Vasárnapi Ujság – 1920
1920-09-26 / 18. szám - A budai kastélyok kincsei. A régi Pestbuda történeteiből. Váradi Antal 212. oldal / Történelem és rokontárgyúak
216 mare látképe ... De hát akkor mi történt ? ... Az ablakhoz szaladt, azt hitte, álmodik a pályaudvar perronján, nem messze az ő kocsijától, ott ment szép nyugodtan az ő táskája egy magas ficzkó társaságában, ki lassú léptekkel haladt vele a kijárat felé, kár Lafcadio utána akarta vetni magát, ami azonban kinyitotta az ajtót, a sötét színű vászonkabát hirtelen lábához hullott. — Az ördögbe is! Még börtönbe juttatom magam . . . Talán mégis csak kissé gyorsabban iparkodnék előrejutni ez a tréfás úri ember, ha gondolna arra, hogy utána futhatok. Vagy, meglátott volna valamit? .. (Folytatása következik.) VASÁRNAPI ÚJSÁG. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Ágneszka elment. Ferenczi Sári két elbeszélését fűzte egy kötetbe ez alatt a czím alatt. A kettő között az a belső kapcsolat, hogy mind a kettő a háborúban a harcztér mögött, Galicziában szolgáló katonatisztek életéből ad képeket. A formai kapcsolatot az írónő munkájának módja adja meg : a szó műfaji értelmében vett novellát ír, aránylag sok szereplő személlyel, akik mind meg vannak rajzolva egy-két kontúr-vonással, fordulatos történettel, amely kissé lazán van komponálva, de az írónő mondanivalóját teljesen kihozza, friss és könnyed elbeszélő modorban, amely nem tolakszik előtérbe, egy pillanatra sem válik művészkedő czéllá, hajlékony és alázatos eszköze a mondanivalónak. A kettő közül a jobbik az, amely a könyv czímét adta: egy galicziai menekült csitrilányt a véletlen bedob egy állomásra, szolgálatban levő és üdülő tisztek, katonaorvosok, vasúti hivatalnokok közé, akik a férfiaknak női dolgokban való naivságával gondját viselik, úgy bánnak vele mint lányukkal, becsület és lovagiasság kérdésévé teszik maguk és mások számára ártatlanságát, pedig a kislány született demimonde, aki ennek megfelelő jövőről ábrándozik s mikor komolyra kezd válni, hogy neki tisztességes, komoly úrinővé kell lennie, akkor megszökik jótevőitől és szalad a neki való élet után. A történet igen jól van kitalálva, a férfi és a nő viszonyának egy igen eredeti szemmel meglátott változatát világítja meg, az alakok és a szituácziók rajzában is igen sok finom ötletet ad, invencziója mindvégig szerencsés. A novella majdnem minden alakja, de különösen az előtérben állók, éles és jellemző profilban állnak a szemünk elé. Az egész történetnek pedig valami különös, ízes zamatot ad az előadás halk malicziája, amely mindig tudatunkban tartja, hogy az egész dolgot ne találta ki és mondja el. A másik novellában is sok az érdekes dolog, ez is jól van elbeszélve, de a vonalak vezetése kissé bizonytalan benne és az invenczió sem olyan szerencsés. Ebben is érezni azonban egy igazi írónő keze nyomát; van néhány olyan részlet benne, amiért az ember örül, hogy elolvasta. Táncz. Boross Sándor verseskönyvében különösen az talál sok érdekeset, aki az irodalom psychologiáját, az irodalmi mű létrejöttének módjait szereti megfigyelni. A természettudósnak módjában van kísérleteit úgy irányítani, hogy a jelenség fejlődési folyamatát bármely stádiumban megfigyelhesse. A szellemi világ jelenségei kutatójának nincs meg ez az előnye, ő elébe a jelenség csak készen, teljes kifejlődöttségében kerül s a kész dologból kell visszafelé következtetnie a készülése módjára. Néha aztán a véletlen vet elébe egy alkalmat, egy in statu nascsndi, a kifejlődés valamely étappján megállott és tovább nem fejlődött jelenséget, amely aztán természetesen megragadja a figyelmét. Boross Sándor verseire ez annyiban alkalmazható, hogy — úgy látszik — a költő akkor írta le őket, amikor még nem voltak lelkében teljesen, végleges formában kialakulva, amikor még nem tették meg teljesen azt az utat, amely a költő lelkében az első gondolat-csíra megmozdulásától a végleges kifejezésig vezet, — megállottak valahol útközben, többé-kevésbé távol a végponttól. Majd mindig érezni, hogy nagy belső feszültségből származnak, hogy érzelmi világában élő ember lelki élményei adják a tartalmukat, aki küzdve keresi a módot, hogy ezek az élmények a maguk őszinte valóságában kerüljenek formába. Erről szuggesztív módon meggyőznek a versek, de mindig érezünk valami hiányosságot, amelyen a hatásuk levegőbe foszlik. Azt érezzük, hogy amit a költő tulajdonképen közölni akart velünk, az inkább valahol a versek mögött van, mint bennük, nem jutott ki elénk a költő lelkéből s csak nyomok mutatnak rá, mint ahogy az aranyat nem tartalmazó érczen is megtalálni a nyomait annak, hogy olyan helyről került ki, amelyben arany van. Egyszerűen szólva, ezeket a verseket olyan ember írta, akiben megvan a költő legtöbb igen lényeges vonása, de valami belső akadálynál fogva nem tudja kifejezni magát. Küzd a kifejezésért, néha már-már győz