Vasárnapi Ujság – 1920

1920-01-11 / 1. szám - Mi készül a műtermekben (képekkel) 6. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények

VASARNAPI UJ­SÁG. 1. szám, 1920. 67. évfolyam. MI KÉSZÜL A MŰTERMEKBEN? Látogatás a Százados-uti művésztelepen. A villaszerű kis családi házak tornáczain elsárgulva zörög a vadszellő indája, a ke­­ményre fagyott udvaron gyerekek csuszkál­­nak, az ajtókat csak hosszabb dörömbölésre nyitják ki, itt is rossz a csengő és a szob­­rászok munkájuk közben bizony nem­igen hallják, ha valaki zörget az ajtón. A Szá­­zadosi úti művésztelepen, a­hol legkitűnőbb szobrászaink dolgoznak, serényen folyik a munka, a­miben kétségkívül része van an­­nak a körülménynek is, hogy itt csodálato­­san és kellemesen sülnek a műtermek. Hiába, a szobrászok ügyes emberek mégis, a sok piktor fagyoskodva kénytelen dolgozni az attelierekben, a szobrászok viszont a jól fűtött műhelyben fütyörészve gyúrják az agyagot, vagy faragják a márványt. És járva a Századosi úti művésztelep mű­­termeit, örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy a szobrászoknak elég sok munkájuk van. A legtöbben régi megrendeléseken dol­­goznak, de azért sok új kompozíczió is szü­­letik a műtermekben. Itt is megérzik az anyaghiányt, a művészek sokat panaszkod­­nak a gipsz és főként a bronz drágasága miatt, ezek a körülmények azonban cseppet sem zavarják a munkát. Láttunk hatalmas, monumentális szobrokat, azután kis figurá­­kat, valamennyi az utolsó hónapokban ké­­szült és ezeken az alkotásokon egyáltalában nem érzik már meg az a depresszió, a­mely a proletár=diktatúra alatt ülte meg a mű­­vészek lelkét és kötötte gúzsba az alkotásra hivatott kezeket. Margó Ede, a­mikor műtermében felke­­restük, ruszkiczai márványba női fejet. A mester visszatért faragott egy a klasszikus művészek régi technikájához. Alakját nem formázza előbb agyagba, hanem nyomban márványba faragja. Magyarázza munkája mellett: — Ha figuránkat agyagból gipszbe öntöttük és a gipsz után mintáztuk, faragtuk ki márványból, akkor a mintázásnál mindig arra törekedtünk, hogy a megoldás kőszerű legyen. Ez a feladat bizony nehéz volt, a megoldása néha még nehezebb. Most, hogy nyomban kőbe dolgozok, a dolog természe­­ténél fogva a munka nem nélkülözi a kor­szerűségét. A művész ezzel a technikával készítette el Deák Ferencz mellszobrát, melyet a fő­­város rendelt nála, és a mely előrelátható­­lag a fővárosi múzeumba kerül. A műteremben akadunk azonban több igen sikerült és agyagminta után készült gipszöntvényre is. Ezek között különösen szép az a két relief, a­melyet Margó Ede a Magyar Bank hőseinek megörökítésére ké­­szített el. A domborművek egyike az elesett hősök emlékének szól, a másik a hazatértek hősiességét örökíti meg. A reliefeken a plasz­­tika megoldása egészen újszerű, a­mennyi­­ben a művész inkább a síkszerűségre töre­­kedett és megoldásában erősen emlékeztet az egyiptomiakra. Az egyik domborművön huszár=attak látszik, halálos sebet kapott a tiszt, a ki ott leheli ki lelkét a harczok mezején. A megoldás itt is olyan nagyszerű, mint a másikon, a­hol boldogságtól sugárzó asszony várja a megkoszorúzott sebesült hős hazaérkezését. Egészen új megoldással készítette el a mester az Angol Kisasszonyok klastroma ré­­szére a Kálváriát is. Krisztus tizennégy stácziója vázlatban készen van már, ezeken a vázlatokon azonban, ellentétben az eddigi megoldásokkal —• a­hol a nagy tömegben elveszett a lényeg — csupán két-három alak szerepel. Szentgyörgyi István, a­kinek művészete különböző munkái révén már eddig is nagy feltűnést keltett, a szénhiány miatt panasz­­kodik, de azért szorgalmasan dolgozik ő is". A műterem közepén gondosan letakarva ké­­szen áll már az Erzsébet-emlék új pályázati terve, a­mely ha nyilvánosságra kerül, bi­­zonyára osztatlan elismerést fog kelteni. Si­­került munkája a művésznek Mátray Er­­zsinek, a Nemzeti Szinház művésznőjének, azután Takách Zoltánnak mellszobra. Mind LÁNYI DEZSŐ MŰTERMÉBEN. MARGÓ EDE MŰTERMÉBEN. KISFALUDY ST­ ml késztti

Next