Vasárnapi Ujság – 1920
1920-10-10 / 19. szám - Nagy Zsigmond: A rómaiakhoz (Horatius) 224. oldal / Költemények - Új energia-forrás 224. oldal / Természettudomány; ipar és rokontárgyuak
228 hogy helyettem, meghatalmazásommal, ön megy el a holttestért Nápolyba ? . . . — Majd ezt még meglátjuk. — Ha ugyan nincsen túlságos hatással idegeire az ilyesmi. Ezalatt én kínos óráktól kímélhetem meg a sógornőmet, az ujságok bizonytalan híreiből hogyan föltételezhetne ő?... Visszatérek tárgyamhoz. Amikor elolvastam ezt a napihírt, azonnal így szóltam magamhoz: Íme, itt van egy gyilkosság, melyet egészen jól el tudok képzelni, melyet magamban felépítettem, melyet tisztán látok, — én tudom az okot, mely miatt a tett elkövettetett és tudom, hogy ha nem lett volna ott csaléteknek az a hatezer frank, a gyilkosság nem történt volna meg. — De tegyük föl . . . — Ugyebár, tegyük föl, hogy nem volt ott az a hatezer frank, azaz inkább, hogy a tettes nem vitte magával; ez esetben ez az én emberem. Lafcadio felállott, felvette az újságot, melyet Gyula eldobott és kinyitotta a második lapon. — Nem olvasta az utolsó híreket. A . . . gyilkos épen nem vitte magával a hatezer frankot, — mondá a világ legközönyösebb hangján. — Az újságban ez van: „és ez arra enged következtetni, hogy a gyilkosságnak nem rablás volt az indítóoka." (Folytatása következik.) ,,Hiszek, egy Istenben. Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában, Jímen." IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Az anyaföld. Palágyi Lajos 1912-ben megnyerte az Akadémia Nádasdy-díját Az anyaföld czímű epikus költeményével. Azóta nem birt kiadót találni rá s most nem kicsiny elhatározással kiadta a saját költségén. Uj témakört von a magyar epika körébe, a magyar hagyomány egy olyan elemét, melyet költőink eddig nem vettek figyelembe : a szkíták harczát Dárihsz perzsa király ellen, amikor tudvalevőleg becsalták a király óriási hadseregét a szkíta puszták mélyébe, folyton visszavonultak előle, csak portyázó s támadásra azonnal eltűnő csapatokkal nyugtalanították, addig, amíg a szokatlan éghajlat, az élelmezés hiánya, a betegségek, a kimerültség eléggé meg nem puhították a büszke sereget. Akkor aztán rátámadtak és visszaverték, úgy, hogy a hatalmas király szégyenszemre, teljes vereséggel volt kénytelen hazavonulni. Ezt így írták meg a görög történetírók s így fogja fel Palágyi is. Természetes, hogy a szkítákban a magyarok, hunok, avarok stb. őseit látja s a perzsa zsarnokságot a magyar szabadságszeretettel vereti meg. A magyar ősmondai hagyomány ilyen költői megbővítése igen érdekes és alkalmat ad a költőnek nemcsak szines és változatos képek nagy számára, hanem egy mélyebb eszme megérzékítésére is : az ő felfogása szerint az anyaföld, a szabad szittya puszta a szövetségese szabadságra született lakóinak, az ő segítségével űzik el a zsarnokot. Az eposz nem a hagyományos epikai formában van írva; kis képekre, részletekre bontva mondja el mondanivalóit és ezek a részletek, megannyi ballada-szerű kis költemény, kissé lazán vannak összeszerkesztve, de azért teljesen kijön belőle az, amit a költő akart. Talán nem is egészen tudatosan úgy dolgozott a költő, mint a régi domborművek mesterei, akik egész bonyodalmas történeteket ábrázoltak hosszú relief-sorozatokban, a történet minden fontosabb jelenetét külön megkomponált domborműben mondva el. Emberi alakokat alig mutat be Palágyi történetével, akik néhányan mégis kiemelkednek a tömegjelenetekből, azok is csak általánosságokkal, szilhuettben vannak jellemezve. A fősúlyt a tömegek mozgatására fekteti, különösen a szittyák rajzában, ahol nem az egyes embereket, hanem a nép egészét próbálja jellemezni. Ebben a jellemzésben ragaszkodik a tradíczióhoz, a nomád pusztai képek ismert jelleméhez, de néhány érdekes új vonást is fűz hozzá. Nagyon figyelemreméltó a nyelve, teljesen egyszerű, néha csaknem lapidáris és mégis van színe és plasztikája. Palágyi eposza érdekes és érdemes utóhangja a magyar hősmondai epikának, közvetve sok tekintetben összefügg a mai idők magyar népének lelkiállapotával, egy becsületes törekvésű, idealista VASÁRNAPI ÚJSÁG. szellemű és erős hazafias érzésű költő nagy ambíczióval és buzgósággal írt műve, amelynek szívesen kívánunk sok olvadót. A vérző Magyarország. Ezzel a czímmel nagyon szép kiállítású könyv jelent meg, amelyben a legkiválóbb magyar írók egész sora írt czikkeket, verseket, novellákat a magyar integritással kapcsolatos gondolatkörből. A szép könyvhöz