Vasárnapi Ujság – 1920
1920-01-25 / 2. szám - A negyvenéves izzólámpa (képpel) 20. oldal / Természettudomány; ipar és rokontárgyuak
24 VASÁRNAPI UJSAG. lakása, a művészek műterme. Szabó Endre, ennek a generácziónak az embere, megírta és könyvalakban kiadta azokat az anekdotákat, apró történetkéket, amelyeket fiatalkorú barátairól följegyzett. Csupa átélt esemény, amely igen jellemzőn világítja meg nemcsak a szereplő személyeket, hanem a levegőt is, amely őket körülveszi. Letűnt, de el nem feledhető nevek köré fűződik ez az anekdota-kör : Arany, Jókai, Gyulai, Vajda János, Reviczky és más írók és művészek szerepelnek a történetkékben, legtöbbet pedig az anekdota nagy mestere, Mikszáth Kálmán. Az olvasó megismerkedik a könyvből különösen a nyolczvanas évek magyar szellemi életének csaknem minden ismertebb nevű munkájával s mindegyikről kap néhány jellemző vonást. Ezért az irodalomtörténetíró is hasznát fogja venni Szabó Endre könyvének, a többi olvasóközönség pedig igen kedves szórakozást meríthet belőle. A könyvet a Franklin-Társulat adta ki, ára 15 korona. Kisváros. Balázs Sándor, akinek novelláit lapunkból is ismeri az olvasó, egy kötetnyi elbeszélését gyűjtötte össze ezzel a czímmel. Egy hosszabb elbeszéléssel kezdődik a kötet s ettől kapta czímét, a mint hogy ez is a legjelentékenyebb munka valamennyi között. Ebben a novellában teljesen megvannak az író jó tulajdonságai : élénk érzéke a milieu-rajz jellemző vonásai iránt, a külső körülmények és a belső lelki változások közötti kapcsolatok ismerete, azoknak a nagy, sokszor életbevágó átalakulásoknak a szemléletes rajza, melyeket sokszor egész kicsiny okok idéznek elő az emberben — és mindenekfelett a pompás elbeszélni tudás, amely fel tudja frissíteni a már többé-kevésbbé használt témákat, folyton foglalkoztatni tudja az olvasó érdeklődését, soha nem mond se többet, se kevesebbet, se mást, mint amit a téma megkíván. Ez az elbeszélni tudás az író frissen buzgó életkedvéből fakad : nem sokat töpreng ez életen, ezért nem is száll le mélyeire, de szereti, fáradhatatlanul érdeklődik iránta; egyetlen jelenségét sem találja érdektelennek. Ezért tudja úgy is ábrázolni, hogy mindig érdekes. Szerelmi történeteit gyakran színezi erős, forró erotika, a mint hogy az érzéki dolgoknak nagy szerepe van történeteiben, meleg, vérdús és könnyen megszédülő asszonyok tűnnek fel a novellákban, akik ellenállhatatlanul vonják maguk után férfit, tragikus vagy egyszer-másszor a humor határát súroló történeteket hallunk róluk, — az író háttérben marad, mindössze okos, kissé gúnyos, megértő tekintetét érezzük az emberek és események mögött. Balázs Sándor nem tartozik azok közé az írók közé, akik új utakat törnek vagy új szemléletét hozzák a világ dolgainak, sem invencziója, sem életfilozófiája nem gazdag, és igen rokonszenvessé teszi munkáját az az okos mértéktartás, amely sohasem akarja túlhaladni magamagát, megmarad a tehetsége határain belül és épen ezzel sikerül neki megnyerni a maga számára az olvasót. A kötet a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg ; ára 16 korona. A szegénység problémája. Az angol szocziálpolitika két klasszikus írójának, a Webb házaspárnak (Sidney és Beatrice) egyik nevezetes szocziálpolitikai munkája jelent meg most magyarul. A könyv tartalmát nem egészen fejezi ki a magyar czím ; tulajdonképen a pauperizmusról, vagyis egész társadalmi csoportok elszegényedéséről, hatósági támogatásra szorulásáról s az e támogaatást illető állami berendezkedésekről van itt szó. Angliában ez a probléma sokkal égetőbb és súlyosabb, mint a kontinensen, a világon uralkodó szigetbirodalom a pauperizmus szülőföldje. Már a XVII. század elején törvényben szabályozták e kérdést s azóta állandóan napirenden van, időnkint kiélesedve, szüntelen foglalkoztatja a parlamentet, a szocziológiai kutatást és a publiczisztikát. A Webb-házaspár könyve természetesen az angol viszonyokból kiindulva keresi a probléma megoldását, de feldolgozza a szegénység