Vasárnapi Ujság – 1920

1920-09-26 / 18. szám - A budai kastélyok kincsei. A régi Pestbuda történeteiből. Váradi Antal 212. oldal / Történelem és rokontárgyúak

216 mare látképe ... De hát akkor mi történt ? ... Az ablakhoz szaladt, azt hitte, álmodik­­ a pályaudvar perronján, nem messze az ő kocsijától, ott ment szép nyugodtan az ő­ táskája egy magas ficzkó társaságában, ki lassú léptekkel haladt vele a kijárat felé, kár Lafcadio utána akarta vetni magát, a­mi­ azonban kinyitotta az ajtót, a sötét­ színű vászonkabát hirtelen lábához hullott. — Az ördögbe is! Még börtönbe juttatom magam . . . Talán mégis csak kissé gyorsab­­ban iparkodnék előrejutni ez a tréfás úri­ ember, ha gondolna arra, hogy utána fut­­hatok. Vagy, meglátott volna valamit? .. (Folytatása következik.) VASÁRNAPI ÚJSÁG. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Ágneszka elment. Ferenczi Sári két elbeszélését fűzte egy kötetbe ez alatt a czím alatt. A kettő között az a belső kapcsolat, hogy mind a kettő a háborúban a harcztér mögött, Galicziában szol­gáló katonatisztek életéből ad képeket. A formai kapcsolatot az írónő munkájának módja adja meg : a szó műfaji értelmében vett novellát ír, arány­lag sok szereplő személ­lyel, a­kik mind meg van­nak rajzolva egy-két kontúr-vonással, fordulatos történettel, a­mely kissé lazán van komponálva, de az írónő mondanivalóját teljesen kihozza, friss és könnyed elbeszélő modorban, a­mely nem to­lakszik előtérbe, egy pillanatra sem válik művész­kedő czéllá, hajlékony és alázatos eszköze a mondanivalónak. A kettő közül a jobbik az, a­mely a könyv czímét adta: egy galicziai me­nekült csitrilányt a véletlen bedob egy állomásra, szolgálatban levő és üdülő tisztek, katonaorvosok, vasúti hivatalnokok közé, a­kik a férfiaknak női dolgokban való naivságával gondját viselik, úgy bánnak vele mint lányukkal, becsület és lovagias­ság kérdésévé teszik maguk és mások számára ártatlanságát, pedig a kis­lány született demi­monde, a­ki ennek megfelelő jövőről ábrándozik s mikor komolyra kezd válni, hogy neki tisztes­séges, komoly úrinővé kell lennie, akkor megszö­kik jótevőitől és szalad a neki való élet után. A történet igen jól van kitalálva, a férfi és a nő viszonyának egy igen eredeti szemmel meglátott változatát világítja meg, az alakok és a szituá­cziók rajzában is igen sok finom ötletet ad, in­vencziója mindvégig­­ szerencsés. A novella majd­nem minden alakja, de különösen az előtérben állók, éles és jellemző profilban állnak a szemünk elé. Az egész történetnek pedig valami különös, ízes zamatot ad az előadás halk malicziája, a­mely mindig tudatunkban tartja, hogy az egész dolgot ne találta ki és mondja el. A másik novellában is sok az érdekes dolog, ez is jól van elbeszélve, de a vonalak vezetése kissé bizonytalan benne és az invenczió sem olyan szerencsés. Ebben is érezni azonban egy igazi írónő keze nyomát; van néhány olyan részlet benne, a­miért az ember örül, hogy elolvasta. Táncz. Boross Sándor verseskönyvében külö­nösen az talál sok érdekeset, a­ki az­ irodalom psychologiáját, az irodalmi mű létrejöttének mód­jait szereti megfigyelni. A természettudósnak mód­jában van kísérleteit úgy irányítani, hogy a jelen­ség fejlődési folyamatát bármely stádiumban meg­figyelhesse. A szellemi világ jelenségei kutatójának