Vasárnapi Ujság – 1920

1920-11-14 / 21. szám - Az Erzsébet-királyné emlékmű (képekkel) 245. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények

21. szám, 1920. 67. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 0­ 245 Az a fátum, a­mely rajt nyugo­­dott Erzsébet királyné fájdalmas megpróbáltatásokkal teli életén, mintha halála után sem szűnt volna meg, mintha tovább foly­­tatódnék emlékének megörökíté­­sében is. A magyarság rövid idő alatt az akkori időkben szinte páratlanul nagynak látszó összes get­rálynő adott össze arra, hogy*;­a­ki» emlékezetére egy párját ritkító emlékművet állítsanak. Ki is írták annak idején a pályáza­­tot, a­mely oly nehéz feladat elé állította a rajta résztvevőket, hogy egyiküknek sem sikerült akként megbirkózni vele, hogy a kívált megoldások bármelyikét is meg­­nyugvással fogadhattuk volna el. A hely, a­melyet az emlékmű fel­­állítására választottak, egyike az építészetileg legnehezebben kiak­­názható városrészeknek, maga a királynő pedig, a­kit az emlékmű szobor=részének megörökíteni kell, annyira a mindennapi megszokás felett álló egyéniség volt, jelleme oly sokrétű és oly gazdag ele­­mekből tevődött össze, hogy szinte megoldhatatlan feladat elé állí­­totta szobrásművészeinket. A leg­­utolsó pár év előtti pályázaton azután a résztvevők közül a bí­­ráló bizottság öt pályaterv ké­­szítőjét szűkebb versenyre szólí­­totta fel, a­melynek eredményét most októ­­ber hó végén állították ki a műcsarnok szobortermében és a mellette fekvő két oldalsó teremben. Éppen mivel Erzsébet királynéról van szó, még ez a szűkebb körű pályázat sem elégsé tette ki teljesen várakozásainkat, de nem is ebben rejlik a pályázat fatális vonása, ha­­nem abban, hogy ma pénzünk értékének végzetes leromlása miatt az egykor óriásinak látszó szoboralap még csak tizedrésze sin­­csen annak az összegnek, a­mely akármelyik pályamű megvalósítására szükséges volna. A bírálóbizottság egyhangú határozatával Zala György és Hikisch Rezső közös tervét ajánlja a kivitelre. Tudvalevő dolog, hogy az emlékmű helyéül a Vár oldalának azt a részét szemelték ki, a­melyen a Lónyay- villa áll és a­melynek­ a» mai külügyminisz­­térium (az egykori­ Vöröskereszt) és a had­­testparancsnokság épülete szolgál háttérül. Hikisch Rezső terve a Pest felé erősen lejtő hegyoldalon nagyobb arányú feltöltések nél­­kül helyezi el az emlékművet, a­mely egy kecses külsejű, oszlopok tartotta,­ födött mauzóleumba helyezné el a királynő szobrát. Az építmény inkább kecses, mint monumen­­tális hatású, de ügyesen simul bele a kör­­nyezetbe. Zala György Erzsébet szobra ülve ábrázolja a királynőt. Gazdagon díszített márvány=padon ül Erzsébet, a­ki magán viseli királyi méltóságának egész külső pom­­páját. A szobor beállítása és díszítése erősen a barokk kor ízlésére emlékeztet és inkább a királynőt adja, mint a lelkébe elmerülő, szenvedések glóriáját hordó nagyasszonyt. Lajta Béla és Szentgyörgyi István terve a Várhegy testének nagymértékű aláépítésével az emlékmű látópontját az Alb­­rechti út felső végére helyezi, honnét egy igen impozáns és mo= a numentális nyitott oszlopcsarnok adná a hátteret az előtte elhelye­­zett szobornak. Szentgyörgyi Er­­zsébet királynéja talán a legköze­­lebb jár ahhoz a fogalomhoz, a melyet a magyar nép nemes párt»­fogójáról alkotott: elmerengő, bá­­natos, nemes, egyszerű, de mégis minden izében fejedelmi. Mint szobormű : szép anyagszerű már­­ványszobor, egyszerű, nyugodt, harmonikus vonalakkal. Ugy hogy a ezáltal is az az Erzsébet királynő, ki annyira közel állott lel­­künkhöz. Róna József sokféle motívumá­ból összetett pompázó, de kissé nyugtalan architektúrában he­­lyezte el Erzsébet királynéját. Szobra bensőséges, komoly, nyu­­godt és Erzsébet királyné fogal­­mához eléggé közeljáró alkotás. Györgyi lapsorokból Dénes zárt hátterű ősz= zömök rotundát épí­­tett, a­melynek közepét víztü­­körrel födi be. A rotunda falához simul Pongrácz Siegfried Erzsébet- szobra. Szintén ülő alak, a­mely nem hasonlít túlságosan a bol­­dogult királynőhöz. Komorabb, büszkébb, daczosabb, mint Erzsé­­bet volt. Gróf Bánffy Miklós és Györgyi Géza nyilt architektúrájuk ki» egészeseképpen a kertészetet hívják segít»­ségül, a mennyiben kompozicziójuk vonalaik­hoz nagyranőtt fasorok is szükségesek vol­­nának. Tervükhöz a szobrot Teles Ede szol­­gáltatta, a ki állva ábrázolja Erzsébetet. Idealizált, leples ruhában áll a királyné, a­kit azonban arczvonásairól bajos volna fel­­ismerni. Teles különben is a legkevésbbé közelítette meg azt a jellemzést, a­mely nélkül Erzsébet királyné szobrát lehetetlen elképzelni. Hiszek egy Istenben. Hiszek, egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában, Jimen. A KIRÁLYNÉ ALAKJA RÓNA JÓZSEF PÁLYAMŰVEN. SZENTGYÖRGYI ISTVÁN MLÍVF., TELCS EDE MŰVE. PONGRÁCZ SZIGFRID MŰVE. AZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKMŰ ÚJ PÁLYÁZATA. — A királyné alakja a különböző pályaműveken.

Next