kérdésének nagy anyagát minden vonatkozásában, ritka finom gyakorlati érzékkel mutat rá a birodalom e betegségének okaira s olyan humánus szellemben s annyi megértéssel ad képet a tömeg-nyomor szenvedéseiről s olyan okos intézkedéseket és intézményeket ajánl ellene, a melyeket meg kellene szívlelni minden országban. A kitűnő könyvet Kósa Miklós fordította, Braun Róbert írt hozzá előszót és a Révai-czég adta ki. NEMZETI SAKKFELADVÁNY-VERSENY. A «Vasárnapi Újság» egy régi sakkbarát adományából pályázatot hirdetett 2 lépéses feladványokra. A pályadíj összegét ezennel felemeljük 500 koronára. A feltételek a következők : 1. Csak 2 lépéses, direkt mattra kidolgozott feladványok pályázhatnak. 2. A versenyben csak magyar állampolgárok vehetnek részt. 3. Minden versenyző legfeljebb 3 pályaművet küldhet be. 4. A feladványokhoz a megfejtés és lehetőleg diagram is mellékelendő. 5. Csak eredeti, eddig még sehol közzé nem tett feladványok pályázhatnak. A pályaművek a szerző nevét és lakását tartalmazó jeligés, zárt boríték kíséretében 1920 márczius utolsó napjáig a «Vasárnapi Újság» szerkesztőségébe (Budapest, IV., Vármegye-utcza 11.) küldendők. A biráló bizottság, amíg a «Vasárnapi Újság» sakkrovatának vezetőjéből, továbbá Abonyi István és Havasi Artur urakból, a «Budapesti Sakkor» tagjaiból áll, 1920 május havában fog a pályaművekről dönteni. Az I. díj 200 korona. A II. díj 100 korona. A III. díj go korona. A díjasok u tán következő legjobb 5 jeledül mi Mlái.üátiUti.Llai Liát.LláA.Uái,LltA Llii,U*i,Iitt.Uái.LláA Litt Uii.Uá. ti 0 PAJTAS BENEDEK ELEK GYERMEKŰ JSAGA két nagyobb elbeszéléssel indul az új esztendőben. Az egyik: Rókáné őméltósága a forradalom alatt, a másik: A munka hőse. Amazt Benedek Elek, emezt Lampérth Géza is In. Sziget-lelket nemesítő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagitó olvasmányok valóságos kincsesháza a Jó Pajtás. Rendes munkatársai: Ábrányi Emil, Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Feleki Sándor, Kürthy Emil, Avar Gyula, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Csanády Sándor, Kozma Imre, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 10 korona. Egyes szám ára egy korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. 7. szám. 1930. 67. évfolyam. dicséretben és egyenkint 30 korona tiszteletdíjban részesül. A nyertes pályaműveket a «Vasárnapi Ujság»nak van joga először közölni. Ugyancsak joga a «Vasárnapi Ujság»-nak, hogy sakkrovatában a többi pályamű bármelyikét is felhasználhassa. A «Vasárnapi Újság» szerkesztősége. SAKKJÁTÉK, 3146. számú feladvány Opdenvordt J.-tól. Világos indul és a második lépésre mattot ad. n • 11 m • ií Ilpii ntn Hj§§f ff m ^^^jjHHjH §§i i ip i ^^^jjHHjH Ifi ísíb B m B H ' in iii a bc de f g h VILÁGOS. KEPTALÄNY. A «Vasárnapi Újság» 27-ik számában megjelent képtalány megfejtése : Hét csillagból áll a gönczöl szekere. Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL, Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos : Franklin-Társulat IV., Egyetem u. 4. A Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat közli, hogy az igazgatóság a társulat részvényeseit folyó hónap 21-ére rendkívüli közgyűlésre hívta meg, mely elé azt az indítványt fogja terjeszteni, hogy határozza el a közgyűlés az alaptőkének 33,100 darab bemutatóra szóló, 200 korona névértékű új részvény kibocsátása által való felemelését, s ennek következtében a társulat alaptőkéje 33 millió korona lesz. RegisttKJtörött GRAMOFONLEMEZEKET bárkinél drágábban vásárol WAGNER ,Hsr BUDAPEST, VIII., József-körút 15. Fiók: Rádai u. 18. 213a cMecjjelentés mindenütt kapható! HORTHA-HAPTÁR hopthy AZ 1920-1KI szökőím A magyar nemzet újjászületésének emlékére E naptár tiszta jövedelme a Nemzeti Hadsereg céljait szolgálja Ára 20 korona Megrendelhető : Mehner Vilmos könyvkiadó hivatalában FRANKLIN-TÁRSULAT Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz. 1 ® a**« Stranklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 1. .