Vasárnapi Ujság – 1920
1920-08-29 / 16. szám - Az írásról. Dr. Farkas László 186. oldal / Természettudomány; ipar és rokontárgyuak
ló szám.920. 67. évfolyam. VASÁRNAPI UJSÁG. 187 fogyasztását és a Szentírásban oly gyakran emlegetett erős ivást illetőleg legközvetlenebbül ahhoz a gyakran tárgyalt kérdéshez jutunk, vájjon ezek és a különféle fajtái az alkoholtartalmú italoknak, melyek manapság annyira elterjedtek, roltakép hasznosak, szükségesek és megengedettek-e, vagy ellenkezőleg? Várjon a Biblia védi-e a szabad és teljes borélvezést, vagy csak korlátolt használatát, vagy pedig a teljes tartózkodást — absstinentiát — ajánlja? Néha egyenesen meghagyja a borivást, másszor elítéli nagyon is szigorú szavakkal. Mikép magyarázható feltűnő ellenmondás és látszólag egymást sea rontó utasítás? A dolognak úgy nemzen, mint személyes jelentősége van s így méltó a tanulmányozásra. Lényegében a bor nem egyéb, mint a friss szőlő levéből természetes erjedés útján nyert konzerválható ital s mint ilyen, mérsékelt adagban fogyasztva nem ártalmas. Sajnos, hogy az a határ, ameddig az alkoholtartalmú ital élvezete nem ártalmas, pontosan nem állapítható meg, miután az ellenálló képesség egyénenként igen különböző; átlag egy felnőttre nézve 6 deciliter 24 óra alatt a mérték. Jóllehet a szeszesitalokkal való visszaélés egyénileg és társadalmilag határozottan káros, de azért túlzásba esni nem szabad az antialkoholizmus emlegetésével, mert a szeszesital-fogyasztást ellenzőkhöz már a vegetáriánusok is hozzácsatlakoztak, kiknek érvelése a húsfogyasztás ellen majdnem oly hatalmas, mint az antialkoholistáké a bor ellen. Az italoknak erjedés útján való konzerválása őseredetü s valószínűleg hygienikus alappal bir, t. i. arra a korra vezethető vissza, mikor a pásztor és hadakozó népek vándoroltak s a változó földalakulatok közt más-más összetételű vizeket találtak s ezáltal különféle betegségeknek váltak áldozataivá. Ismeretesek a régi görögök óriási kAkorsói, melyekben hónapokra való honi vízkészletet vittek magukkal az Egyptomba, Phöniciába s Ázsia egyéb részeibe utazó görög kereskedők. A bor egész korán* kerül szóba a Bibliában: ,,Es kezde Noé szőlőt plántálni, mivelhogy a föld mivelésére adta vala magát; és minekutánna ivott volna annak borában, megrészegedék ..." (I. Mos. IX. 20 — 21.) A British Múzeumban levő assiriai régiségek közt az agyagból égetett kőlapok egyikén van Aziru kormányzónak (körülbelül 1500 évvel K. e.) egy levele Amenophys egyptomi királyhoz, ki mint szenvedélyes vadász gyakran látogatta meg északnyugati Mesopotamiát oroszlánokért (10 év alatt 102 oroszlánt ölt meg), ezen levele szerint elrendelte, hogy ökrök, madarak és bor küldessék legközelebbi kirándulásához (163. lap). E mely lett azok közül a 19 égetett agyagtáblák közül, mely az assyr felfogást tartalmazza a világ teremtéséről, a III. tábla azt írja, hogy az ősi vizek istenei Apsu (férfi) és Tiamat (nő) tanácskozás után hozzá készültek a lakmározáshoz és „kenyeret ettek és Sesame bort ittak (Sesamum indicum magjával készített bor). A Vedákban egy szeszes ital a — Sona — magasztaltatik, mely veteménylisztből és egy növénynek tejszerű levéből készült. Jellemző, hogy az ősmagyarok, míg Ázsiából bevándoroltak, útközben a kanczatejet kovász módjára megerjesztették, mely szokásukat