Vasárnapi Ujság – 1920
1920-01-11 / 1. szám - Mi készül a műtermekben (képekkel) 6. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
VASARNAPI UJSÁG. 1. szám, 1920. 67. évfolyam. MI KÉSZÜL A MŰTERMEKBEN? Látogatás a Százados-uti művésztelepen. A villaszerű kis családi házak tornáczain elsárgulva zörög a vadszellő indája, a keményre fagyott udvaron gyerekek csuszkálnak, az ajtókat csak hosszabb dörömbölésre nyitják ki, itt is rossz a csengő és a szobrászok munkájuk közben bizony nemigen hallják, ha valaki zörget az ajtón. A Századosi úti művésztelepen, ahol legkitűnőbb szobrászaink dolgoznak, serényen folyik a munka, amiben kétségkívül része van annak a körülménynek is, hogy itt csodálatosan és kellemesen sülnek a műtermek. Hiába, a szobrászok ügyes emberek mégis, a sok piktor fagyoskodva kénytelen dolgozni az attelierekben, a szobrászok viszont a jól fűtött műhelyben fütyörészve gyúrják az agyagot, vagy faragják a márványt. És járva a Századosi úti művésztelep műtermeit, örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy a szobrászoknak elég sok munkájuk van. A legtöbben régi megrendeléseken dolgoznak, de azért sok új kompozíczió is születik a műtermekben. Itt is megérzik az anyaghiányt, a művészek sokat panaszkodnak a gipsz és főként a bronz drágasága miatt, ezek a körülmények azonban cseppet sem zavarják a munkát. Láttunk hatalmas, monumentális szobrokat, azután kis figurákat, valamennyi az utolsó hónapokban készült és ezeken az alkotásokon egyáltalában nem érzik már meg az a depresszió, amely a proletár=diktatúra alatt ülte meg a művészek lelkét és kötötte gúzsba az alkotásra hivatott kezeket. Margó Ede, amikor műtermében felkerestük, ruszkiczai márványba női fejet. A mester visszatért faragott egy a klasszikus művészek régi technikájához. Alakját nem formázza előbb agyagba, hanem nyomban márványba faragja. Magyarázza munkája mellett: — Ha figuránkat agyagból gipszbe öntöttük és a gipsz után mintáztuk, faragtuk ki márványból, akkor a mintázásnál mindig arra törekedtünk, hogy a megoldás kőszerű legyen. Ez a feladat bizony nehéz volt, a megoldása néha még nehezebb. Most, hogy nyomban kőbe dolgozok, a dolog természeténél fogva a munka nem nélkülözi a korszerűségét. A művész ezzel a technikával készítette el Deák Ferencz mellszobrát, melyet a főváros rendelt nála, és a mely előreláthatólag a fővárosi múzeumba kerül. A műteremben akadunk azonban több igen sikerült és agyagminta után készült gipszöntvényre is. Ezek között különösen szép az a két relief, amelyet Margó Ede a Magyar Bank hőseinek megörökítésére készített el. A domborművek egyike az elesett hősök emlékének szól, a másik a hazatértek hősiességét örökíti meg. A reliefeken a plasztika megoldása egészen újszerű, amennyiben a művész inkább a síkszerűségre törekedett és megoldásában erősen emlékeztet az egyiptomiakra. Az egyik domborművön huszár=attak látszik, halálos sebet kapott a tiszt, a ki ott leheli ki lelkét a harczok mezején. A megoldás itt is olyan nagyszerű, mint a másikon, ahol boldogságtól sugárzó asszony várja a megkoszorúzott sebesült hős hazaérkezését. Egészen új megoldással készítette el a mester az Angol Kisasszonyok klastroma részére a Kálváriát is. Krisztus tizennégy stácziója vázlatban készen van már, ezeken a vázlatokon azonban, ellentétben az eddigi megoldásokkal —• ahol a nagy tömegben elveszett a lényeg — csupán két-három alak szerepel. Szentgyörgyi István, akinek művészete különböző munkái révén már eddig is nagy feltűnést keltett, a szénhiány miatt panaszkodik, de azért szorgalmasan dolgozik ő is". A műterem közepén gondosan letakarva készen áll már az Erzsébet-emlék új pályázati terve, amely ha nyilvánosságra kerül, bizonyára osztatlan elismerést fog kelteni. Sikerült munkája a művésznek Mátray Erzsinek, a Nemzeti Szinház művésznőjének, azután Takách Zoltánnak mellszobra. Mind LÁNYI DEZSŐ MŰTERMÉBEN. MARGÓ EDE MŰTERMÉBEN. KISFALUDY ST ml késztti