Vasárnapi Ujság – 1920

1920-09-15 / 17. szám - Francesco Sirola (arczképpel). Hendel Ödön 201. oldal / Élet- és jellemrajzok

204 első gondja az volt, hogy a nagy változást ne lehessen észrevenni rajta. — Ha aranytányéron is talán, — mon­­dogatta akkoriban magának, — de ugyan­ azokat az ételeket fogod enni ezután is. Nem ügyelt rá, vagy talán nem tudta ek­­kor még, hogy ezentúl más ételek fognak izleni neki. Engedelmeskedett a gróf akaratának és nem öltött gyászruhát. Bántó kellemetlenség érte utolsó bácsikája, Gesvres márki szállí­­tóinál, mikor megjelent náluk, hogy ruha­­tárát felfrissítse. Reá hivatkozván, a szabó a márki néhány kiegyenlítetlen számláját mutatta fel. Lafcadio megvetett minden csa­­lást és úgy tett, mintha éppen azért jött volna, hogy ezeket rendezze és maga is kész­­pénzben fizette ki ruháit. Ugyanez a kaland megismétlődött a czipésznél is. Már ingeit czélszerűbbnek találta új üzletben megren­­delni. — Ha legalább tudnám bácsikám, Gesvres márki czimét! Örömem telnék benne, elkül­­deni neki a kiegyenlített számlákat. Ezért ugyan megvetne, de Baraglioul vagyok és mától kezdve, te csirkefogó márki, ki vagy hajítva szivemből. Semmi sem tartóztatta Párisban, sem nem vonzotta máshová ; apránként keresztül uta­­zott egész Olaszországon s Brindisibe készült, a honnan valami nagy hajón Jáva szigetére akart utazni. Egyedül ült a vasúti kocsiban, mely Ró­­mától délfelé robogott vele s daczára a me­­legnek, térdére egy selymes, teaszinüi taka­­rót borított és maga előtt összekulcsolt ke­­zein hamuszín keztyüit nézegette. Ruhájinak puha és bolyhos szövete alatt jólétet érzett minden pórusán keresztül; nyaka kényelme­­sen helyezkedhetett el a nem nagyon magas és alig keményített gallérban, melyből kes­­kenyen, mint a gyík, sötét selyem nyakú kendő ereszkedett divatos ingére. Jól érezte magát a bőrében, jól érezte magát ruhájá­­ban és c­ipőjében. Kasztor kalapja, szeme előtt lehajtva, elválasztotta a tájtól; boróka pipát szívott és szabad folyást engedett gon­­dolatainak. Gondolatai ezek voltak : (Folytatása következik.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Szahara. Földi Mihály hatalmas nagy, két­kötetes regényéről teljesen ellentétes vélemények alakultak: vannak, a­kik elragadtatva beszélnek róla s íróját a magasztalás csúcspontjaira emelik és vannak, a­kik teljesen elutasítják a regényt. Ez a vélemény­ eltérés inkább a könyv mellett szól, mint ellene ; jelentéktelen munka körül nem szokott vita fejlődni. Földi könyve valóban nem is jelentéktelen, sőt hatalmas írói erőfeszítés ered­­­­­ménye, a­mely már annál a rendkívüli szellemi munkánál fogva is imponál, a­mely bele van fektetve. íróját a legmagasabbra törő ambíczió sarkalta: a szó irodalmi értelmében is nagy re­gényt ?k rt adra az olvasó elé, a­melyben teljes részletességgel kitárja a világról és az emberekről való fogalmait, rést nyit, a­melyen az olvasó belepillanthat a mindenségbe, a­hogyan az Földi Mihály gondolkodásában tükröződik. Ebben aztán olyan energiát fejt ki, a­mely mindenképen tisz­teletet parancsol. Az eszközei sem jelentéktelenek ; óriási megfigyelési és emlék-anyagot dolgoz fel, át­hatóan, vi­­ágoS Szemmel látta meg az embereket és dolgaikat s