bélyegilleték lefizetése ellenében átvenni. A régi részvények névértéke a fejpénzből ugyancsak 800 koronára felemeltetik. A szelvénybeváltás folyó hó 30-ától, az igényjog-gyakorlás és a névérték felbélyegzése július 2-ától 10-ig a Hazai Banknál és a társaság miskolci és debreceni pénztárainál történik. A «Szikra» Magyar Gyujtófjyárak Rt. közgyűlése 45 korona osztalék fizetését és az alaptőkének hat millióról tíz millióra való fölemelését határozta el. Három régi részvény alapján két új részvény vehető át darabonként 750 koronáért, július 9-ig, az Angol-Magyar Bank főpénztáránál. SAKKJÁTÉK, 3157. számú feladvány J. Möllertől, Kopenhága, a bc deigh VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. KÉPTALÁNY. JlJ p A «Vasárnapi Újság» 6-ik számában megjelent képtalány megfejtése : Borban a gyöngy fölfelé megy, jól teszi. . Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem u. 4. Bélyeggyűjtőkkel cserélek, adok debreceni Zóna I. és II. kibocsájtást, különlegességeket is. SPRINGER J., Debrecen, Fö-u. 38, sz. Franklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). 15. szám, 192Q. 67. évfolyam. IOOO és IOOO nő és férfi dicséri a Botár-féle hajnövesztőt, mely megakadályozza a hajhullást és az őszülő hajlak visszaadja eredeti színét. Ára 20 és 30 korona. Botár-féle szeplőkrém az arcon levő széplőt, foltot és pattanásokat legsikeresebben eltünteti. Ára 30 K. BOTÁR KEG IY A kozmetikai intézete Ki rapest. VII.. ErzsébH-körrtt sz., I. eme. ; II . S LOHR MÁRIA (kroniusz) I A főváros első és legrégibb csipketisztitó, vegytisztitő és kelmefestő , s gyári intézete. Z . Gyór és főüzlet: UllI.(Baross-u. 85. Fiókok : II., Fö-utcsa 27, IV., Eskü-út 6, Kecske-Jinézi-utca 14, V., Harminczad-utcza 4, VI., Teréz- TM körút 39, Andrássy út 16, VIII., József körút 2. •Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll* íj^T Az intézetet kereskedelmi akadémiai növendékeknek különös figyelmébe ajánljuk "TW Rhenania-Tanintézet Neuhaiisen-Scliaífhausenban tSvájcz) a volt Schweizerhoff nagyszállodában. Az összes szakokat felölelő tanintézet. Külön osztályok minden egyes tanszak részére. Előkészít egyetemre és műegyetemre. Felsőkereskedelmi iskola stb. Kereskedelmi nyelvoktatás. Az intézet állami felügyelet alatt áll. Korlátolt számú növendékek felvétetnek. Előjegyzést már most elfogad, prospektussal és értesítéssel szolgál az igazgatóság és Szalay Ferencz úr, Budapest, IX., Szvetenay utcza 21. szám. (Svájczi főkonzulátus). Rézgálicz legprímább, sötétkék, kristályos., > 1 kg. „• _ __ J ... ... 40 K ( Halfia, legprímább, 1 kg . 60 Vörösréz Vermorel-rendsz. permetező 2000 • Vörösrézből készült mosóüstök nagy választékban i SZONTAGH PÁL rézárú gyár , Budapest, IX., Üllői út 19. í T.Zsitr» fűtési, ipari, gazdasági és kovácso. •* lási czélokra a pestszentlőrinczi (Cséry-féle) telepről, azonnal szállítható vagyon- vagy teljes fuvartételekben. Tanácsos a téli szükségletet mielőbb fedezni! Pestszentlörinczi Koksztermelő Vállalat Budapest. V., Rudolí-tér .">. * Tel. 115—27. • . ' U ••.".'.'r~ :; .•, ..$ • " :— ..' : Keresztény forgalmi iroda Budapest, IX., Ráday utca 16. Birtokokat, telkeket, házakat, villákat, üzleteket adunk-veszünk és közvetítünk. Bank- és értéktőzsde bizományi ügyleteket kötünk és lebonyolítunk. Hirdetéseket gyűjtünk és terjesztünk. * Keresk. tudakozódó. Export—import. Olvassa a hirdetéseket! MjáA Uái lüái Uái Ut. Uái klá. Uái Llái.U*. Uá. Uái Ulái Uti.UáA hlti 0 PAJTAS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSAGA két nagyobb elbeszéléssel az új esztendőben. indult ! Az egyik: Rókáné őméltósága a H H forradalom alatt, a másik: A munka I H hőse Amazt Benedek Elek, emezt I Lampérth Géza írta. Szivet-lelket nemesítő történetek, ^^B^^B mesékt, versek, ismeretgazdagitó olvasmányok valóságos kincses-^^^ háza a* Jó Pajtás. Rendes munkatársai: Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Feleki Sándor, Kürthy Emil,Avar Gyia,Mihályffyné Fái Lenke,Berényi Lászlóné,Z Vií>or Kornél,Csanády Sándor, Kozma Imre, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 10 korona. Egyes szám ára egy korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. i»a»i>iii«initi»É EUYETŰ.VU KJTOAB SZEGED 'jj-