Vasárnapi Ujság – 1920
1920-10-10 / 19. szám - A Szépművészeti Múzeum Dürer-kiállítása (képekkel) 222. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
222 VASÁRNAPI ÚJSÁG eléje és a tulajdon babkezével töltötte poharába a duplamalátát. Bombelli azonban csak a harmadik pohár után melegedett föl és akkor, lágyan megfogva a szép özvegy állát, némi zavarral azt mondta neki: — Milyen hamis a Betti szeme... A „Fekete kutya" asszonya csábosan mosolygott. Majd egy perczczel később : — Milyen hamis a Betti mosolygása... A „Fekete kutya" asszonya búgó" nevetéssel odafektette hullámos fejét a Bombelli széles vállára. A mester most merészet gondolt és lágyan átölelve azt súgta dulczineája fülébe : — Fogadjunk, hogy a Betti foga is hamis... Bombelli azt várta, hogy a szép asszony évődve nyakon legyinti" és egy forró, odaadó csókkal győzi meg az ellenkezőjéről, ám Betti dühösen tépte ki magát az ölelő karokból és szikrázó szemmel mutatott az ajtóra. •- s —- f ! — Hinaus! —"kiáltotta sipító, éles hanyagon. Ebben a pillanatban nem volt szép. Dühöngő fúria, tajtékzó bestia lett belőle egy pillanat alatt. — Pardon, mia cara! — rebegte gyáván Bombelli. — Nix pardon! Hinaus! Du elender Va= gabimd ! — rikácsolta leplezetlen józsefvárosi zsargonban Betti és a maestro mint megvert kutya sompolygott ki a szobából. A parti természetesen fuccsba ment. Bombelli szégyenében búskomor lett, még jobban belemerült az adósságokba és két hét múlva fölszedte sátorfáját a Tattersall mell 181. Csillagos éjszaka volt, amikor a józsefvárosi teherpályaudvarról elindult a fenek vadjaival együtt. Mély sóhaj szakadt föl kebléből és arra gondolt: mennyivel kisebb veszedelem egy tigris farkára lépni, mint egy szép asszonynak megmondani, hogy hamis a foga. BÖLCS FRIGYES SZÁSZ VÁLASZTÓFEJEDELEM 18. szám. 1920. 67. évfolyam. ÁDÁM ÉS ÉVA: A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM DÜRER-KIÁLLÍTÁSA. A Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya, amelynek kiállításai a budapesti mű barátok legszebb élményei közé tartoznak, ismét egy nagyszerű gyűjteményt mutat be gazdag kincseiből. Dürernek, a nagy német művésznek grafikai alkotásaiból állít ki mintegy kétszáz lapot, amelyek teljes képet adnak a munkásságról. Azonkívül majdnem kivétel nélkül kitűnő állapotban is vannak és a mester legjava művei közül valók, úgy hogy sokkal nagyobb érdeklődést kellene kelteniök az eddig tapasztaltnál. Annál is inkább, mert a közkézen forgó művészeti könyvek képei még csak halvány sejtelmet sem adnak Dürer nagyszerű rézmetszeteinek szépségeiről, sőt még a fametszeteket is teljesen ferdítve ismétlik. A mi reprodukczióink is inkább csak az érdeklődés felkeltésére valók, mert a rézmetszetek bársonyos moduláczióit, a fametszetek lendületes keménységét híven nem tudják utánozni. Dürer művészete mindig egyik főbb témája volt a képzőművészeti legkedves elemzéseknek. Nagy és igen sokrétű emberi lélek megnyilvánulásait tárta csodálói elé. Egyszerfelett mozgalmas és változatos korról számolt be és alig ismerünk művészt, aki korabeli nemzetének lelkét gazdagabban és kimerítőbben foglalta volna össze. Az a világ, amelyben Dürer élt, az átmenetek, a nagy változások megindulásának kora volt. Németország akkoriban túl kezdett nőni a társadalmi, politikai, gazdasági, vallási, kulturális élet addigi merev, középkorias, gotikus korlátain, a szűkké váló ruhák alól, amelyek még aszketikus testekre voltak szabva, frissen duzzadó, tettekre kész, fiatal izmok SZENT KATALIN VÉRTANUSÁGA SZENT EUSTACHIUS, A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM DÜRER-KIÁLLÍTÁSÁBÓL,