az áldott vizű és nemes korú új hazájukban letelepedvén — elhagyták. A sör eredete is már több ezer évre vezethető vissza. Majd minden népnek megvan a maga szeszes, többé-kevésbbé mámorosító itala. Még a kaukázusi hegyi lakóknak, kik mohammedánok s így a próféta tanai szerint bort és sört nem élvezhetnek, rájöttek arra, mint kelljen az ártatlan tejből kefir erjedés útján egy könnyű szeszesitalt előállítni. Ugyan csak Oroszország roszvizű vidékeiről származik a hasonlag gyenge szesztartalmu kvasz, melynek kellemetlen mellékízét gyümölcsv ízzel javítják. Hogy a népek általában mily becsesnek tartják az élvezeti czikkeket s mily nagy az inger, melyet rájuk gyakorolnak, kitűnik abból is, hogy elterjedésöket nem lehetett leküzdeni a legszigorúbb,tilalmak és kegyetlen büntetések kiszabásával sem, így a XVI. században a kávé Törökországban talpraveretéssel, a dohányzás meg épen hallállal büntettetett, Oroszországban a szesz- és dohányfogyasztás kaucsukával, sőt Szibériába való számkivetéssel és orrlevágással lett büntetve. Khinában az ópiumfogyasztók ellen botbüntetés, megbélyegzés, sőt kivégzés alkalmaztatott, daczára ennek a megszokás hatalma diadalmaskodott. A Bibliában szóba jövő borok egész alaposan megbiráltattak. Különösen a híres skót író Ritchie mélyed bele tüzetesen kérdés phylologikus magyarázatába és hang=a súlyozza, hogy a bibliafordítók általános kifejezés gyanánt egyszerűen a „bor" szót használták, s ez a szövegben valójában nem kevesebb mint 11 különféle szónak megfejtésére szolgál; a 11 szó közül kilencz héber és kettő görög. Mindegyik különös s más ízű folyadékot képviselt. Nehemias még Ar=taxerxes által kinevezve, Jeruzsálem kormányzója volt, elrendelte, hogy hoz ,,egy ökör és hat kövér juh és háztartáso= madarakat készítsenek nékem és minden tizednap minden féle bor bőségesen adattat élt vala ... (Nehemiás V. 18.), a mi világosan bizonyítja, hogy több mint egyféle bor volt használatban. Ennek bizonyítására idézhető még . . . minden ember a jó bort adja fel először és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót..." (Jan. Ev. II. 10.) Ritahie szerint a szőlőből készített termékeknek, melyekről a szentírás megemlékszik, különféle nemei ezek voltak. Maga a szőlő a gyümölcs természetes formájában vagy mint szárított szőlő, a mazsola, Tirosh; a szőőből készített sütemény, Eshishah; az a lé, mely néha a fejlődő szőlőfürtökről magától lecsöppen, Asis; besűrített bor vagy a szőlő főtt leve, Sobha; édes, nem fermantált szőlőlé egész friss, de zavaros állapotban, Chemer; régi tiszta bor seprűjével, ez volt a legdúsabb s legjobb bor, Shemarin; marrhás, mandragorás s egyéb erős gyógyszeres bor, a kábító hatás elősegítésére . Mesech Shechar volt általános neve a szeszes folyadékoknak, készítve gabna, datolya s egyéb gyümölcsből, kivéve a szőlőt. Végül Vain jedtebb neve a bibliai borok volt a legelterő különféle nemeinek s jelenti 1=ször a fejlődő szőlőt, 2-szor a szőlőnek friss, sajtolt édes levét, a mustot, de az ujbort is, ,,a szőlőnek tiszta vérét ittad" (V. Mos. XXXII. 14), melynek nincs szesze s így nem részegít és 3-szor minden fajtáját az erjedt s így szeszes és a ZASZLO FELSZENTELÉSE. A MEZŐKÖVESDI BIRÓ FELESÉGE (MATYÓK ASSZONY) SZEGET VER A ZÁSZLÓ RÚDBA. A MISKOLCZI EZRED ZÁSZLAJÁNAK FELSZENTELÉSE.