egyszerű, szinte szárazon konstatáló előadásával, a­mely szándékosan kerül minden romantikus cztezomát és minden lírai színjátékot, élesen meg tudja eleveníteni a do­gokat. A nagy orosz regényírók tanítványa, különösen Doszto­jevszkié, olvasás közben gyakran ráismerünk a Raszkolnikov szerzőjének részletező módszerére, a­mely a mindennapi aprólékos jelenségek lélektani távlatba állításával igyekszik megalkotni az élet képét­. Az már aztán szellemi dispozíczió dolga, hogy Földi írásában minduntalan ráismerünk Dosz­tojevszki egyoldalúságára is, a­mely a maga egyéni látószögéből szemlél mindent s olyan szint ad ezzel a világnak, hogy az már többé nem a mindnyá­junk közös, egyetemes világa, hanem a Doszto­jevszki specziális, egyedül csak az ő tulajdonát képező világa, a­melybe csak az ő rendkívüli szug­gesztív erejénél fogva tudjuk beleélni magunkat. Földi szeme is úgy van beállítva, hogy csak egy bizonyos irányban percipiál: a rossz, az erkölcsileg fertőzött irányában. Az ő ala­kjai mind erkölcsileg betegek, az életük nem egyéb, mint rájuk és az olvasóra egyaránt kínos vonaglás, miközben morálisan bénult tagjaikat vonszolják VASÁRNAPI ÚJSÁG: a pusztulás felé. Itt van a döntő nagy különbség Dosztojevszkival : a­míg az orosz mester mindazt a bűnt, nyomorúságot, idegbajt, tébolyt végered­ményben fel tudja emelni a humanitás magasz­tosságába s ezzel meg tudja szentelni. Földi sivár objektivitással megmarad a régnél, s életfelfogá­sának nincsen szárnyalása. Sőt, a­mennyiben van nála valami, a­mi deformálja a reális valóság vo­nalait, ez épen nem a Dosztojevszki mindeneket magához ölelő krisztusi szeretete, hanem valami leplezett s talán nem is tudatos gyűlölet azok ellen az emberek ellen, a­kikről ír, vagy talán az emberek ellen általában. Lehet, hogy ennek belső okai vannak : olyan környezetet ír meg, a­mely­től lelkileg és érzelmileg elszakadt s melyre harag­gal és megvetéssel néz vissza, ez az elszakadása azonban még friss, még égetik a sebek, melyeket általa szenvedett, nincs meg a szemléletükre per­spektívája. Ez azonban nem változtat azon, hogy a kép, melyet az életről rajzol, nincs elmélyítve, egy síkban marad, dimenziók nélkül s úgy tűnik fel, mintha nem is volna szerves kapcsolatban a nagy, végtelen (fölfelé is végtelen!) élettel, mintha csak egy egészen spec­iális eset volna, nem az emberiség egy részének, hanem csak bizonyos em­bereknek a kórtörténete. Az olvasó nem lesz há­lás a regény tartalmának vigasztalanságáért, de azt el kell ismernie, hogy mégis csak komoly, minden figyelemre jogot formáló munka, egy nagy­tehetségű és komoly szellemű írónak erőteljes vias­kodása az élettel, az emberekkel és a művészet lehetőségeivel s ábrázoló képessége, psychologiai intuitiója és föltétlen írói becsületessége teljes bi­zalmat kelt iránta. Elhunytak HÄLÄLOZÄSOK. a közelebbi napokban : Bácskulai Szekula Gyula kir. és miniszteri tanácsos, a Kassa-Oderbergi vasút nyug. igazgatója, Budapesten, 71 éves korában. — Simaházi Tóth Kálmán, 83 éves korában zalamegyei birtokán, Csopakon. Ivádi Ivády Béla 83 éves korában, Ivádon,­­ De­vecseri Schultheisz Emil nyug. gyalogsági tábor­nok, a Lipót-rend lovagja, volt pozsonyi honvéd­kerületi parancsnok, 67 éves korában, Buda­pesten. — Mar­ovics Sándor nyug. miniszteri tit­kár, a miniszterelnökségi sajtóosztály volt tagja, Budapesten. — M­aldapfel Miksa magánzó, 73 éves korában, Budapesten. — Dömötör Béla, a «Sop­roni Napló» felelős szerkesztője, 44 éves korában, Sopronban. Özv. szentpéteri Nyárády Zsigmondné, Nedeczky Etelka,­­ 80 éves korában, Budapesten. — Özv. •Itfshn Árminné, 61 éves korában, Budapesten. SAKK JÁTÉK. 