Vasárnapi Ujság – 1920
1920-11-14 / 21. szám - Mihályfi Ernő. Esti szonett Budán 248. oldal / Költemények - Petri Mór: Szonettek: A pályabér - Szováta 248. oldal / Költemények
SJ502 botja végével a kocsit. Gyula a kocsis vállát, megállíttatta is le akart szállni a kocsi=ról vele együtt, de Anthime nem engedte. — Hagyjon csak engem . . . Elvégzem magam is . . Tartsa meg a többit egy regény számára. Én azonban még ma este írok a Rend nagymesterének és holnaptól kezdve újból felveszem a Dépéche-ben tudományos czikkeim sorozatát. Hadd nevessenek az emberek. — Mi az, maga sántít? — kérdé Gyula, látva, hogy sógora ismét biczeg. Néhány nap óta igen. Kínjaim újból megkezdődtek. — Lehetetlen. — mormogta Gyula és hátra dőlt a kocsiban. (Vége következik.)_ Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Elkésett emberek. Új írónő új regénye jelent meg e czím alatt. Az írónő neve: Arató Erzsi. Egyelőre nem hoz regényével sem új stílust, sem új szemléletet a világ dolgainak, de hoz kellemes elbeszélni tudást, némi puha érzelmességet és talán valamit abból a romantikából is, amely a mostani szenvedő emberiséget mind jobban vonzza magához. A regény a háborúból hoz a szívek megindítására való történetet: egy katonatisztről beszél, aki a harcztérről betegen kerül egy vidéki úri házba, itt szeretettel ápolják, közben a ház bájos leánya beleszeret, ő is viszonozza a szerelmet, de már elkéstek, a tisztnek felesége van, akitől nem tud elválni, a leány meg arra nem képes, hogy szeretője legyen. El kell szakadniok, a katona megy vissza a harcztérre, ahol elpusztul, a leány boldogsága romjaival vissza a vidéki házba. A történet, az alakok sok helyett veszedelmes papir-ízt éreztetnek, nem egy ponton az érzelmesség érinti az érzelgősség határát, az írónő még nem tud elevenükbe markolni az embereknek s beszéltetni sem tudja őket az élet hangján. Talán az élettapasztalata nem elég, még erősen az irodalomból vett formák takarják el előle a saját élményeit. Van azonban könyvében valami idealizmus, ami rokonszenvesen hat és előadásának simaságával, szerény hangjával is meg tudja nyerni magának az olvasót. Heltai Jenő kis meséskönyve. Heltai Jenő a keserűség nélküli, derült filozófus : friss szemmel nézi, tisztán látja az életet és az embereket, szereti őket, de nem becsüli túl, keresztül lát az illúziókon és frázisokon, egyszerre és együtt értékeli a dolgok színét és visszáját — és nem haragszik semmiért. Nem lázadó természet, egy vállvonással, egy mosollyal túlteszi magát mindenen, mosolyog ezen a világon, amelyben igazság és igazságtalanság, erkölcs és erkölcstelenség valami furcsa módon elegyedik, hol az egyik élen csillan meg, hol a másikon, fölülemelkedik minden nagyképűségen, páthoszon, rajongáson. A világ olyan, amilyen, ebbe bele kell törődni, mert hiába lázadoznánk ellene, változtatni úgysem lehet a dolgokon, — ha az ember észrevesz valamit, ami sérti érzését, idealizmusát, igazságérzetét, nem szabad felháborodni miatta, nem ízléses deklamálni ellene, egy epigrammával el lehet intézni és aztán tovább menni. Egy kis tiszta és nem hivalgó melancholia van e mögött a filozófia mögött, a mosolyba szomorú vonás is vegyül, a vállvonogatás rezignált — de mindez felolvad a finom iróniába és a humor mindeneket összefoglaló harmóniájába. Talán legtisztábban most megjelent Kis meséskönyvében van benne Heltainak a fiozófiája : csupa kis epigrammák, életben kicsattanó mesék alakjában a valóság és költészet, a szólam és a tény, a gyakorlati önzés és az élhetetlen idealizmus súrlódása pattan ki belőlük. Nagyon elmés kis apróságok, melyeknek igénytelensége mögött rengeteg élettapasztalat, jó adag kiábrándulás és fölényes megértés rejtőzik. Az ember folyton mosolyog, mialatt olvassa a könyvecskét és halk szomorúságot érez, mikor leteszi. IV. Károly és a délszlávok. A magyar közvélemény jóformán semmit sem tudott róla, hogy a politika függönyei mögött titokban a háború alatt milyen tárgyalások folytak és milyen tervek jöttek a délszláv kérdés, Bosznia-Herczegovina hovatartozása, Horvátország közjogi helyzete és Szerbia dolgában, — pedig ezeknek a háború válsága pillanatában döntő fontosságuk volt nemzetünk sorsára s részben előidézői lettek nagy nemzeti katasztrófánknak. Lakatos László erről írt igen érdekes és új tartalmú, sokszor leleplezésként ható kis könyvet. Neki módjában volt bepillantani az eseményekbe, aktákba, szereplő személyekkel is tárgyalt, adatai hiteleseknek látszanak, — egyszerű, folyamatos előadásában mint VASÁRNAPI ÚJSÁG, egy dráma játszódik le, ami e kérdések körül történt s a szereplő személyek, különösen Tisza István és IV. Károly király karaktere sajátságos, új megvilágításban tűnik fel. Ma már mindez — fájdalom — a történelem és a történetíró fel is fogja használni Lakatos adatait, de a mai olvasó is igen tanulságosan egészítheti ki azt a képet, melyet összeomlásunk előzményeiről és okairól "alkotott magának. