Vasárnapi Ujság – 1921
1921-01-09 / 1. szám - Quatrocento. Költemény egy felvonásban. Irta Drasche-Lázár Alfréd 9. oldal / Regények, elbeszélések
5. szám, 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 11 Kép így helyes, no lám, A lelketek nincs képzelet hián! Mi engem illet, élet és derű Kedvesb nekem, mint ama pinczezug, A melyben hosszú kétszáz éven át Portól lepetten voltam rejtve én, S az arczomon szaladgált fel s alá Az egerek s patkányok serege! Szerencse még, hogy a sötétbe lent Érzéktelen volt az egész valóm : A vászontest és a festett tagok. Mária Ki volt a mestered, te csodakép ? Kép A mesterem ? Szegény, én nem Hogy maga tudta volna, ki fia! hiszem, Szülőtlen árva volt Giacomo. (Ejtsd: Dzsiákomo.) Kit dédatyád az útról felszedett, Az éhhaláltól mentve meg szegényt. De nemsokára rá a dédatyád Megbánta a jót, amit véle tett. Antonio A dédatyám ? Kép Bizony! Giacomo, Ki gyermekkorban ritka szép vala, Felnőve, napról-napra megcsunyult, Púpos lőn háta, megdagadt feje, Az ajka duzzadt, bőre ránczba sorvadt. Antonio Ez volt a mestered ? Mária E nyomorék? Kép (bólogatva). Giacomo. És esztendők után, Hogy férfivá nőtt a piktorfiú S öröm helyett búbánat tört reá, Gúny kelt nyomában s szánalom követte. Ezért szivének titkos vágyait S a képzetének büszke szárnyalását Egy képbe önté, mely imádatát Nem sértheté se gúnnyal, sem szeszéllyel, De válaszol egyforma kedvesen, Bájos mosollyal, mindig biztatón. Lelkét lehelte vásznotokba ő S életre kelve, hivástokra én, Kutatva lelketek rejtélyiben, ítélkezésre kész vagyok legott! Antonio Mi úgy szeretjük egymást, mint talán E földön ember sohsem szeretett! Mária És mégis érzem, esküszöm, hogy én Antoniót bensőbben szeretem, Mint engem ő — s ezt ő,el nem hiszi! Antonio Szerény vagyok, én mást nem állítottam, Mint hogy kettőnk szerelme egy sörök! De hogyha egyszer, gyönge perez nyomán. Jön a kísértés, csábos alkalom . . . (Folytatása következik.) Csonka Magyarország—nem ország. Egész Magyarország— mennyország. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Rákosi Viktor új regénye. Mai számunkkal nagy örömet szerzünk a magyar közönségnek : új regény közlését kezdjük meg Rákosi Viktor tollából. A kitűnő írónak évek óta nem jelent meg regénye, régi betegsége akadályozta a munkában, most azonban egészsége annyira javult, hogy egy hatalmas regény írására is telt erejéből. Mindenki örömmel fogja látni lapunkból, hogy Rákosi Viktor ma is még a régi, a tehetség gazdagon buzzog belőle, magyar érzése friss és lendülettel teli; átérzi minden bánatát nemzetének. A Magyar Iliász rövidesen az Elnémult harangok mellé fog kerülni irodalmunk J<incses- házába. Nekünk nagy öröm és tisztesség, hogy ezt a regényt először vihetjük az olvasó közönség elé. — Azon a helyen, ahol a fordított regényeket szoktuk közölni, ezúttal Drascher Lázár Alfrédnek, a Tűzpróbét és egyéb roppant népszerűségre jutott regények írójának Quattrocento czímű bájos kis verses darabját közöljük, ennek befejeztével pedig H.G. Wellsnek, az angol irodalom egyik legnagyobb élő alakjának egy rendkívül érdekes regénye fog sorra kerülni. A modern világirodalom. A Kultúra és tudomány vállalat legújabb kötete a XIX. századi világirodalom összefoglalását adja. Benedek Marczell, a munka szerzője, széleskörű és pontos tájékozottsággal végezte dolgát, biztosan el tud igazodni és az olvasót is el tudja igazítani az írók és művek rengetegében, amely egy évszázad alatt az európai emberiség irodalmi törekvésében összehalmozódott. Nem ad lélektelen adat- és névhalmazt, életet tud önteni az anyagba, a különböző iskoláknak és az egyes íróknak is meg tudja mutatni a megkülönböztető vonásait. Fejtegetéseinek van levegője és perspektívája. Nem áll a Taine-féle milieu-elmélet alapján , bár ennek eredményeit is felhasználja, az irodalmat a művészi élvezet és főleg a formai törekvések és ezek eredményei szempontjából értékeli és kiváló gonddal és érzékkel fejtegeti az egyes jelentékenyebb íróknál a stílus kérdéseit. Természetes, hogy mindenütt a kellő figyelemmel van a magyar irodalom jelenségeire is, amelyeket többnyire jó érzékkel állít be a világirodalmi keretbe, egyes megfigyelései és megállapításai speciális magyar irodalmi szempontból is figyelemre méltók. Világos, egyszerű stílusának van egyéni bélyege is, gondolatait határozottan fogalmazza meg. Az irodalmi műveltségünk mélyítésére kiválóan alkalmas kötetet a Franklin-Társulat adta ki. A festőművészet története. Muther Richárdnak, a hírneves német műtörténésznek a festőművészet történetéről írt könyvét, amelynek eredetije a Sammlung Göschen nevű, nálunk is jól ismert német vállalatban jelent meg, magyarra fordította Lengyel Géza. Muther harczos műkritikus volt, a szeczesszió néven ismeretes német művészi mozgalom kritikai fegyverhordozója s ez a munkája is bizonyos tekintetben iránymű. Vannak egyoldalúságai, nem mindig objektív s némely megállapításait maga a német szerző is megtagadta munkássága későbbi korában. Ez azonban alig von le valamit abból a tényből, hogy a munka rendkívül gondolatébresztő olvasmány, erőteljes egyéniség, hatalmas dialektika és pompás stílusművészet nyilatkozik benne. Ezért Mulher könyve igen alkalmas arra, hogy a nagy közönséget a művészet iránti érdeklődésre izgassa s ízlését fejlessze, gyönyörködésében magával ra- A VÁNDORKIÁLLÍTÁS EGY RÉSZLETE. A MÁV HATVANI FŐKERTÉSZETÉNEK KIÁLLÍTÁSA. A FALU SZÖVETSÉG HATVANI VÁNDORKIÁLLÍTÁSÁRÓL.