Horthy Miklós kormányzó írt lelkesítő előszót, egyes közleményeit gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, Rákosi Jenő, Csernoch János, Vargha Gyula, Herczeg Ferencz, Gárdonyi Géza, Cholnoky Jenő, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Schöpflin Aladár, Karinthy Frigyes stb. írták. A szerkesztés gondos és ízléses munkáját Kosztolányi Dezső végezte s Jeges Ernő rajzolt hozzá finom ízlésű czímlapot és számos szép illusztrácziót. A könyv érdekességei közé tartozik egy térkép, amely azt mutatja, hogy mely nevezetes magyar emberek születtek tőlünk elszakított területeken, ez a térkép mutatja meg legnagyobb szemléletességgel, hogy mit jelentett a magyar kulturának Erdély, a Felvidék és a Délvidék. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : Kenesei Kenesey Kálmán kir. közjegyző, nyugalmazott ítélőtáblai bíró, a református egyház presbytere, stb. életének 53-ik évében Balaton-Arácson, Veszprémben helyezték örök nyugalomra. — Visnya József ny. fővárosi árvaszéki ülnök 70 éves korában Budapesten. — Kürti József dr. nyug. kir. ítélőtáblai bíró, 63 éves korában Budapesten. — Szekeres Frigyes Ödön premontrei rendi kanonok, okleveles középiskolai tanár, f6 jószágkormányzó, élete 64-ik, rendi pályája 45-ik évében Jászóváron. — Dusemasin Albert dr. nyug.posta-és távirótanácsos, 52-ik évében Budapesten. — Kendi-Finály György dr., a Stefánia Gyermekkórház sebész-főorvosa, a Budapesti Közúti Vasutak főorvos-helyettese, 46 éves korában Budapesten. — Gedeon Jenő, a szini kerület nemzetgyűlési képviselője, Hidvégardón. — Philip Aladár Máv. főfelügyelő, a Ferencz Józsefrend lovagja, 55 éves korában Budapesten. — Darufalvi Krehnyay Ede, az árvai közbirtokossági uradalmi központ irodaigazgatója Árvaváralján. — Dr. Froniusz Lothár, a Dollinger-klinika volt orvosa, halálos kimenetelű szerencsétlenségnek esett áldozatul. Az elhunytban dr. Froniusz Oszkár miniszteri osztálytanácsos közeli rokonát gyászolja. Královics Imréné, szül. Gadácsi Gabriella Székesfehérváron. — Szabó Erzsike 17 éves korában Budapesten. SAKKJÁTÉK. 3163. számú feladvány Eder Istvántól Budapest. A ,,Vasárnapi Újság" rejtvénypályázatán megdicsért pályamű. VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. a bode fgh A «Vasárnapi Újság»2-ik számában megjelent képtalány megfejtése : A látni vágyó napba nem tekint. Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL,. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem u.4. 24. szám. 1920. 67. évfolyam. Bélyeggyűjtőkkel cserélek, adok debreceni Zóna I. és II. kibocsájtást, különlegességeket is. SPRINGER J., Debrecen, Fő u. 38. sz.IIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIM* LOHR MÁRIA (kronfusz) j A főváros első és legrégibb csipketisztitó, vegytisztitó és kelmefestő Ex gyári intézete. 7 Gyár és főüzlet: Ulli., Baross-u. 85. Fiókok: II., Fü-utcza 27, IV., Eskü-út .(>, Kecske- Z méti-utca 14, V., Harnímczad-utcza 4, VI., Teréz- - körút 39, Andrássy-út 16, VIII., József-körút 2. -KERESZTÉNY FORGALMI IRODA Budapest, IX., Ráday-utcza .16. Birtokokat, telkeket, házakat, villákat, üzleteket adunk-veszünk és közvetítünk. Bank- és értéktőzsde bizományi ügyleteket kötünk és lebonyolítunk. Hirdetéseket gyűjtünk és terjesztünk. Kereskedelmi tudakozódó. Export-import. VARRÓGÉPEKET KRAUSZ IMRE varrógépkereskedő, Budapest,VIII., Slökk Szilárd u. 6. Viszonteladóknak engedmény. VEI EVI 1 BUDAPEST, IV. kerület, IIL LI11 J. Koronaherczeg-utcza 17. Gyárt legtökéletesebb békebeli kivitelben: műlábakat, műkezeket, servkötőket, haskötőket, gummigörcsérharisnyákat stb. Dús választók az összes betegápolási gummiárukban és műszerekben. Hamis fogakat a p "S 3 Sí i 'E Brilliánst CU CS § </> :o Ül ° o « Ékszert a 2 CS "*" w cs uo Platinát CO 00 • Cvl «a E O "> " co g 5b _a> O > NI j*i,yni.yáá.yái,LlttilJ állkláli LlttiLl*i,LIAi.Llá..Uál.Lltl.y*t.lJátiUá. I 0 PAJTÁS BENEDEK ELEK GYERMEKÚJSÁGA a szívet-lehlet nemesítő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagító olvasmányok valóságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Endrődi Sándor, Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Kürthy Emil, Avar Gyula, Feleki Sándor, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 12 korona. Egyes számára két korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. Hirdetések felvétetnek BLOCKNER I. hirdetőirodájában, Budapest, IV., Semmelweis u. 4 Franklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.1. fOLYÓIRAT r: 11 r