Vasárnapi Ujság – 1921

1921-05-15 / 9. szám - Hampelné Pulszky Polyxena 9. szám / Arczképek, Hazaiak - Szikszay Ferencz 9. szám / Arczképek, Hazaiak - Napoleon. David festménye 9. szám / Arczképek, Külföldiek - Stynnes Hugó 9. szám / Arczképek, Külföldiek - A földmíves szövetség nagygyűlése Hajóson, Kalocsa mellett (2 kép) 9. szám / Időszerű illusztrácziók - A Kárpátokban elesett hősök emlékére rendezett ájtatossági körmenet Mária-Remetén 9. szám / Időszerű illusztrácziók - A lengyel-magyar kereskedelmi kamara küldöttsége Magyarországon (7 kép) 9. szám / Időszerű illusztrácziók - A Tisza-gyilkosság végtárgyalása a büntető-törvényszéken (5 kép Bér Dezső rajzai és fényképek után) 9. szám / Időszerű illusztrácziók - A tállyai négyes Lavotta-emlék domborművei Vaszary Lászlótól (4 kép) 9. szám / Műtárgyak - Sárközi sváb leányok és asszonyok 9. szám / Népviselet, genreképek - A Budapesten rendezett kutya-kiállításról (4 kép) 9. szám / Természettudomány, ipar, gazdaság

<4­. szám, 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 99 esett sóhajtással, a­mi körülbelül annyit je­­lentett : No, ezzel nem boldogulok, ebben min­­dent megöl a nagy hódolat. Csiborka úr azon­­ban megemberelte magát és bátorkodott alá=­zatának mélységeiből a következőket napi­fényre hozni : — Én kicsiny és tudatlan ember vagyok, de hisz méltóságodnak vannak kiváló tudós barátai, a­kik könnyen átsegíthetik a dilem­­mán. Ott van a kassai püspök ő excelenciája, meg a nyitrai püspök ő excelencziája . . . Sámson úr izgatott és komoly hangulata ellenére most már elmosolyodott. Milyen szi­­lárdul állhat ebben a jó emberben az a hit, hogy a püspöknek eo ipso több esze van, mint a plébánosnak! — No nem bánom papom, megfogadom a tanácsát . .. elmegyek a nyitrai püspökhöz, de megvárom, a­mig maga lesz az a nyitrai püspök. No ez az enyelgés bő alkalmul kinálko­­zott Csiborkának egy kis hódolati kitörésre, le is csapott rá, mint a kitanult vadász= sólyom a galambra. — Hát azt hiszi méltóságod, — kiáltott és hangjában fölháborodás rezgett, — hogy én a nyitrai püspökségért itt hagyom a sztre­­govai plébániát? Mielőtt Sámson úr felelhetett volna, Krantz előbújt a hirlaptorlaszok mögül és megszólalt: — A­mit méltóságod Patak Sámson cso­­dálatos látomására mondott, körülbelül leg­­közelebb jár az igazsághoz. Egy tudományos könyvben olvastam, hogy az embereknek van egy láthatatlan és észrevétlenül működő­ ha­­todik érzékük és ez okozza azokat a csodá­­latos jelenségeket, a­minőket Patak Sámson- nál is láttunk. Ha az emberiség testileg épp úgy előrehaladna és fejlődnék, mint szelle­­mileg, akkor hihetőleg már ez az érzék is kifejlődött volna .. . — Elég! — kiáltott Sámson úr, a­ki meg­­ijedt, hogy Krantz valamelyik tanári érteke­­zését akarja itt váratlanul elsütni, a titkár úr legyen szíves intézkedni, hogy a könyv­­kereskedő küldjön erre vonatkozólag egy pár könyvet. Szeretnék ennek a dolognak a mé­­lyébe tekinteni. Krantz úr nagyot nyelt, úgy látszik, való­­ban egy, a nyilvánosság kizárásával éldegélő értekezletét akarta orozva elhelyezni és el­­hallgatott. Csiborka ezalatt összeszedte a ki­­mustrált lapokat és zsákmányával megter­­helve elégedetten haza­vitorlázott. • Pár nap múlva Zsuzsa néni, Patak Sámson öreg testvérhúga, a­ki vele lakott és a háza­tartását vezette, jelent meg a kastélyban és kétségbeesve rimánkodott, hogy rögtön eresz­­szék Sámson úr elé. Az öregasszony Sámson úr nagy meglepetésére azt jelentette, hogy a bátyja három nap óta eltűnt. Megelőzőleg sokat imádkozott, éjszaka alig aludt, hanem hangosan beszélgetett, Isten tudja kivel, hi­­szen a szobája üres volt. Talán a próféták­­kal és a szentekkel. Azt biztosan tudja, hogy Illés prófétát szólítgatta és kérte, hogy ad­­jon neki tanácsot, hogy mitévő legyen. Va­­lamelyik napon aztán a tarisznyájába tett egy darab kenyeret, sót meg paprikát és el­­ment hazulról. Két nap múlva magához vett egy szép imádságos visszajött­ könyvet, egy énekes könyvet, a feszületet, mely előtt otthon imádkozni szokott, a tarisznyájába dugott egy egész kenyeret, a hóna alá vette a fejszét, ásót, kapát és újra elment. Azóta nem látta. Jaj, csak nem érte valami szeren­­csétlenség! És a jó asszony térdre borulva kérte Sámson urat, hogy keresse föl az ő elbujdosott bátyját, a­kivel talán a gonosz­ lélek incselkedik és veszedelembe csalja. Sámson úr ámulva hallgatta az összetöpö­­rödött anyóka előadását. Hogyan ? Ilyen ne­­vezetes lépésre határozta volna el magát, a­nélkül, hogy neki szólt volna, holott eddig életének minden legcsekélyebb eseményében is tanácsot szokott kérni tőle ? Csakugyan az esze bomlott volna meg a szegénynek ? Azonnal parancsot adott az uradalmi erdőt kerülőknek és vadászoknak, hogy indítsanak nyomozást, hogy ezek után a különös elő­­készületek után a boldogtalan merre bujdo­­sott el ? Ő maga is vadász ruhájába bújt és egy fiatal vadásza és kitűnő angol vizslája kíséretében a druszája után vetette magát. És a vizsla pompás szimatja segítségével csakugyan fölfedezte Patak Sámsont a pred= méri erdőben. Állt itt egy rombadőlt régi vadászlak, ennek az omladékai között húzta meg magát és berendezkedett remetének. A legépebb szobának repedéseit és ablakait be­ rakta heverő téglával, tűzhelyet is épített magának, a feszülete számára egy kőoszlopot épített, egyik szögletbe hársfa = levelekből ágyat vetett, a két könyvének egy állványt tákolt össze és készen volt a remetelak. (Folytatása következik.) Kossuth Lajos, Bernáth Béla, Lavotta János, Zempléni Árpád. A TÁLLYAI NÉGYES LAVOTTA-E­MLÉK DOMBORMŰVEI VASZARY LÁSZLÓTÓL, Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.

Next