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : Farkas Emőd író és hírlapíró, Budapesten. Régi munkása volt a magyar újságírásnak, a «Budapest» és a «Kis Újság» munkatársa, számos regényt is írt, főleg a szabadságharcz idejéből, amelyek a magyar nép körében nagy népszerűségre jutottak s lelkes, hazafias szellemükkel élesztették az egyszerű olvasókban a nemzeti érzést. Lapunkba is számos czikket írt, főleg régi magyar katonai dolgokról. A derék, jóízű magyar ember halála széles körökben keltett általános részvétet. — Dr. Zólyomi Wágner Géza m. kir. udvari tanácsos, v. ügyvéd, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat v. igazgatója és számos közintézménynek tiszteletbeli és dísztagja, 78 éves korában Budapesten. — Adám László mérnök, földbirtokos, 84 éves korában Nagykőrösön. Baillou József báró nyug. ezredes Fehérvár-Csurgón 74 éves korában. — Nemes Zheuerkauf Rudolf honvédelmi helyettes államtitkár, 56 éves korában Budapesten. Dr. Kiss Ernőné, szül. Herald Rózsa fővárosi tanárnő Budapesten. — Répási Mariett újpesti állami leányközépiskolai tanárnő Budapesten. KÖZGAZDASÁG. Az Unió-szinházrészvények a tőzsdén. Az Unió Szinházüzemi és Színházépítő r-t. eddigi főrészvényesei elhatározták, hogy a részvényeket a budapesti tőzsdén bevezetik és részvénybirtokuknak egy hányadát az érdeklődő közönség rendelkezésére bocsátják. Az Unió többek között részesedést vállalt a régi Nemzeti Színház helyén és a József körúti Grschwindt-telkeken építendő sok ezer néző befogadására szánt mozgószínházi vállalkozásokban. A Királyás a Magyar Színházak telkein, épületein és berendezésein kívül a részvénytársaság tulajdonát képezi a Király-utcza 73., Csengery-utcza 28. és Izabella-tér 1. számú házak, a Belvárosi- és Andrássy-úti Színházak hosszú bérleti jogai és berendezései, valamint egyéb üzemek is. A bevezetést Keszthelyi és Társai betéti társaság bankcég fogja eszközölni. SAKKJÁTÉK, 3165. számú feladvány Jakab Árpádtól Budapest. A „Vasárnapi Újság" rejtvénypályázatán megdicsért pályamű. VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. SÖTÉT. ab_ de fgh KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 14-ik számában megjelent képtalány megfejtése : Balsors üldöz engem. Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL,. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos : Franklin-Társulat IV., Egyetem u.4. 21. szám. 1920. 67. évfolyam. Bélyeggyűjtőkkel cserélek, adok debreceni Zóna I. és II. kibocsájtást, különlegességeket is. SPRINGER J„ Debrecen, Fő u. 3. sz. LOHR MARIA (KRONFUSZ) j A főváros első és legrégibb csipketisztitó, vegytisztitó és kelmefestő E gyári intézete. Z Gyár és főüzlet: Ull., Baross-u. 85. Fiókok: II., Fő-utcza 27, IV., Eskü-út 6, Kecskeméti-utca 14, V., Harminczad-utcza 4, VI., Teréz- TM körút 39, Andrássy-út 16, VIII., József-körút 2. -KERESZTÉNY FORGALMI IRODA Budapest, IX., Ráday-utcza III. Birtokokat, telkeket, házakat, villákat, üzleteket adunk-veszünk és közvetítünk. Bank- és értéktőzsde bizományi ügyleteket kötünk és lebonyolítunk. Hirdetéseket gyűjtünk és terjesztünk. Kereskedelmi tudakozódó. Export-import. VARRÓGÉPEKET ujat és használtat KRAUSZ IMRE varrógépkereskedő, Budapest, VIII., Rökk Szilárd u. 6. Viszonteladóknak engedmény K PI FTI 1 BUDAPEST, IV. kerület, IV . LI11 J. Koronaherczeg-utcza 17. Gyárt legtökéletesebb békebeli kivitelben: műlábakat, mükezeket, servkötőket, haskötőket, gummigörcsérharisnyákat stb. Dús választék az összes betegápolási gummiárukban és műszerekben. Hamis fogakat s — Eí 00 CM Brilliánst Q, c SJQ -C/5 g LU je -2 Q- 2 Ékszert «3 C/3 S3 wo wo Platinát isfo ez £ «I ta c O <o a co —; > 5° Pálinkafőzőüstök lekvárfőző és rapsóüstök vörösrézből és vasból, ónozva és horganyozva, továbbá sárgarézmozsarak gyári áron, nagy választékban. Fat-s szén óriási megtakarítása céljából «Frandor» előfíítők és gyorsforralók. Kukoricamorzsolók és darálók. Répa- és szecskavágók, vasboronák. Kovácsolt acél ekék ,talifiml legprímább minőségű rézgálicz, raffia, kénpor, rézkénpor és kénlap raktárról azon- fi^/yn tá ahból réz- és szerszámgyárnal kapható : OZONttign fal Budapest| |X„ Qlfo.ju |9. Franklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). 0 PAJTÁS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSÁGA a szívet-lelket nemesítő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagító olvasmányok valóságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Endrődi Sándor, Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Kürthy Emil, Avar Gyula, Feleki Sándor, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 12 korona. Egyes szám ára két korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. WWTW'utpw AMi EGYETEM! KÖNYVTÁR