3161. számu feladvány dr. Palkoskától, Prága. SÖTÉT. 1 m.. m x 1 m­iS • i m­i BJl ISI í m WW HL ;...§§ 9 -it I • m SL abc 1.1 e ig­h VILÁGOS. gilflgoH ® dul és a m­ásodik­­ epésre mnnttgt a-j. KÉPTALÁrSY. A «Vasárnapi Újság» 10-ik számában megjelent képtalány megfejtése : Lehullott a rezgő nyárfa levele. #I­V. y­ ft Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL,­ Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem­ u. 4. 24. szám. 1920. 67. évfolyam. Bélyeggyűjtőkkel cserélek, adok debreceni Zóna I. és lI. kibocsájtást, különlegességeket is. j SPRINGER J„ Debrecen, Fö-u. 38. sz. í LOHR MÁRIA (KRONFUSZ) j A főváros első és legrégibb csipketisztító, vegytisztitó és kelmefestő­­ -gyári intézete. 7 Gyár és föüzlet: Ulli., Baross-u. 85. i Fiókok: II., Fö-utcza 27, IV., Eskü-út 6, Kecske-­­méti-utca 14, V., Harminczad-utcza 4, VI., Teréz-­­ körút 39, Andrássy-út 16, VIII., József-körút 2 -lekvárfőző- és mosó­üstök, vendéglői nnWAC^ÖThal nagy választék­főzőedények UUIUSFBZOOI banf raktárról azonnal kaphatók. Ócskafémet vásárolunk. SZONTAGH PÁL rézárúgyár Budapest, IX., Üllői­ út 19. WF Rézgálicz, raffia, kénpor és kénlap kapható oli­^­y fűtési, ipari, gazdasági és kovácso­lHó­ i­lási czélokra a pestszentlőrinczi (Cséry-féle) telepről, azonnal szállítható vagyon- vagy teljes fuvartételekben. Tanácsos a téli szükség­letet mielőbb fedezni! Pestszentlőrinczi Koksztermelő Vállalat Budapest, V., Rudolf-tér 5. * Tel. 115—27. KERESZTÉNY FORGALMI IRODA Budapest, IX., Ráday-utcza 1«. Birtokokat, telkeket, házakat, villákat, üzleteket adunk-veszünk és közvetítünk. Bank- és érték­tőzsde bizományi ügyleteket kötünk és lebonyolí­tunk. Hirdetéseket gyűjtünk és terjesztünk. Kereskedelmi tudakozódó. E­xport-import. VARRÓGÉPEKET I ^SA­RKAUSZ IMRE varróg­épkereskedő, Budapest,VIII., K­ökk Szilárd­ u. 6. Viszonteladóknak engedmény. VEZ­ETI I BUDAPEST, IV. kerület, N­LIL11 J« Koronaherczeg-utcza 17. Nyírt legtökéletesebb békebeli* kivitelben: műlába­kat, mű­kezeket, sérvkötőket, haskötőket, gummi­görcsérharisnyákat stb. Du* választék az össz­e­hetefiápolási gummiárukban és műszerekben. Franklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.1. ) PAJTÁS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSÁGA a szívet-lelket nemesítő törté­netek, mesék, versek, ism­eret­gazdagító olvasmányok való­ságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Endrődi Sán­d­o­r, Vára­d­i An­ta­l, Vargh­a Gy­ula, Lampérth Géza, Kürthy Emil, Avar Gyula, Feleki Sándor, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és ide­gen költőktől a gyermekifjúságnak való költe­ményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 10 korona. Egyes szám ára egy korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. firrimwwwwrw­ww ITTfprr |_EGYETEJ»H K'JAIYVTÁR ' SZEGED

Next