nincs meg ez az előnye, ő elébe a jelenség csak készen, teljes kifejlődöttségében kerül s a kész dologból kell visszafelé következtetnie a készülése módjára. Néha aztán a véletlen vet elébe egy al­kalmat, egy in statu nascsndi, a kifejlődés vala­mely étappján megállott és tovább nem fejlődött jelenséget, a­mely aztán természetesen megragadja a figyelmét. Boross Sándor verseire ez annyiban alkalmazható, hogy — úgy látszik — a költő ak­kor írta le őket, a­mikor még nem voltak lelké­ben teljesen, végleges formában kialakulva, a­mi­kor még nem tették meg teljesen azt az utat, a­mely a költő lelkében az első gondolat-csíra meg­mozdulásától a végleges kifejezésig vezet, — meg­állottak valahol útközben, többé-ke­vés­­bé távol a végponttól. Majd mindig érezni, hogy nagy belső feszültségből származnak, hogy érzelmi világában élő ember lelki élményei adják a tartalmukat, a­ki küzdve keresi a módot, hogy ezek az élmények a maguk őszinte valóságában kerüljenek formába. Erről szuggesztív módon meggyőznek a versek, de mindig érezünk valami hiányosságot, a­melyen a hatásuk levegőbe foszlik. Azt érezzük, hogy a­mit a költő tulajdonképen közölni akart velünk, az inkább valahol a versek mögött van, mint bennük, nem jutott ki elénk a költő lelkéből s csak nyomok mutatnak rá, mint a­hogy az aranyat nem tartalmazó érczen is megtalálni a nyomait annak, hogy olyan helyről került ki, a­melyben­­ arany van. Egyszerűen szólva, ezeket a verseket olyan ember írta, a­kiben megvan a költő legtöbb igen lényeges vonása, de valami belső akadálynál fogva nem tudja kifejezni magát. Küzd a kifeje­zésért, néha már-már győz is, de a teljes, a végső győzelmet nem bírja elérni. Kivánjuk, hogy ez csak a kezdő tapasztalatlanságából folyó baj le­gyen, a melyen előbb-utóbb túlkerül s megtalálja azt a módot, a melyen valóban rokonszenves és elég gazdag ércztartalmú lényét teljesen kifejezve nyújthatja nekünk verseiben. A kik el tudják fogadni a verset magáért az anyagáért, azok mos­tani állapotukban is sok élvezetet meríthetnek Boross Sándor verseiből, mert minduntalan erős hangok és friss színek törnek elő belőlük, az őszin­teség szinte árad soraiból, nem egyszer eltalál egy-egy szép, világító erejű szót és a magyar nép­dal motívumait és formáit nem egyszer igen érde­kesen tudja fejleszteni és ezzel új életre kelteni. Élet van bennük. A hadifogságban gyötrődő em­ber lírájából még így, fogyatékos kifejezésükben is többet lepleznek le, mint mindazok a versek, a­miket erről a ma, fájdalom, annyi sokak szá­mára ismert érzéskörről olvastunk. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban: Sipeki Balás Lajos rozsnyói püspök, 65 éves korában. Magyar­ország megcsonkításának fájdalma és a felvidéki magyarság üldöztetése sírba vitte a magyar püs­pököt, ki egyik legjótékonyabb, legnépszerűbb tagja volt a püspöki karnak. — Alsókubini Heil Fausz­tin dr., a közigazgatási bíróság nyug. tanácselnöke 74 éves korában. Éveken át a büntetőjogi iroda­lom elsőrangú és termékeny munkása volt. — Csa­pody Géza gépészmérnök Budapesten. — Stiasznyi Aladár festőművész, a fővárosi szőnyegszövő-iskola tanára, orosz fogságban. — Gerey Gyula állami gépgyári főfelügyelő, az összes állami vasgyárak főpénztárosa Budapesten. — Dr. Vargha Géza munkács-egyházmegyei áldozár, ungvári gör. kath. gimn. hittanár, a kánonjog jogtudomány és állam­tudomány doktora, 38 éves korában. Ozv. Kovácsy Gyuláné, szül. Bánffy Irma 74 éves korában Budapesten. — Dr. Koch Antalné, szül. Molnár Gizella 68 éves korában Budapesten. — Özv. Kun Dánielné 53 éves korában Budapesten. — Dr.Wein Dezsőné Budapesten.