Vasárnapi Ujság – 1920
1920-02-22 / 4. szám - Hirsch Lipót (arczképpel) 45. oldal / Élet- és jellemrajzok - Oldry Lehel (arczképpel) 45. oldal / Élet- és jellemrajzok
48 — Sürgős, amit mondani akart neki ? Gyula, ki csak arra volt felfegyverkezve, hogy az ismeretlen Lafcadiót lepje meg, nem tudott mit felelni; az alkalom pedig kitűnő: ez a nő sokat tudhat a fiatalemberről, jó volna megszólaltatni... — Akartam volna tőle kérdezni valamit. — És ki keresi, ha szabad kérnem...? Vájjon azt hiszi-e, hogy a rendőrségtől jövök,gondolá magában Gyula. — Én gróf Baraghoul Gyula vagyok, mutatkozott be kissé ünnepélyes hangon, kalapját — 0, megemelve. gróf ur... Bocsásson meg, hogy nem... Ezen a folyosón oly sötét van! Szíveskedjék ide befáradni (és benyitott a háttérben lévő ajtón) Lafcadio biztosan, azonnal itt lesz. Csak elment kissé... Ó, bocsánat! (Folytatása következik.) VASÁRNAPI ÚJSÁG. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Az amazon királynő. Pekár Gyula nagyszabású kétkötetes regénye, melyet lapunk először, most megjelent könyvalakban is közölt Nem tudunk regényt a mai magyar irodalomban, amely akkora apparátussal készült, mint ez a mű : láthatólag igen hosszas és alapos tanulmány előzte meg, valóságos tudományos búvárlat annak a kornak a történetéről, amely a történelem küszöbén áll, a kultúrának európai földön való megjelenésekor, amelyről nehezen elemezhető mondák, archeológiai leletek, sok századdal későbbi írók bizonytalan hitelességű följegyzései adnak homályos felvilágosítást s a melyben az írói fantázia világításánál talán még jobban eligazodhatni, mint a tudós vizsgálaténál. Pekár átkutatott minden anyagot, amit a tudomány feltárt s az így kapott törmelékekből igyekezett rekonstruálni azt az egész mesés, mai szemmel nézve fantasztikus világot, amelyben Theseus küzdött előbb a Minotaurusszal, aztán a kisázsiai amazonokkal, akik visszájára akarták fordítani a világot, nőt tenni az emberiség élére s a férfit örök szolgaságra vetni. Fordulópontja volt ez a világnak kettős szempontból : először itt dőlt el véglegesen, hogy a férfi az emberiség vezetője, másodszor pedig az ázsiai szellemmel szemben itt vívta ki az európai kultúra a maga európai egyéniségének a jogát. Pekár regénye nagyarányú és csaknem kimerítő történelmi essay szépirodalmi formában : rekonstruál és föltámaszt egy régesrég elmúlt világot és értékeli az emberi fejlődés szempontjából. Ebben az értelemben kiváló hely illeti meg mai irodalmunkban, amelyben igen kevés az olyan szépirodalmi munka, melynek megírását komoly és fáradságos tanulmány előzte meg s amelynek témáját a tudományos érdeklődés sugallta az írónak. A hatalmas terjedelmű regényt a Franklin-Társulat adta ki szép kiállításban, ára 48 korona. Goethe: Kóbor Noémi nevét egy kis regényéről ismerjük, amely két évvel ezelőtt jelent meg és a leánygimnáziumi levegő finom rajzával figyelmet keltett írója iránt. Most új könyve jelent meg, egy «könyvdráma», amely Goethe nevét viseli czímül és a költő képét, környezetéhez való viszonyát próbálja az olvasó elé vetíteni, élete öt fontos vonatkozásában : Vulpius Krisztiániához való viszonyában, anyja, az édes-kedves Aja asszony iránti fiúi szeretetében, Schiller halála hírének érkeztekor, a francziák Weimarba való betörésekor, és 1828-ban, a mindennel leszámolt késő öregkorban. Azt lehet mondani: meg akarja lesni Goethének, a világ és eseményei fölött álló fölényes szellemnek azokat az óráit, amikor akaratlanul is kitárja magát és bepillantást enged lénye benső titkaiba. Nagy és majdnem megoldhatatlanul nehéz vállalkozás, mert Goethe méretei meghaladják az átlagos emberi látókört s nagyon nehezen szoríthatók bele az ábrázolás normális formáiba. A fiatal írónőnek csak részben is sikerült: Goethét csak egy-egy pillanatra tudja kiemelni az adatszerűségből az eleven életbe, a párbeszédek többnyire az absztrakczió körében mozognak, a kimondott szavak mögött nem érzik az ember eleven hangja, — Goethe szavait olvassuk, mint írást, de ritkán halljuk hozzájuk Goethe hangját. A nagy lélek hatását környezetére erősebben tudja éreztetni és pedig — ami nagyon jellemző — inkább az egyszerű fiatal embereken, Krsztiánán, a fiatal Jacobin, mint az írókon, akik mindig irodalmat és filozófiát beszélnek. Azért a könyv mégis irodalmi értéket ad : a megértésre való buzgó törekvésből fakadt, láthatólag erős szellemi izgalom eredménye s Goethének és korának olyan ismerete van benne lefektetve, amely valóban imponál. Egész serege a Goethe korából való nevezetes embereknek mozog benne : Schiller, Wieland, Meyer, a festő, Novalis, Zelter, a muzsikus, Kleist, Brentano Bettina, Benjamin Constant, Staelne, a két Schlegel, Gall professzor, — az az egész ragyogó plejád, amely Goethét körülvette, megjelenik a színen s valamennyit pontosan Goethében való viszonyukban állítja