Vasárnapi Ujság – 1920
1920-08-29 / 16. szám - Az írásról. Dr. Farkas László 186. oldal / Természettudomány; ipar és rokontárgyuak
radt nála vissza, melynek következtében szavai úgy hangzottak, mintha valahonnan a távolból jönnének. Teljesen el volt merülve saját gondolatában. — Tehát látta Őt? — kérdé. Gyula is saját, egészen más gondolatával volt elfoglalva : — Kit ? — kérdé tőle értetlenül. Ez a kit? úgy hatott Amadéra, mint egy Istenkáromlás. Szerényen, szabatosabban tette föl a kérdést : — Azt hittem, hogy most jött ki a Vatikánból.. — Úgy van. Bocsásson meg, már el is felejtettem ... Ha Ön tudná, hogy miért az imént! Szemei fénylettek, az ember azt hitte volna, hogy kibújik a bőréből, felrobban, vagy elszáll tüstént . . . — Nagyon szépen kérem, — könyörgött Fleurissoire, — mondja ezt majd el később, most azonban beszéljen a kihallgatásról. Annyira türelmetlenül várom, hogy megtudjam . . . — Érdekli? — Nemsokára meg fogja tudni, mennyire érdekel. Beszéljen, beszéljen! hogy — Nos tehát, — fogott bele Gyula s bele= karolva Fleurissoireba, elindult vele a város felé. — Talán értesült róla, mennyire sanyarú helyzetben maradt Anthimenik megítélése után. Még most is hiába várja azt, a mit az Egyház ellenszolgáltatásául annak, a mitől megfosztották a neki megígért. Anthimeot szabadkőművesek, kijátszották, ezt el kell ismerni . . . Édes barátom, úgy foghatja fel ezt az ő kalandját, ahogy akarja : én a magam részéről csúnya becsapásnak tartom. Nélküle azonban én talán nem látnék olyan tisztán ebben a dologban, ami bennünket ma foglalkoztat s amit sietve közölni akarunk Önnel. Íme tehát : egy következetlenségi lény! a mi nagy szó . . . Bizonyos, hogy ez a látszólagos következetlenség valami finom és titkos összefüggést leplez el. Fontos csak az, hogy nem valami egyszerű érdek, vagy ahogy rendesen mondani szokás, nem valami önző érdek készí tett cselekvésre. — Nem tudom pontosan követni okoskodását, — jegyezte meg Amadé. — Igaz, bocsásson meg: megint eltértem a kihallgatástól. Elhatároztam tehát, hogy kezembe veszem Anthime ügyét . . . Édes barátom, ha maga látta volna az ő lakásukat Milanóban! — Nem maradhat itten, ezt mondtam neki azonnal. Hát még az a szegény Veronika! Anthime azonban egészen szentté, vagy koldus baráttá lett. Még azt sem engedi meg, hogy sajnálkozzék fölötte az ember és különösen haragszik, ha valaki a papságot vádolja! — Édes barátom, — mondtam neki, — elfogadom, hogy a főpapság nem bűnös az Ön ügyében, az esetben azonban legalább is nincsen kellőkép tájékoztatva. Engedje meg, hogy tájékoztassam. — Azt hittem, hogy Pazzi bíboros, — bátorkodott beleszólni Fleurissoire. — Igaz. Az a közbenjárás azonban nem sikerült. Ezek a magas egyházi méltóságok mind félnek az ügybe belebocsátkozni. Olyan valakire volt szükség, aki nincs belekeverve a dologba, mint például én. Mert bámulatos, mily különös módon jönnek létre a felfedezések, mégpedig a legfontosabb felfedezések! Az embernek valami hirtelen ihletre kell gondolnia, pedig a gondolat tulajdoni képen folyton az illető tárgy körül forgott, így én már régóta nyugtalankodtam személyeimnek egyrészt túlságos logikája, másrészt pedig elégtelen meghatározottsága miatt. — Attól tartok, — jegyzé meg halkan Amadé, — hogy ön megint eltávolodik a tárgytól. — Egyáltalán nem, — felesé Gyula, — Ont az, a ki nem követi gondolataimat. Elhatároztam tehát, hogy magának Szent Atyánknak adom át a kérvényt s ezt akartam elvinni ma reggel. — Tehát? Mondja gyorsan: látta őt ? — Kedves Amadém, hogyha minduntalan félbeszakít ... De megmondhatom : nem is képzeli, az ember, hogy milyen nehéz meglátni Őt. — Lehetetlen! — kiáltott fel Amadé. — Tetszik? — Mindjárt meg fogom magyarázni. — Először is teljesen le kellett mondanom arról, hogy átadjam neki a kérvényt. Pedig kezemben fogtam ; illendően kiállított papír= tekercs volt ez, azonban már a második várószobában (vagy a harmadikban, most már nem emlékszem tisztán) egy magas ficzkó, ki feketébe és vörösbe volt öltözve, udvariasan elvette