Vasárnapi Ujság – 1921
1921-06-26 / 12. szám - A végtelen kicsiny világa 139. oldal / Természettudomány, ipar és rokontárgyuak
12. szám. 1921. 68. évfolyam. 0 VASÁRNAPI ÚJSÁG. _ _ 139 BUGACZI KÉPEK: mikó kihúztam a dugót, hogy mondok meg, szagulom a csutora belsejét, nincs-e eőzetes szaga, hát még a lélegzetem is elüt. — Ha a mindenit! A halál kiugrott a csutorából, nagyot kurcjantott, oszt ekezdett tánczúni, mind a forgószél. — Tyuhaj! — verdeste össze a bokáját — kipihentem magam. Most aztán kedvembe vagyok. Lesz aratás! Lekapta a szegfű a kaszámat, oszt futóra! Megáljon be! — kiáltottam utána kjetten, de lesz a halál eszalatt, hogy azóta se láttam, a következő héten oszt kiütött a háború. Kormos Nagy István az emberek felé fordult: — Hát most má elhiszik=c ketek, hogy én csinyltam a háborút? Péter bácsi elnevette magát : — Álmoztad te ezt! Kormos Nagy István szeme megvillant : Mér? Tán nem hiszi e? — Nem ám! Mer a nem igaz! —, Igazsága van! bicczentett mérgesen Kormos Nagy István. — A háborút ujánok csinylták, akik ráértek, oszt kipihenték magukat, mind a halál a csutorába. Mégegyszer végignézett a tömegen, aztán kemény lépésekkel megindult a falu felé. A VÉGTELEN KICSIM VILÁGA. A radioaktivitás felfedezésével rövid idő alatt egészen új kémiai tudomány alakult ki. Míg a klasszikus kémia az atomokat az anyag legkisebb, oszthatatlan részecskéinek tartotta, melyek úgyszólván hozzáférhetetlenek a közelebbi tudományos kutatás számára, újabban rá kellett jönnünk arra, hogy ne tekintsük őket pusztán az anyag végtelen kicsiny, egyszerű parányainak. A rádium spontán sugárzása és bomlása sejttette először, hogy nem szabad őket ily egyszerűen elintézni s egyúttal meg is adta a módját annak, hogy milyen úton ismerhetjük meg azt a végtelen kis világot, melyet az elektronok világának nevezhetünk. Lassanként kiderült, hogy minden atom önmagában véve bonyolult kis rendszer, melyet az atomnál is kisebb elemek, az elektronok alkotnak. Minden atomnak van egy magja, mint a Nap a naprendszerben. Ez a mag pozitív elektromossággal töltött anyag. A mag körül elektronok keringenek s ezek az elektronok már nem anyagból valók, hanem szabad, anyag nélkül való negatív elektromos töltések, tiszta színű energiák. Az elektronok körben keringenek a pozitív mag körül, mint a bolygók a Nap körül és stabilis rendszerben maradnak minden egyes atomban. A különböző kémiai elemek atomjai abban különböznek egymástól, hogy más- más számban vannak bennük elektronok és ezek más és más pályákban száguldanak a mag körül. Kezdettől fogva bizonyos volt, hogy az elemek atomsúlyai valamilyen arányban vannak az atomokat alkotó elektronok számával s az önmaguktól bomló magas atomi súlyú radioaktív elemek bomlása rávezetett arra, hogy az atomok rendszerét ne tekintsük örök, megbolygathatatlan rendszereknek. Az új atomelmélet nagyjában köztudomású lett már. Mindenki tudja, hogy a fizika és kémia milyen hatalmas lehetőségek elé került, mikor kiderült, hogy ilyen szoros összefüggés van az anyag és az energia között, vagyis, hogy az anyag tulajdonképen elraktározott energia és így meg kell lenni annak a lehetőségnek, hogy ezt a parányi helyen felraktározott energiát tetszésük szerint felszabadíthassuk és felhasználhassuk. Csak egy példát mondunk ennek a jelentőségére. Egy kilogramm szén a rendes elégésekor 7000 kalóriányi hőenergiát ad. Ha viszont fel tudnánk szabadítani ugyanennek a szénnek az atomjaiban felraktározott energiáját, akkor egyszerre 20 billió kalóriányi hőenergiát kaphatnánk belőle. Ezt az adatot az atomsúlyok viszonyából és a rádium energiasugárzásának megméréséből számították ki s ez a számítás volt az első lépés az atomok szerkezetének elméleti úton való megállapítása felé. Mondanunk sem kell, hogy közvetlen megfigyeléssel nem vizsgálhatjuk meg egy-egy atom belső szerkezetét, hiszen például a héliumatom átmérője 17 százmilliomod milliméter, tehát nincs az az ultra- mikroszkóp, mely megfigyelhetővé tenné ezt az igazán végtelen kis Az elméleti számítások apróságot, azonban pótolják a megfigyelést és az atomok szerkezetének megállapítása a legújabb időkben oly csodálatos eredményekre vezetett, amilyeneket pár évtizeddel ezelőtt a legmerészebb képzelet sem mert volna álmodni. Ezek mellett az eredmények mellett eltörpül az a siker, hogy számokban tudjuk kifejezni a láthatatlanul kicsiny, megfoghatatlan atomok nagyságát, mert hiszen az elmélet még tovább ment, ebben a parányi atomban magában is tudott méreteket és sebességeket meghatározni. Az egyes elemek atomjainak bonyolultsága magától értetődően lgaz, mert a nagyobb növekszik az atomsúlyú atomsúly azt jelenti, hogy mindig több és több elektron kering az atom magja körül. A legegyszerűbb rendszer tehát a legkisebb a hidrogéné, utána atomsúlyú elem atomja, a héliumé. Ezeken kezdték el a vizsgálódást, minek eredményei bizonyára mindenkit csodálkozásba ejtenek. Néhány példát mutatunk itt be, vázlatos rajzzal illusztrálva s ezek a példák eléggé bizonyságát teszik majd annak, hogy a természettudomány mily hatalmas biztonsággal győz le minden korlátot, amit a természet állított a kutató emberi elme elé. A hidrogén atomja a legegyszerűbb szerkezetű. Egyetlen elektron kering benne a pozitív elektromos töltésű mag körül, mint az 1. rajz mutatja sok százmilliós nagyításban. Az elektron pályájának" sugara 0*55 ezermilliomod milliméter s ebben a parányi körben oly gyorsan kering az elektron, hogy egy másodpercz alatt 6200 billió keringést végez el. A kis kör kerülete 6200 billió. Sorba véve 21 és fél métert tesz ki, tehát az elektron a kicsinységéhez képest igazán szédületes sebességgel mozog, ha egy másodpercz alatt teszi meg ezt az utat. Ha átszámítjuk ezt az arányt a Nap-Föld rendszerre, akkor azt találjuk, hogy a földnek négy trilliószorta nagyobb sebességgel kellene keringenie a Nap körül, hogy a hidrogén-atom elektronjához hasonlítson. Ez annyit jelent A TÖRZSGULYA EGY RÉSZE. GULYÁSOSHÚS FŐZÉS. A hidrogén-atom.