—Moiret É. Ödönné Budapesten. SAKKJÁTÉK. 3162. számú feladvány dr. Palkoskától, Prága, VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. In­ §1 mwm a bc de­igh KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 11-ik számában megjelent képtalány megfejtése : Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt-Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem­ u. 4. Eladó egy és két éves gyökeres szőlőoltványok Sima és gyökeres Százszoros, Othello, De­laware és Hazai sima és gyökeres szőlő­vesszők, továbbá gyökeres Hazai szőlőves­­szők, rózsafák és előkeritésnek való Gle­ditschiák és akáczmagonczok, valamint szőlő­karók és boroshordók. —•--•—-•-• — mostantól elfogyt MOLNÁR MIHÁLY szőlőgazdasága Abaujszántó. 18. szám. 1920. 67. évfolyam. Bélyeggyűjtőkkel; cserélek, adok debreceni Zóna I. és­­ II. kibocsájtást, különlegességeket is. j SPRINGER J, Debrecen, Fő-u. 38. sz. í LOHR MÁRIA (kroniusz) A főváros első és legrégibb csipketisztitó, vegytisztitó és kelmefestő gyári intézete. Gyár és főüzlet: U111.9 Baross-u. 85. Fiókok: II., Fő-utcza 27, IV., Eskü-út 6, Kecske­méti-utca 14, V., Harminczad-utcza 4, VI., Teréz­körút 39, Andrássy-Tíz 16, VIII., József-körút 2. Pálinkafőző­lekvárfőző- és mosó­üstök, vendéglői ..jj.ji.Mg-kffl nagy választék­főzőedények VUrOUeZDO- ban; raktárról azonnal kaphatók. Ócskafémet vásárolunk. SZONTAGH PÁL rézárúgyár Budapest, IX., Üllői­ út 19.­ Rézgálicz, raffia, kénpor és kénlap kapható KERESZTÉNY FORGALMI IRODA Budapest, IX., Ráday­ utcza 16. Birtokokat, telkeket, házakat, villákat, üzleteket adunk-veszünk és közvetítünk. Bank- és érték­tőzsde bizományi ügyleteket kötünk és lebonyolí­tunk. Hirdetéseket gyűjtünk és terjesztünk. Kereskedelmi tudakozódó. Export-import. VARRÓGÉPEKET .SLÄ KEAUSS IMRE varróg­épkereskedő, Budapest, VIH., Rökk Szilárd­­ u. 6. Viszonteladóknak engedmény. II E. EVI I BUDAPEST, IV. kerület, IlLLLlI J« Koronaherczeg-utcza 17. Gyárt legtökéletesebb békebeli kivitelben: műlába­kat, műkezeket, sérvkötőket, haskötőket, gummi­görcsér harisnyákat stb. Dus választék az ös betegápolási gummiárukban és műszerekben. Hamis fogakat h-Brilliánst ce = N § LJ 2 ° Q, ' O Ékszert 3 1 ez M 10 Platinát a 0 'S 3 tfí CB co CM <t aj S­q to a D Í i ca —; t/D 0 > 1 Janklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). M­iái,kiéi,ÜAi,L'ti,HAt,hlán­YAn­yál,kritiUálikritikl*tiUátiMttikát,kiéi It 0 PAJTAI BENEDEK ELEK GYERMEKÚ­JSÁGA a szívet-lelket nemesítő törté­netek, mesék, versek, ismeret­gazdagító olvasmányok való­ságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Endrődi Sándor, Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Kürthy Emil, Avar Gyula, Feleki Sándor, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és ide­gen költőktől a gyermekifjúságnak való költe­ményeket. A JÓ PAJTÁ3-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 12 korona. Egyes szám­ára két korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. I­­WWW —FOLYOIRAT fit 1­3{

Next