tőlem. Amadé halkan fel-felnevetett, mint a ki tud valamit. A következő előszobában elvették tőlem a kalapomat s egy asztalra helyezték. Az ötödik vagy hatodikban, hol hosszú ideig várakoztam két hölgy és három főpap társaságában, egy kamarás jött hozzám és bevezetett a szomszédos terembe. Itt végre megjelenhettem a Szent Atya előtt (a mennyire láthattam: magas trónuson ült, melyet hatalmas mennyezet borított) s felszólított, hogy vessem a földre magam, a mit azonnal megtettem, úgy, hogy attól kezdve többé nem láttam. (Folytatása következik.) HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban: Kammerer Ernő miniszteri tanácsos, a Szépművészeti Múzeum volt igazgatója, 64 éves korában, Koppány-Szántón. — Id. Schmidt Lajos, a veszprémi püspökség nyug. jószágkormányzója, 65-ik évében, Budapesten. — Szamosujvár-némethi Dániel János, 69 éves korában, Ó-Léczen. — Siposs Sándor hírlapíró, 72 éves korában, Budapesten. Özv. Szederkényi Nándorné, szül. Oroszy Ida, 70 éves korában, Budapesten. — Özv. Brzuska Jánosné, Budapesten. SAKKJÁTÉK, 3160. számú feladvány E. Fritsch-től. SÖTÉT. A 3155. számú feladvány megfejtése. Hb7—d 8. A 3156. számú feladvány megfejtése. Ke 3 Va4. A 3157. számú feladvány megfejtése. A 3158. számú feladvány megfejtése. Hdl. A 3159. számú feladvány megfejtése. Vb7. 8 BBBH 7 • • 11 • 6 BBBB 5 BB Ä 1 B 4 BB E 3 B 3 Do 2 #jj§ j§j jgj jgj 1 B It ill B a bc de í gh VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. KEPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 9-ik számában megjelent képtalány megfejtése : Hullatja levelét az idő vén fája. Felelős szerkesztő: HOITSY FÁI,. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza n. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem u.4. 16. szám. 1920. 67. évfolyam. Bélyeggyűjtőkkel cserélek, adok debreceni Zóna I. és II. kibocsájtást, különlegességeket is. SPRINGER J„ Debrecen, Fő u. 38. sz. í I LOHR MÁRIA (kroniusz) A főváros első és legrégibb : csipketisztitó, vegytisztitó és kelmefestő gyári intézete. Gyár és főüzlet: 0111., Baross-u. 85. Fiókok: II., Fő-utcza 27, IV., Eskü-út 6, Kecske-TMméti-utca 14, V., Harminczad-utcza 4, VI., Teréz- körút 39, Andrássy-út 16, VIII., József-körút 2. Rézgálicz legprímább, sötétkék, kristályos, 1 kg .... 40 K Kaffirt, legprímább, 1 kg 60 « Vörösréz Vermorel-rendsz. permetező 2000 « Vörösrézből készült mosóüstök nagy választékban SZONTAGH PÁL rézárúgyár Budapest, IX., Üllői-út 19. M^l^T^y fűtési> ipari, gazdasági és kovácso•VUJVOAlási czélokra a pestszentlőrinczi (Cséry-féle) telepről, azonnal szállítható vagyon- vagy teljes fuvartételekben. Tanácsos a téli szükségletet mielőbb fedezni! Pestszentlőrinczi Koksztermelő Vállalat Budapest, V., Rudolf-tér 5. * Tel. 115—27. KERESZTÉNY FORGALMI IRODA Budapest, IX., Ráday utcza 16. Birtokokat, telkeket, házakat, villákat, üzleteket adunk-veszünk és közvetítünk. Bank- és értéktőzsde bizományi ügyleteket kötünk és lebonyolítunk. Hirdetéseket gyűjtünk és terjesztünk. Kereskedelmi tudakozódó. Export-import. M.i*t,y*t ulti u*i,u*i.uái.uát u*i.uiái.má. uii Daliái u*. u*. ,u*i 0 PAJTAS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSÁGA két nagyobb elbeszéléssel indul az újj. esztendőben. Az egyik: Rókáné őméltósága a forradalom alatt, a másik: A munka hőse. Amazt Benedek Elek, emezt Lampérth Géza irta. Szivet-lelket nemesitő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagitó olvasmányok valóságos kincsesháza a Jó Pajtás. Rendes munkatársai: Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Feleki Sándor, Kürthy Emil,Auar Gyula,Mihályffyné Fái Lenke,Berényi Lászlóné,Tábori Kornél,Csanády Sándor, Kozma Imre, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 10 korona. Egyes számára egy korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. ^ if If ^ f ^ ^ SJt ^ ^ ^ ^ ^ ^ * v T * * Hirdessen és tőkéje lapunkban gyarapszik! J. 44 i 'Ifj, •](• -.>/ 1. iL 'X* '1' ,'' 'Jf ^ Franklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). EGYE 1,11 N"