Vasárnapi Ujság – 1920
1920-12-05 / 23. szám - Az új csillagok rendszere 269. oldal / Természettudomány; ipar és rokontárgyuak
i 7. szám, 1920. 67. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 203 ezt olyan nagyon?nagyon szereti ő. Az anyja nem kívánhatja tőle, hogy nagyszerű, kedves játékairól lemondjon, csak azért, hogy meghaljon, hogy soha többé ki ne nyissa a szemét. — ülj már vissza a helyedre, — biztatja az apja. De nem tud megfordulni. Mert az anyja hirtelen megmozdul, kinyitja a szemét s a kezével megérinti az ő csizmácskáját. Él... él és beszélni fog. Az ajka megreszket... Nem halt meg. Nem viszi el az ő örömeit. Együtt viszik haza újra a vizet a kútról.. . Nyáron mezítláb járnak és este énekelni fognak ... — ölj már vissza, — mondja az apja újra. Amicus nézi az anyját... De már megint nincs nyitva a szeme. Keresi a kezét, de nem látja. Megtapogatja a csizmáját, ott, ahol az anyja megfogta, de ott sincs a keze.. . Mégis meghalt... Előredől, bámul, merengeti a szemét, még néhány pillanatig ott ül az apja mellett, aztán lassan lezuhan az anyja lábához, átkulcsolja, ráhajtja a fejét és iszonyú kimerültségében álmából kitépve, a hidegben megdermedve, a történtekbe be? lezavarodva, csak az villan még át fáradt, ki? csiny agyán, hogy milyen jó aludni, milyen rossz a fuvarosné, hogy őt és milyen forró az édesanyja felriasztotta ... lába... A lovak lassan poroszkáltak a város felé... Aránylag elég gyakran jelenik meg új csillag az égen s az ilyen jelenség rendszerint nagy feltűnést keltett már a régi időkben is. A Nóvák hirtelen villannak fel, gyorsan nagy fényességet érnek el, aztán lassan sötétedni kezdenek s néhány hónap múlva újra eltűnnek az égbolt sötétségében. A távcső felfedezése óta nagyon sok Novát figyeltek meg, melyek elseje a Tycho Brahe által 1572-ben megfigyelt Nova Cassiopeiae s mióta előre megállapított rendszerességgel figyelik az ég? boltot, átlag minden négy?öt évben észre vesznek egy?egy új csillagot, melyek azonban legtöbbször csak távcsővel figyelhetők meg. Az elméleti kutatások szerint a Nóvák keletkezésének megmagyarázásában az a legvalószínűbb feltevés, hogy a világűrben bolygó kihűlt csillagok sűrűbb kozmikus ködbe ér? nek, ahol a növekvő súrlódás folytán megtüzesednek, felvillannak s mikor a sebessé? gük lecsökken, akkor hűlni kezdenek s leg? jobb esetben mint halványan világító vörös csillagok láthatók hosszabb ideig is, de legtöbbször egészen elsötétednek. Luplan Janssen és Haarth is ebből a fel? tevésből indultak ki, mikor elkezdték meg? vizsgálni a Nóvák térbeli eloszlását. Ebben az eloszlásban látszólag semmi rendszer sin? HORTHY KORMÁNYZÓ BESZÉDET INTÉZ A FOGSÁGBÓL ÉRKEZETTEKHEZ. A HADIFOGLYOK A PÁLYAUDVAR CSARNOKÁBAN. AZ ÚJ CSILLAGOK RENDSZERE. A világegyetem rendszerének, elsősorban a csillagok, ködfoltok, csillaghalmazok elosz? lásának, egymás közt való összefüggésének kifürkészése legnehezebb feladata a csillagá? szatnak. Az állócsillagok mérhetetlen nagy távolsága miatt mi csak az irányt láthatjuk, amelyben vannak, távolságukat nem észlelhetjük közvetlenül s ezért a közvetlen megfigyelés nem is mutathat rendszert világűrben szabálytalan összevisszaságban lát? a ható égitestek között. A csillagok tőlünk való távolságának megállapítására egyetlen módszer van : a parathaxis meghatározása, ami viszont csak az aránylag közelebb fekvő égitesteknél lehetséges, amelyeknek tőlünk való távolsága mégsem olyan végtelen, hogy ahhoz a Földnek a Nap körül leírt pályájának mérete észrevehetetlenül kicsiny legyen. A leküzdhetetleneknek látszó sebessé? geken azonban olykor sikerül rést ütni és ilyenkor meg lehet állapítani egy-egy kisebb törvényszerűséget, amely aztán ismét egy lépéssel vezet közelebb a világegyetem épü? letének teljes megismeréséhez. Ilyen érdekes és fontos eredményt mutat? nak fel most C. Luplau Janssen és G. Haarth dán csillagászok, akik az új csillagok fizi? kájával foglalkozván, arra a kérdésre ipar? kodtak feleletet találni, hogy milyen az új csillagok térbeli eloszlása a világegyetemben? A HADIFOGLYOK EGY CSOPORTJA. MAGYAR HADIFOGLYOK ÉRKEZÉSE SZIBÉRIÁBÓL.