is, de a teljes, a végső győzelmet nem bírja elérni. Kivánjuk, hogy ez csak a kezdő tapasztalatlanságából folyó baj legyen, a melyen előbb-utóbb túlkerül s megtalálja azt a módot, a melyen valóban rokonszenves és elég gazdag ércztartalmú lényét teljesen kifejezve nyújthatja nekünk verseiben. A kik el tudják fogadni a verset magáért az anyagáért, azok mostani állapotukban is sok élvezetet meríthetnek Boross Sándor verseiből, mert minduntalan erős hangok és friss színek törnek elő belőlük, az őszinteség szinte árad soraiból, nem egyszer eltalál egy-egy szép, világító erejű szót és a magyar népdal motívumait és formáit nem egyszer igen érdekesen tudja fejleszteni és ezzel új életre kelteni. Élet van bennük. A hadifogságban gyötrődő ember lírájából még így, fogyatékos kifejezésükben is többet lepleznek le, mint mindazok a versek, amiket erről a ma, fájdalom, annyi sokak számára ismert érzéskörről olvastunk. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban: Sipeki Balás Lajos rozsnyói püspök, 65 éves korában. Magyarország megcsonkításának fájdalma és a felvidéki magyarság üldöztetése sírba vitte a magyar püspököt, ki egyik legjótékonyabb, legnépszerűbb tagja volt a püspöki karnak. — Alsókubini Heil Fausztin dr., a közigazgatási bíróság nyug. tanácselnöke 74 éves korában. Éveken át a büntetőjogi irodalom elsőrangú és termékeny munkása volt. — Csapody Géza gépészmérnök Budapesten. — Stiasznyi Aladár festőművész, a fővárosi szőnyegszövő-iskola tanára, orosz fogságban. — Gerey Gyula állami gépgyári főfelügyelő, az összes állami vasgyárak főpénztárosa Budapesten. — Dr. Vargha Géza munkács-egyházmegyei áldozár, ungvári gör. kath. gimn. hittanár, a kánonjog jogtudomány és államtudomány doktora, 38 éves korában. Ozv. Kovácsy Gyuláné, szül. Bánffy Irma 74 éves korában Budapesten. — Dr. Koch Antalné, szül. Molnár Gizella 68 éves korában Budapesten. — Özv. Kun Dánielné 53 éves korában Budapesten. — Dr.Wein Dezsőné Budapesten.—Moiret É. Ödönné Budapesten. SAKKJÁTÉK. 3162. számú feladvány dr. Palkoskától, Prága, VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. In §1 mwm a bc deigh KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 11-ik számában megjelent képtalány megfejtése : Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt-Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem u. 4. Eladó egy és két éves gyökeres szőlőoltványok Sima és gyökeres Százszoros, Othello, Delaware és Hazai sima és gyökeres szőlővesszők, továbbá gyökeres Hazai szőlővesszők, rózsafák és előkeritésnek való Gleditschiák és akáczmagonczok, valamint szőlőkarók és boroshordók. —•--•—-•-• — mostantól elfogyt MOLNÁR MIHÁLY szőlőgazdasága Abaujszántó. 18. szám. 1920. 67. évfolyam. Bélyeggyűjtőkkel; cserélek, adok debreceni Zóna I. és II. kibocsájtást, különlegességeket is. j SPRINGER J, Debrecen, Fő-u. 38. sz. í LOHR MÁRIA (kroniusz) A főváros első és legrégibb csipketisztitó, vegytisztitó és kelmefestő gyári intézete. Gyár és főüzlet: U111.9 Baross-u. 85. Fiókok: II., Fő-utcza 27, IV., Eskü-út 6, Kecskeméti-utca 14, V., Harminczad-utcza 4, VI., Terézkörút 39, Andrássy-Tíz 16, VIII., József-körút 2. Pálinkafőzőlekvárfőző- és mosóüstök, vendéglői ..jj.ji.Mg-kffl nagy választékfőzőedények VUrOUeZDO- ban; raktárról azonnal kaphatók. Ócskafémet vásárolunk. SZONTAGH PÁL rézárúgyár Budapest, IX., Üllői út 19. Rézgálicz, raffia, kénpor és kénlap kapható KERESZTÉNY FORGALMI IRODA Budapest, IX., Ráday utcza 16. Birtokokat, telkeket, házakat, villákat, üzleteket adunk-veszünk és közvetítünk. Bank- és értéktőzsde bizományi ügyleteket kötünk és lebonyolítunk. Hirdetéseket gyűjtünk és terjesztünk. Kereskedelmi tudakozódó. Export-import. VARRÓGÉPEKET .SLÄ KEAUSS IMRE varrógépkereskedő, Budapest, VIH., Rökk Szilárd u. 6. Viszonteladóknak engedmény. II E. EVI I BUDAPEST, IV. kerület, IlLLLlI J« Koronaherczeg-utcza 17. Gyárt legtökéletesebb békebeli kivitelben: műlábakat, műkezeket, sérvkötőket, haskötőket, gummigörcsér harisnyákat stb. Dus választék az ös betegápolási gummiárukban és műszerekben. Hamis fogakat h-Brilliánst ce = N § LJ 2 ° Q, ' O Ékszert 3 1 ez M 10 Platinát a 0 'S 3 tfí CB co CM <t aj Sq to a D Í i ca —; t/D 0 > 1 Janklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). Miái,kiéi,ÜAi,L'ti,HAt,hlánYAnyál,kritiUálikritikl*tiUátiMttikát,kiéi It 0 PAJTAI BENEDEK ELEK GYERMEKÚJSÁGA a szívet-lelket nemesítő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagító olvasmányok valóságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Endrődi Sándor, Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Kürthy Emil, Avar Gyula, Feleki Sándor, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁ3-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 12 korona. Egyes számára két korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. IWWW —FOLYOIRAT fit 13{