Vasárnapi Ujság – 1920
1920-12-05 / 23. szám - Az új csillagok rendszere 269. oldal / Természettudomány; ipar és rokontárgyuak
270 i8. szám. 1920. 67. évfolyam. csen, mert hiszen egymástól nagyon messze eső csillag=képekben tűnnek fel, azonban ez a látszólagos rendszertelenség még nem jelent semmit, mert hiszen a térbeli helyzetünket közvetlenül nem figyelhetjük meg. Eddig csak egyetlen Nóvának sikerült meghatározni a parallaxisát, az 1901-ben megjelent Nova Persei-ét, amit Bergoland 0.03 iv másodperczben állapított meg. Ez körülbelül 110 fényévnek felel meg, vagyis a fény ennyi idő alatt érkezett hozzánk a Nova Perseiről. Összesen harminczhárom új csillagot lehetett felhasználni a számításokban, melyeknél a parallaxis megállapítását egy nagyon ügyes fogás révén végezték el. Abból a feltételből indultak ki, hogy a Novák abszolút fényessége egyformának tekinthető valamennyinél a fénymaximumuk idejében s egységül a Nova Perseit vették fel, melynek relatív fényessége két és félszer akkora volt, mint egy elrendű állócsillagé. A kozmikus ködben mozgó csillag fényessége természetesen függ a sebességétől is, amit nem ismerünk, azonban a legújbb tapasztalatok szerint a nagyobb tömegű csillagok kisebb sebességgel mozognak tömegnek s így a világűrben, mint a kisebb jogos megközelítésnek vethető fel, hogy végeredményben a fellobbanó új csillagok abszolút fényessége körülbelül egyforma, akármekkora is a nagyságuk és a sebességük. Ennek a feltételnek az alapján a fotometria törvényei szerint könnyen ki lehet számítani az egyes Nóvák tőlünk való távolságát. A relatív fényesség, amit mi megfigyelünk, fordított arányban á 1 a távolság négyzetével s ha a Nova Perseit egységnek vesszük fel, akkor mind a harminczhárom Nova távolságát kiszámíthatjuk s ha ez megvan, tiszta képet alkothatunk magunknak a Nóvák térbeli elhelyezkedéséről. Az eredmény nagyon érdekes, mert az derül ki belőle, hogy mégis van valamilyen rendszer az új csillagok eloszlásában. Az derül ki ugyanis meglepő nyilvánvalósággal, hogy a Nóvák erősen lapult, középen sűrűsödő csilleghalmazt alkotnak, amely halmaznak legnagyobb sugara 4400 fényév. Ennyi van r középpontjáól a legtávolabb fekő Nóva, Nov Saeitain No. 4. Hár 10m kivételvel v s mennyi Nóva ebbe a hlmazba tertozik, csak a Z Centauri, az SU Lyrae és a Nova Piscium esik olyan távolra ettől a lencsefaku rendszertő l, hogy nem tekinhetjük "két hozája tartozóknak. Ez az eredmény nagy n haasonlít Gyllenberg megállításához, mely szerint az Orion híres ködfohad és a hozzátartozó csillok szintén ilyen lencsealaku rendszerbe tartoznak. Az Orion ködje látható, az a kozmikus köd azonban, amelyben az új csillagok keletkeznek, sötét, de a létezését elárulják a benne fellobbanó Nóvák. A kutatás eredménye tehát nemcsak az, hogy rendszert találtunk az új csillagok elhelyezkedésében, hanem az is, hogy megállapítottuk egy hatalmas kiterjedés''', láthatatlan kozmikus köd-nek a helyzetét is. A középen sűrűbb lencsealak úgy látszik a leggyakoribb alakzat a világegyetem rendszereiben. Számos esetben jöttünk rá erre az alakzatra, nagyon sok ködfolt és csillag= halmaz mutatja szemmel láthatóan is sőt a Herschel-féle vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a mi világegyetemünk a Tejúttal együtt szintén ilyen lapos, lencsealakú csillaghalmaz, amit mi belülről látunk és ezért tűnik fel a lencse egyenlítője felé oly sűrűnek a csillagsereg, mint a Tejútban és annak környékén. Egyelőre nem vonhatunk le végleges következtetéseket ebből a megállapításból, de mindenesetre reményt meríthetünk az eddigi eredményekből arra, hogy végül csakugyan sikerül pontosan megállapítani a rendszerességet úgy a mi, látható világegyetemünkben, mint azokban a távoli csillagrendszerekben, melyek messze kívül esnek a miénken s melyeket mi csak apró spirális ködfoltoknak látunk. S ha majd megismertük a rendszert, akkor talán elkezdhetünk gondolkodni az életükről is, a keletkezésükről és elmúlásukról, ami ugyan a valóságban megfigyelhetetlen, mert örökké. RÉSZLET A PARTHENON-TEREMBŐL A PARTHENON OROMCSOPORTJAIVAL. RÉSZLET AZ OLYMPIA-TEREMBŐL. RÉSZLET A RENAISSANCE-CSARNOKBÓL QUERCIA KERESZTELŐKÚTJÁVAL. A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM GIPSZGYŰJTEMÉNYÉBŐL