be, némelyiket, mint az első részben Schiller sziluettképét, megelevenítés dolgában is szellemesen és élethűen. Láthatólag benső szükségérzésből foglalkozott Goethével, nemcsak témát keresett benne, hanem lelki kapcsokat is keresett és talált vele, megküzdött alakjának nagyságával, hogy fel tudjon emelkedni hozzá. Komoly szellemű írónő komoly erőfeszítése ez a könyv, mindenképen figyelemreméltó. A csend dalol. Szathmáry István verseskönyve egy melancholikus, ábrándra hajló, a szó régi értelmében poétái érzésű ember líráját közli. A költészet ősi és kimeríthetetlen témáit variálja : szerelmet, az elhunyt hitves utáni bánatot, az együtt töltött boldog napokon való elborongást, a természetet, a hazafi gondját és reménykedését, — egy polgári értelemben vett széplélek diktálta a verseket, a levegőjük egy idealistának a tiszta levegője. Határozott, mindenki mástól elütő egyéniséget nem mutat, az élet olyan mélységeiben nem járt, ahonnan új kincseket, meglepő szemléleteket s az érzésnek még mások által ki nem fejezett árnyalatait hozhatta volna, — néha egyegy friss kép, egy-egy csinos fordulat mindössze, ami újat kapunk tőle. Mondanivalójának megfelelnek a formái is : a magyar líra meglévő s mások által kifejlesztett formakincsét használja fel s anélkül, hogy pontosan meg lehetne róla állapítani valami konkrét hatást, költészete reminiszcentiának hat legtöbbször. Ezen a körön belül van sok csinos, kereken megformált verse, sima technikája s aki könyvét elolvasta, rokonszenves emléket őriz meg róla. A kötethez Lőrinczy György írt előszót. NEMZETI SAKKFELADVÁNY-VERSENY. A «Vasárnapi Újság» egy régi sakkbarát adományából pályázatot hirdetett 2 lépéses feladványokra. A pályadíj összegét ezennel felemeljük 500 koronára. A feltételek a következők: 1. Csak 2 lépéses, direkt mattra kidolgozott feladványok pályázhatnak. 2. A versenyben csak magyar állampolgárok vehetnek részt. 3. Minden versenyző legföljebb 3 pályaművet küldhet be. 4. A feladványokhoz a megfejtés és lehetőleg diagram is mellékelendő. 5. Csak eredeti, eddig még sehol közzé nem tett feladványok pályázhatnak. A pályaművek a szerző nevét és lakását tartalmazó jeligés, zárt boríték kíséretében 1920 márczius utolsó napjáig a «Vasárnapi Újság» szerkesztőségébe (Budapest, IV., Vármegye-utcza 11.) küldendők. A biráló bizottság, amely a «Vasárnapi Újság» sakkrovatának vezetőjéből, továbbá Abonyi István és Havasi Artúr urakból, a «Budapesti Sakkor» tagjaiból áll, 1920 május havában fog a pályaművekről dönteni. Az I. díj 200 korona. A II. díj 100 korona. A I. díj 50 korona. A díjasok után következő legjobb 5 feladvány dicséretben és egyenkint 30 korona tiszteletdíjban részesül. A nyertes pályaműveket a «Vasárnapi Ujság»nak van joga először közölni. Ugyancsak joga a «Vasárnapi Ujság»-nak, hogy sakkrovatában a többi pályamű bármelyikét is felhasználhassa. A «Vasárnapi Újság» szerkesztősége. SAKKJÁTÉK, 3148. számú feladvány Merényi Hajóstól, Budapest. Világos indul és a második lépésre mattot ad. a bc d « fgh VILÁGOS. Franklin-Társulat nyomdája (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). 4. szám, 1920. 67. évfolyam. KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 29-ik számában megjelent képtalány megfejtése : Üres fazék legjobban kong-Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL,. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem u. 4. mellett nélkülözhetetlen a „Magnós" legerősebb fertőtlenítőszer, nem mérgező, hatásában többszörösen felülmúlja a szublimátot és karbolt. Gyártja: „Chinoin" gyógyszer- és vegyészeti termékek gyára r.-t. Újpest. Ára 5.— korona. Kapható minden gyógytárban! HAJNÖVESZTŐ amilyen még nem létező Hajhullást megakadályoz és az őszülő hajnak visszaadja eredeti szinét. Ára 20 és 30 korona. — Foltos, pattanásos vagy szeplős arcot a legsikeresebben rendbehoz ! Haj eltávolítás és arcápolás egész nap. Poetai szétküldés a pénz előzetes beküldése mellettt BOTÁK REGINA, Erzsébet-körút 34, I. em Ingyen kap egy képes naptárt, ha megunt vagy törött hanglemezeit 846a W ÁGNERS Budapest, VIII., József-körút 15. adja el. 0 PAJTAS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSÁGA két nagyobb elbeszéléssel indul az új esztendőben. Az egyik: Rókáné őméltósága a forradalom alatt, a másik: A munka hőse. Amazt Benedek Elek, emezt I Lamperth Géza írta. Szivet-lelket nemesítő történetek, ^^M^^H mesék, versek, ismeretgazdagító ^^^^^ olvasmányok valóságos kincses-^^^^ háza a Jó Pajtás. Rendes munkatársai: Ábrányi Emil, Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Feleki Sándor, Kürthy Emil, Avar Gyula, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Csanády Sándor, Kozma Imre, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 10 korona. Egyes szám ára egy korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. r:>LYúiR7rr-